Júda népének bűnei és a miattuk fenyegető büntetések
1 Járjátok el Jeruzsálem utczáit, és nézzétek csak és tudjátok meg és tudakozzátok meg annak piaczain, ha találtok-é egy embert; ha van-é valaki, a ki igazán cselekszik, hűségre törekszik, és én megbocsátok néki! 2 Még ha azt mondják is: Él az Úr! bizony hamisan esküsznek! 3 Uram! a te szemeid avagy nem a hűségre néznek-é? Megverted őket, de nem bánkódtak; tönkre tetted őket, de nem akarják felvenni a dorgálást; orczáik keményebbekké lettek a kősziklánál; nem akartak megtérni. 4 Én pedig ezt mondom vala: Bizony szerencsétlenek ezek; bolondok, mert nem ismerik az Úrnak útját, Istenöknek ítéletét! 5 Elmegyek azért a főemberekhez, és beszélek velök; hiszen ők ismerik az Úrnak útját, Istenöknek ítéletét! Ámde ők törték össze egyetemlegesen az igát, és tépték le a köteleket! 6 Azért széttépi őket az oroszlán az erdőből, elpusztítja őket a puszták farkasa, párducz ólálkodik az ő városaik körül; a ki kijön azokból, mind szétszaggattatik; mert megsokasodtak az ő bűneik, és elhatalmasodtak az ő hitszegéseik. 7 Oh, miért bocsátanék meg néked? Fiaid elhagytak engem, és azokra esküsznek, a kik nem istenek; noha jól tartottam őket, mégis paráználkodtak és tolongtak a parázna házába. 8 Mint a hizlalt lovak, viczkándozókká lettek; kiki az ő felebarátjának feleségére nyerít. 9 Avagy ne büntessem-é meg az ilyeneket, mondja az Úr, és az e féle népen, mint ez, ne álljon-é bosszút az én lelkem? 10 Menjetek fel az ő kerítéseire és rontsátok, de ne tegyétek semmivé egészen! Távolítsátok el az ágait, mert nem az Úréi azok! 11 Mert igen hűtelenné lett hozzám az Izráel háza és a Júda háza, azt mondja az Úr! 12 Megtagadták az Urat, és azt mondták: Nincsen ő, és nem jöhet reánk veszedelem: sem fegyvert, sem éhséget nem látunk! 13 A próféták is széllé lesznek, és nem lesz, a ki beszéljen bennök: így esik az ő dolguk! 14 Azért ezt mondja az Úr, a Seregeknek Istene: Miután ti ilyen szóval szóltatok: ímé tűzzé teszem az én igémet a te szádban, ezt a népet pedig fákká, hogy megemészsze őket! 15 Ímé, én hozok reátok messzünnen való nemzetet, oh Izráel háza! ezt mondja az Úr. Kemény nemzet ez, ős időből való nemzet ez; nemzet, a melynek nyelvét nem tudod, és nem érted, mit beszél! 16 Tegze olyan, mint a nyitott sír; mindnyájan vitézek. 17 És megemészti aratásodat és kenyeredet; megemészti fiaidat és leányaidat; megemészti juhaidat és ökreidet; megemészti szőlődet és fügédet; erősített városaidat, a melyekben te bizakodol, fegyverrel rontja le. 18 De még ezekben a napokban sem teszlek benneteket egészen semmivé, azt mondja az Úr. 19 Ha pedig az lenne, hogy kérdeznétek: Miért cselekedte mindezt velünk az Úr, a mi Istenünk? akkor azt mondjad nékik: A miképen elhagytatok engem és idegen isteneknek szolgáltatok a ti földeteken: azonképen idegeneknek fogtok szolgálni olyan földön, a mely nem a tiétek. 20 Hirdessétek ezt a Jákób házában, és hallassátok Júdában, mondván: 21 Halljátok csak, te bolond és esztelen nép, a kiknek szemeik vannak, de nem látnak; füleik vannak, de nem hallanak! 22 Nem féltek-é engem? ezt mondja az Úr. Az én orczám előtt nem remegtek-é? Hiszen én rendeltem a fövenyet a tenger határának örök korlátul, a melyet át nem hághat, és ha megrázkódtatják is habjai, de nem bírnak vele, és ha megháborodnak, sem hághatnak át rajta. 