Jeremias 18

Megtérés megtart, megkeményedés elveszt

1 Az a beszéd, a melyet az Úr beszélt Jeremiásnak, mondván: 2 Kelj fel és menj le a fazekasnak házába, és ott közlöm veled az én beszédeimet! 3 Lemenék azért a fazekas házába, és ímé ő edényt készít vala a korongon. 4 És elromla az edény, a melyet ő készít vala és a mely mint agyag volt a fazekas kezében, és azonnal más edényt készíte belőle, a mint a fazekas jobbnak látta megkészíteni. 5 És szóla az Úr nékem, mondván: 6 Vajjon nem cselekedtem-é veletek úgy, mint ez a fazekas, oh Izráel háza? ezt mondja az Úr. Ímé, mint az agyag a fazekas kezében, olyanok vagytok ti az én kezemben, oh Izráel háza! 7 Hogyha szólok egy nép ellen és ország ellen, hogy kigyomlálom, megrontom és elvesztem: 8 De megtér az a nép az ő gonoszságából, a mely ellen szólottam: én is megbánom a gonoszt, a melyet rajta véghezvinni gondoltam. 9 És hogyha szólok a nép felől és ország felől, hogy felépítem, beültetem; 10 De a gonoszt cselekszi előttem, és nem hallgat az én szómra: akkor megbánom a jót, a melylyel vele jót tenni akartam. 11 Most azért beszélj csak a Júda férfiaival és Jeruzsálem lakosaival, mondván: Ezt mondja az Úr: Ímé, én veszedelmet készítek ellenetek és tervet tervezek ellenetek! Nosza, térjetek meg, kiki a maga gonosz útáról, és jobbítsátok meg útaitokat és cselekedeteiteket! 12 Ők pedig azt mondják: Hagyd el! Mert mi a magunk gondolatai után megyünk, és mindnyájan a mi gonosz szívünk hamisságát cselekesszük. 13 Azért ezt mondja az Úr: Kérdezzétek csak meg a népeket: kicsoda hallott vala ilyeneket? Igen útálatosan cselekedett Izráel leánya! 14 Elhagyja-é a mezőség szikláját a Libanon hava? Vajjon kiszáríthatók-é a felfakadó, csörgedező, hullámzó vizek? 15 Ám az én népem elfeledkezett rólam; a hiábavalónak áldozik; elcsábították őket az ő útaikról, az ősrégi nyomról, hogy ösvényeken, járatlan úton járjanak; 16 Hogy pusztasággá tegyem földjüket, örökös csúfsággá, hogy a ki átmegy rajta, elálmélkodjék és fejét csóválja. 17 Mint keleti szél szórom szét őket az ellenség előtt, háttal és nem arczczal nézek reájok az ő pusztulásuk napján.

Jeremiás panasza és imádsága

18 Ők pedig mondák: Jertek és tervezzünk terveket Jeremiás ellen, mert nem vész el a törvény a paptól, sem a tanács a bölcstől, sem az ige a prófétától! Jertek el és verjük meg őt nyelvvel, és ne hallgassunk egy szavára sem! 19 Figyelmezz reám Uram, és az én pereseimnek szavát is halld meg! 20 Hát roszszal fizetnek-é a jóért, hogy ők vermet ásnak nékem? Emlékezzél! Előtted álltam, hogy javokra beszéljek, hogy elfordítsam rólok haragodat. 21 Azért juttasd fiaikat éhségre és hányd őket fegyver hegyére, hogy legyenek az ő asszonyaik magtalanokká és özvegyekké; férjeik pedig legyenek halál martalékává, ifjaikat fegyver verje le a harczon. 22 Kiáltás hallattassék házaikból, mikor sereggel törsz reájok hirtelen, mert vermet ástak, hogy elfogjanak engem, és tőrt vetettek lábaimnak. 23 Te pedig Uram, tudod minden ellenem való gyilkos szándékukat; ne kegyelmezz meg bűneik miatt, és ne töröld ki vétkeiket orczád elől, hanem veszni valók legyenek előtted; a te haragod idején bánj el velök!

O vaso do oleiro. A impenitência do povo

1 A palavra que veio da parte de Jeová a Jeremias, dizendo: 2 Levanta-te, *Jr 19.1-2desce à casa do oleiro, e lá *Jr 23.22te farei ouvir as minhas palavras. 3 Desci, pois, à casa do oleiro, e eis que ele estava ocupado com a sua obra sobre as rodas. 4 Quando se estragou nas suas mãos o vaso que o oleiro fazia de barro, tornou a fazer dele outro vaso, conforme pareceu bem aos seus olhos.

