Passúr által bántalmaztatva, hirdeti Jeremiás a babiloni fogságot
1 És hallá Passúr a pap, az Immár fia (ő pedig fejedelem vala az Úr házában), Jeremiást, a mint e szókat prófétálja vala: 2 És megcsapdosá Passúr Jeremiást a prófétát, és beveté őt a tömlöczbe, a mely a Benjámin felső kapujában vala, az Úr háza mellett. 3 És lőn másnap, hogy kivevé Passúr Jeremiást a tömlöczből, és monda néki Jeremiás: Nem Passúrnak nevezett téged az Úr, hanem Mágor Missábibnak; 4 Mert ezt mondja az Úr: Ímé, én félelembe ejtelek téged és minden barátodat, és elhullanak az ő ellenségeik fegyvere által a szemeid láttára; az egész Júdát pedig odaadom a babiloni király kezébe, és elviszi őket Babilonba, és fegyverrel vágja le őket: 5 És odaadom e városnak minden vagyonát és minden keresményét, és minden drágaságát, és Júda királyainak minden kincsét odaadom az ő ellenségeik kezébe, és elrabolják, elhurczolják és Babilonba viszik azokat. 6 Te pedig Passúr és a te házadnak minden lakosa, rabságba mentek, és Babilonba jutsz és ott halsz meg és ott temettetel el, te és minden barátod, a kiknek hamisan prófétáltál.
Jeremiás kesereg, hogy próféta lett
7 Rávettél Uram engem és rávétettem, megragadtál engem és legyőztél! Nevetségessé lettem minden időre, mindenki csúfol engemet; 8 Mert a hányszor csak szólok, kiáltozom; így kiáltok: erőszak és romlás! Mert az Úr szava mindenkori gyalázatomra és csúfságomra lett nékem. 9 Azért azt mondom: Nem emlékezem róla, sem az ő nevében többé nem szólok; de mintha égő tűz volna szívemben, az én csontjaimba rekesztetve, és erőlködöm, hogy elviseljem azt, de nem tehetem. 10 Mert hallom sokak rágalmazását, a mindenfelől való fenyegetést: Jelentsétek fel és ezt mi is feljelentjük: mindazok is, a kik barátaim, az én tántorodásomra figyelmeznek, mondván: Talán megbotlik és megfoghatjuk őt, és bosszút állhatunk rajta; 11 De az Úr velem van, mint hatalmas hős, azért elesnek az én kergetőim és nem bírnak velem, igen megszégyenülnek, mert nem okosan cselekesznek: örökkévaló gyalázat lesz rajtok és felejthetetlen. 12 Azért, oh Seregeknek Ura, a ki megpróbálod az igazat, látod a veséket és a szíveket, hadd lássam a te büntetésedet ő rajtok: mert néked jelentettem meg az én ügyemet! 13 Énekeljetek az Úrnak, dicsérjétek az Urat, mert a szegénynek lelkét megszabadítja a gonoszok kezéből. 14 Átkozott az a nap, a melyen születtem; az a nap, a melyen anyám szűlt engem, ne legyen áldott! 15 Átkozott ember az, a ki örömhírt vitt az én atyámnak, mondván: Fiúmagzatod született néked, igen megörvendeztetvén őt. 16 És legyen az az ember olyan, mint azok a városok, a melyeket elvesztett az Úr és meg nem bánta; és halljon reggel kiáltozást, és harczi riadót délben. 17 Hogy nem ölt meg engem az én anyám méhében, hogy az én anyám nékem koporsóm lett volna, és méhe soha sem szűlt volna! 18 Miért is jöttem ki az én anyámnak méhéből, hogy nyomorúságot lássak és bánatot, és hogy napjaim gyalázatban végződjenek?