23 De ennek a népnek szilaj és daczos szíve van; elhajlottak és elmentek; 24 És még szívökben sem mondják: Oh, csak félnők az Urat, a mi Istenünket, a ki esőt, korai és késői záport ad annak idejében; az aratásnak rendelt heteit megőrzi számunkra! 25 A ti bűneitek fordították el ezeket tőletek, és a ti vétkeitek fosztottak meg titeket e jótól! 26 Mert istentelenek vannak az én népem között; guggolva fülelnek, mint a madarászok; tőrt hánynak, embereket fogdosnak. 27 Mint a madárral teli kalitka, úgy vannak teli az ő házaik álnoksággal; ezért lettek nagyokká és gazdagokká! 28 Meghíztak, megfényesedtek; eláradtak a gonosz beszédben; az árvának ügyét nem ítélik igaz ítélettel, hogy boldoguljanak; sem a szegényeknek nem szolgáltatnak igazságot. 29 Hát ezeket ne büntessem-é meg, ezt mondja az Úr; az ilyen nemzeten, mint ez, avagy ne álljon-é bosszút az én lelkem? 30 Borzadalmas és rettenetes dolgok történnek e földön: 31 A próféták hamisan prófétálnak, és a papok tetszésök szerint hatalmaskodnak, és az én népem így szereti! De mit cselekesznek majd utoljára?!
O ateísmo de Jerusalém é denunciado
1 2Cr 16.9;Dn 12.4Dai voltas às ruas de Jerusalém; vede, agora, sabei e procurai nas suas praças a ver se podeis achar Ez 22.30um homem, se há alguém Jr 5.4-5,28,31;Mq 6.8;7.1-2que faça a justiça, que busque a verdade; e Gn 18.26,32eu lhe perdoarei a ela. 2 Embora digam: Pela vida de Jeová, certamente, Jr 3.10;Is 48.1;Tt 1.16juram falso. 3 Ó Jeová, acaso, não atentam 2Cr 16.9os teus olhos para a verdade? Jr 2.30;Is 1.5;9.13Feriste-os, porém não lhes doeu; consumiste-os, porém Jr 7.28;8.5;Sf 3.2recusaram receber a correção; Jr 7.26;19.15;Ez 3.8endureceram as suas faces mais que uma pedra; recusaram-se a voltar.
4 Disse eu: Certamente, eles são pobres, são Jr 4.22insensatos; pois Jr 8.7;Is 27.11;Os 4.6não sabem o caminho de Jeová nem o do seu Deus; 5 ir-me-ei aos grandes e com eles falarei; porque Mq 3.1eles sabem o caminho de Jeová e o juízo do seu Deus. Porém estes, à uma, tinham Jr 2.20;Êx 32.25;Sl 2.3quebrado o jugo, tinham rompido as ataduras. 6 Pelo que Jr 4.7um leão do bosque os matará, Ez 22.27;Hc 1.8;Sf 3.3um lobo dos desertos os despojará, Os 13.7um leopardo vigiará sobre as cidades deles; todo aquele que delas sair será despedaçado, porque Jr 30.14-15muitas são as suas transgressões, e se têm multiplicado as suas apostasias.
7 Como pois te perdoarei? Teus filhos me abandonaram a mim Jr 12.16;Js 23.7;Sf 1.5e juraram por aqueles que não Jr 2.11;Dt 32.21;Gl 4.8são deuses; quando eu os tinha fartado, Jr 7.9cometeram adultério e, nas casas das meretrizes, Nm 25.1-3ajuntaram-se em tropas. 8 Tornaram-se como cavalos de lançamento bem nutridos; cada um rinchava Jr 29.23;Ez 22.11à mulher do seu próximo. 9 Acaso, Jr 5.29;Jr 9.9não hei de castigar por causa dessas coisas? — diz Jeová; duma nação como esta não se Jr 9.9há de vingar a minha alma?
10 Subi aos seus Jr 39.8muros e derrubai-os; porém Jr 5.18;Jr 4.27não a acabeis de todo; tirai as suas gavinhas, porque não são de Jeová. 11 Pois Jr 3.6-7,20a casa de Israel e a casa de Judá se houveram aleivosamente contra mim, diz Jeová. 12 Negaram a Jeová e disseram: Jr 14.22;43.1-4;Pv 30.9Não é ele; Jr 23.17não nos sobrevirá o mal; Jr 14.13nem veremos espada nem fome. 13 Os Jr 14.13,15;22.22;Jó 8.2profetas tornar-se-ão vento, e a palavra não está neles. Assim se lhes fará.