5 Então, veio a mim a palavra de Jeová, dizendo: 6 Acaso, não poderei fazer de vós, casa de Israel, como este oleiro? — diz Jeová. Eis que, como *Is 45.9;64.8;Mt 20.15;Rm 9.21o barro na mão do oleiro, assim sois vós na minha mão, ó casa de Israel. 7 No momento em que falar acerca duma nação e acerca de um reino, *Jr 1.10para arrancar, e para derrubar, e para destruir, 8 *Jr 7.3-7;12.16;Ez 18.21se aquela nação acerca da qual falei se converter do seu mal, *Jr 26.3,13,19;Sl 106.45;Os 11.8;Jl 2.13-14;Jn 3.9-10arrepender-me-ei do mal que intentei fazer-lhe. 9 No momento em que falar acerca duma nação e acerca dum reino, *Jr 1.10;31.28;Am 9.11-15para edificar e para plantar, 10 se fizer o *Jr 7.24-28;Sl 125.5;Ez 33.18mal diante dos meus olhos, não escutando a minha voz, *1Sm 2.30;13.13arrepender-me-ei do bem que disse-lhe faria. 11 Fala, agora, aos homens de Judá e aos habitantes de Jerusalém: Assim diz Jeová: Eis que *Jr 4.6;11.11;Is 5.5vou forjar mal contra vós e *Jr 18.18;Jr 11.19formar um projeto contra vós; *Jr 4.1;2Rs 17.13;Is 1.16-19;At 26.20convertei-vos, pois, cada um do seu mau caminho, e emendai os vossos caminhos e os vossos feitos. 12 Mas *Jr 2.25;Is 57.10eles dizem: Não há esperança; porque havemos de andar após os nossos projetos e havemos de fazer cada um *Jr 7.24;16.12;Dt 29.19conforme a obstinação do seu mau coração.

13 Portanto, assim diz Jeová: *Jr 2.10-11;Is 66.8Perguntai entre as nações: Quem ouviu tais coisas? A *Jr 14.17;31.4virgem de Israel fez uma coisa *Jr 5.30;23.14;Os 6.10sobremaneira horrenda. 14 Acaso, faltará da pedra do campo a neve do Líbano? Serão esgotadas as águas frias que vêm de longe? 15 Pois o meu *Jr 2.32;3.21povo se esqueceu de mim, *Jr 7.9;44.17;Is 65.7queimando incenso à vaidade, que os fez tropeçar nos seus caminhos, *Jr 6.16nas antigas veredas, para andarem por atalhos, por um caminho *Is 57.14;62.10não feito, 16 e para se tornar a terra deles *Jr 25.9;50.13;Ez 33.28-29em objeto de espanto e de perpétuos assobios. Todo o que passar por ela, ficará espantado e *Jr 48.27;Sl 22.7;Is 37.22meneará a cabeça. 17 Como por um vento oriental, *Jr 13.24;Jó 27.21os espalharei diante do inimigo; mostrar-lhes-ei *Jr 2.27;32.33as costas e não a face, *Jr 46.21no dia da sua calamidade.

18 Então, disseram: Vinde, e *Jr 18.11;Jr 11.19formemos projetos contra Jeremias, porque do sacerdote não *Jr 2.8;Ml 2.7perecerá a lei, nem do sábio, *Jr 8.8;Jó 5.13o conselho, nem do profeta, *Jr 5.13a palavra. *Jr 20.10;Sl 52.2Vinde, e firamo-lo com a língua *Jr 43.2e não atendamos a nenhuma das suas palavras.

Jeremias ora contra seus inimigos

19 Atende-me, Jeová, e ouve a voz dos que pleiteiam comigo. 20 Acaso, se tornará mal por bem? Porque *Jr 18.22;Jr 5.26;Sl 35.7;57.6cavaram uma cova para a minha alma. Lembra-te de como *Sl 106.23me apresentei diante de ti para falar a favor deles e para apartar deles o teu furor. 21 Portanto, *Jr 11.22;14.16;Sl 109.9-20entrega seus filhos à fome e põe-nos no poder da espada; fiquem as suas mulheres *1Sm 15.33;Is 13.18sem filhos e *Jr 15.8;Ez 22.25viúvas, sejam os seus homens mortos de morte, *Jr 9.21;11.22e os seus membros, feridos à espada na peleja. 22 Seja ouvido *Jr 6.26;25.34,36o clamor que vem das suas casas, quando fizeres vir, de repente, tropas sobre eles; *Jr 18.20porque cavaram uma cova para me prenderem e *Sl 140.5esconderam laços para os meus pés. 23 Contudo, Jeová, tu sabes todo o seu *Jr 11.21;26.8,11;37.15,20;38.4,9conselho contra mim para me matar; *Sl 109.14;Is 2.9não perdoes a sua iniquidade, nem apagues o seu pecado de diante da tua face. Mas sejam eles *Jr 6.15,21derrubados diante de ti; procede contra eles *Jr 7.20;17.4no tempo da tua ira.