Pasur fere a Jeremias e mete-o no cepo
1 Ora, Pasur, filho do sacerdote 1Cr 24.14;Ed 2.37-38Imer, que era 2Rs 25.18superintendente da Casa de Jeová, ouviu a Jeremias profetizando essas coisas. 2 Então, Jr 1.19;1Rs 22.27;2Cr 16.10;24.21;Am 7.10-13feriu Pasur ao profeta Jeremias e o meteu no Jó 13.27;33.11cepo que estava na Jr 37.13;38.7;Zc 14.10porta superior de Benjamim, na Casa de Jeová. 3 No dia seguinte, Pasur tirou do cepo a Jeremias. Então, lhe disse Jeremias: Jeová Is 8.3;Os 1.4,9não te pôs por nome Pasur, Jr 20.10;Jr 6.25mas Magor-Missabibe. 4 Pois assim diz Jeová: Eis que te Jó 18.11-21;Ez 26.21farei um espanto para ti mesmo e para todos os teus amigos; eles cairão pela espada dos seus inimigos, e Jr 29.21;39.6-7os teus olhos o verão. Jr 21.4-10;25.9Entregarei a todo o Judá nas mãos do rei de Babilônia, e ele os levará Jr 13.19;52.27cativos para Babilônia e matá-los-á à espada. 5 Também entregarei todas as Jr 15.13;17.3riquezas desta cidade, e todos os teus lucros, e todas as tuas coisas preciosas, sim, todos os tesouros dos reis de Judá, entregá-los-ei nas Jr 27.21-22;2Rs 20.17-18;2Cr 36.10mãos dos seus inimigos, que os despojarão, tomarão e levarão para Babilônia. 6 Tu, Jr 20.1Pasur, e todos os moradores da tua casa ireis para o cativeiro; Jr 28.15-17ireis à Babilônia, e ali morrereis, e ali sereis sepultados, tu e todos os teus Jr 20.4;Jr 14.14-15;Lm 2.14amigos, a quem profetizaste falsamente.
7 Jr 1.6-8,18-19;17.16Seduziste-me, Jeová, e deixei-me seduzir; Ez 3.14;Mq 3.8mais forte és tu do que eu e prevaleceste. Torno-me Lm 3.14objeto de escárnio o dia todo, todos Jr 38.19;Sl 22.7zombam de mim. 8 Pois, sempre que falo, clamo em alta voz; clamo: Jr 6.7Violência e despojo! Porque Jr 6.10;2Cr 36.16a palavra de Jeová se me torna em opróbrio e em ludíbrio o dia todo. 9 Se eu disser: 1Rs 19.3-4;Jn 1.2-3Não farei menção dele, nem falarei mais em seu nome, há Jr 4.19;23.9;Jó 32.18-20;Sl 39.3;Ez 3.14;At 4.20no meu coração um como fogo ardente, encerrado nos meus ossos, e estou cansado de sofrer e não posso conter-me. 10 Pois Sl 31.13;57.4;64.2-4tenho ouvido a difamação de muitos, Jr 6.25há terror por todos os lados. Jr 18.18;Ne 6.6-13;Is 29.21Denunciai, e o denunciaremos, dizem todos os meus Sl 41.9íntimos amigos, os que aguardam o meu manquejar; porventura, se deixará Jr 18.22seduzir, e 1Rs 19.2;22.27prevaleceremos contra ele e dele nos vingaremos. 11 Mas Jr 1.8;15.20Jeová está comigo como um que é poderoso e terrível; portanto, tropeçarão Jr 15.15;Dt 32.35-36os meus perseguidores e não prevalecerão. Porque não se houveram sabiamente, ficarão Jr 17.18grandemente envergonhados, Jr 23.40com perpétua desonra, que nunca será esquecida. 12 Mas tu, Jeová dos Exércitos, Jr 11.20;17.10;Sl 7.9;11.5;17.3;139.23que provas o justo, que vês os rins e o coração, permite Jr 11.20;Sl 59.10que veja eu a tua vingança contra eles; Sl 62.8porque te revelei a minha causa. 13 Jr 31.7Cantai a Jeová, louvai a Jeová; porque Jr 15.21;Sl 34.6;69.33livrou da mão dos malfeitores a alma do necessitado.
14 Maldito seja Jó 3.3-6o dia em que nasci! Não seja bendito o dia em que me deu à luz minha mãe! 15 Maldito seja o homem que levou, causando-lhe muita alegria, as novas a meu pai, dizendo: Nasceu-te Gn 21.6-7um filho varão! 16 Seja esse homem como Jr 23.14;49.18;50.40;Gn 19.24-25;Os 11.8;Sf 2.9as cidades que Jeová subverteu, sem se arrepender. Ouça ele Jr 48.3-4um clamor pela manhã e um alarido ao meio-dia. 17 Por que Jó 3.10-11,16;10.18-19não me matou no ventre? Assim minha mãe teria sido a minha sepultura e teria ficado para sempre grávida! 18 Por que saí do ventre Jr 15.10;Jó 3.20;5.7;14.1para ver trabalho e tristeza, de sorte que Sl 90.9;102.3os meus dias se consumissem de Jr 3.25;Sl 69.19;1Co 4.9-13vergonha?