Sua queda é inevitável
14 Portanto, assim diz Jeová, Deus dos Exércitos: Porquanto proferis esta palavra, eis que converterei em Jr 23.29;Is 24.6;Zc 1.6fogo as minhas palavras na tua boca e, em lenha, este povo, e aquele os devorará. 15 Eis que Jr 4.16;Dt 28.49;Is 5.26trarei sobre vós uma nação de longe, ó casa de Israel, diz Jeová; é uma nação imperecível, uma nação antiga, uma nação Is 28.11cuja língua não sabes, nem entendes o que dizem. 16 A sua aljava é um Sl 5.9;Is 5.28;13.18sepulcro aberto, todos eles são valentes. 17 Jr 8.16;50.7,17;Lv 26.16;Dt 28.31,33Comerão a tua seara e o teu pão, que teus filhos e tuas famílias deviam comer; comerão os teus rebanhos e os teus gados; comerão as tuas Jr 8.13vides e as tuas figueiras; e com a espada derrubarão Os 8.14as tuas cidades fortificadas, em que confias. 18 Porém, ainda naqueles dias, Jr 4.27não vos acabarei de todo.
19 Jr 16.10-13;Dt 29.24-26;1Rs 9.8-9Quando disserdes: Por que nos tem feito Jeová, nosso Deus, todas essas coisas? Então, lhes responderás: Como me Jr 2.13abandonastes e servistes a deuses estranhos na vossa terra, assim Jr 16.13;Dt 28.48servireis a estrangeiros em terra que não é vossa.
Um quadro da culpa de Judá
20 Anunciai isto na casa de Jacó e fazei-o ouvir em Judá, dizendo: 21 Ouvi isto, Jr 5.4;Jr 4.22;Dt 32.6povo insensato e sem entendimento; que tendes Is 6.9;43.8;Ez 12.2;Mt 13.14olhos e não vedes; que tendes Jr 6.10ouvidos e não ouvis: 22 Jr 2.19;10.7;Dt 28.58;Sl 119.120Acaso, não me temeis? — diz Jeová; não tremereis diante de mim, que, por um decreto perpétuo, Jó 38.8-11;Sl 104.9pus a areia para o limite do mar, limite que ele não pode passar? Ainda que se agitem as suas ondas, contudo, não podem prevalecer; ainda que bramem, não a podem ultrapassar. 23 Mas este povo tem Jr 4.17;6.28;Dt 21.18;Sl 78.8um coração refratário e rebelde; já se rebelaram e se foram. 24 Nem dizem no seu coração: Temamos a Jeová, nosso Deus, que, no tempo próprio, Jr 3.3;Sl 147.8;Mt 5.45nos dá a chuva, Jl 2.23tanto a primeira como a última, e que nos reserva Gn 8.22as semanas determinadas da ceifa. 25 As vossas Jr 2.17;4.18iniquidades desviaram essas coisas, e os vossos pecados apartaram de vós o bem. 26 Pois entre o meu povo se acham iníquos; eles Jr 18.22;Sl 10.9;Pv 1.11;Hc 1.15vigiam, como espreitam os passarinheiros; armam laços, apanham homens. 27 Como uma gaiola se enche de aves, assim as suas casas estão cheias de Jr 9.6dolo; por isso, Jr 12.1se engrandeceram e enriqueceram. 28 Têm-se Dt 32.15engordado, estão nédios; ultrapassam em feitos de malícia; não defendem a causa, a causa dos Jr 7.6;22.3;Is 1.23;Zc 7.10órfãos, para que estes sejam prósperos; nem julgam a causa dos Jr 2.34necessitados. 29 Acaso, não Jr 5.9;Ml 3.5hei de castigar por causa destas coisas? — diz Jeová; duma nação como esta não se há de vingar a minha alma?
30 Coisa espantosa e Jr 23.14;Os 6.10horrenda tem-se feito na terra: 31 os profetas profetizam falsamente, e os sacerdotes dominam por meio deles; e o meu povo Mq 2.11assim o quer. Que fareis no fim disso?