Felhívás megtérésre
1 Nos hát! Ha elbocsátja valaki az ő feleségét, és ez eltávozik tőle és más férfiúé lesz: vajjon visszamehet-é még a férfi ő hozzá? Nem lenne-é az a föld fertelmesen megfertőztetve? Te pedig sok szeretővel paráználkodtál, és visszajönnél hozzám? mondja az Úr. 2 Emeld fel szemeidet a magaslatokra, és lásd meg: hol nem szeplősítettek meg téged? Az útakon vártál reájok, mint az arab a pusztában, és megfertőztetted a földet paráznaságaiddal és gonoszságoddal. 3 Noha megvonattak a korai záporok, és késői eső sem volt: mégis parázna asszony homlokúvá lettél, szégyenkezni nem akartál. 4 Nemde mostantól így kiáltasz nékem: Atyám! Ifjúságomnak te vagy vezére. 5 Mindörökké haragszik-é, mindvégig bosszankodik-é? Ímé, ezt mondod, de cselekszed a gonoszságokat, a mint tőled telik. 6 És monda az Úr nékem Jósiás király napjaiban: Láttad-é, a mit az elpártolt Izráel cselekedett? Elment ő minden magas hegyre és minden zöldelő fa alá, és ott paráználkodott. 7 És mondám, miután mindezt megcselekedte: Térj vissza hozzám! de nem tért vissza. És látta ezt az ő hitszegő húga, a Júda. 8 És láttam, hogy mindamellett is, hogy elbocsátottam az elpártolt parázna Izráelt, és adtam néki elválásról való levelet: nem félt a hitszegő Júda, az ő húga, hanem elment, és ő is paráználkodott. 9 És lőn, hogy az ő paráznaságának hírével megfertőztette a földet; mert kővel és fával paráználkodott. 10 És mindez után sem tért vissza hozzám az ő hitszegő húga, a Júda, az ő szíve teljességével, hanem csak képmutatással, azt mondja az Úr.
Isteni kegyelem igérete
11 És monda nékem az Úr: Igazabb lelkű az elpártolt Izráel, mint a hitszegő Júda. 12 Menj el, és kiáltsd e szókat észak felé, és mondjad: Térj vissza, elpártolt Izráel, ezt mondja az Úr, és nem bocsátom reátok haragomat, mert kegyelmes vagyok én, ezt mondja az Úr, nem haragszom mindörökké. 13 Csakhogy ismerd el a te hamisságodat, hogy hűtelenné lettél az Úrhoz, a te Istenedhez, és szertefutottál útaidon az idegenekhez mindenféle zöldelő fa alá, és az én szómra nem hallgattatok, ezt mondja az Úr. 14 Térjetek meg, szófogadatlan fiak, azt mondja az Úr, mert én férjetekké lettem néktek, és magamhoz veszlek titeket, egyet egy városból, kettőt egy nemzetségből, és beviszlek titeket Sionba. 15 És adok néktek szívem szerint való pásztorokat, és legeltetnek tudománynyal és értelemmel. 16 És ha majd megsokasodtok és megszaporodtok a földön azokban a napokban, azt mondja az Úr, nem mondják többé: Az Úr szövetségének ládája! Szívére se veszi senki, rá se gondolnak, meg sem látogatják, és nem készítik meg újra. 17 Abban az időben Jeruzsálemet hívják majd az Úr királyiszékének, és minden nemzet oda gyülekezik az Úr nevéért Jeruzsálembe, és nem követik többé gonosz szívöknek makacsságát. 18 Azokban a napokban a Júda háza Izráel házával fog járni, és együtt mennek be az északi földről abba a földbe, a melyet örökségül adtam a ti atyáitoknak. 19 Azt mondám ugyanis magamban: Miképen tegyelek téged a fiak közé, és adjam néked a kivánatos földet, a pogányok seregének drága örökségét? És azt végezém: Hívj engem atyámnak, és ne pártolj el tőlem! 20 Mindamellett a mint hitszegővé lesz az asszony az ő társa iránt: úgy lettetek hitszegőkké irántam, Izráel háza, azt mondja az Úr. 21 Szó hallatszik a magaslatokon, Izráel fiainak esdeklő sírása, mert elfordították útjokat, elfelejtkeztek az Úrról, az ő Istenökről. 22 Térjetek vissza, szófogadatlan fiak, és meggyógyítom a ti elpártolástokat! Ímé, mi hozzád járulunk, mert te vagy az Úr, a mi Istenünk! 23 Bizony hiábavaló a halmokról, a hegyekről való zajongás; bizony az Úrban, a mi Istenünkben van Izráel megmaradása! 24 És ez a gyalázatosság emésztette a mi atyáink szerzeményét gyermekségünk óta: juhaikat, szarvasmarháikat, fiaikat és leányaikat! 25 Gyalázatunkban heverünk, és elborít minket a mi szégyenünk; mert vétkeztünk az Úr ellen, a mi Istenünk ellen: mi és a mi atyáink gyermekségünk óta mind e mai napig, és nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára.
A clemência de Jeová para com a infidelidade do povo
1 Dizem: Dt 24.1-4Se um homem repudiar a sua mulher, e ela o deixar e tomar outro marido, porventura, tornará ele mais para ela? Acaso, não será aquela terra grandemente contaminada? Mas tu Jr 2.20;Ez 16.26,28-29te hás prostituído a muitos amantes? E pensas tu Jr 4.1;Zc 1.3em voltar para mim? — diz Jeová. 2 Levanta os teus olhos Jr 2.20;Dt 12.2aos altos escalvados e vê; onde é o lugar em que te não hás prostituído? Junto aos caminhos Ez 16.25te sentaste, esperando-os, como um árabe no deserto; e Jr 2.7manchaste a terra com as tuas fornicações e com a tua malícia. 3 Portanto, foram retidos Jr 14.3-6;Lv 26.19os chuveiros, e não houve chuva tardia; tiveste Jr 6.15;8.12;Ez 3.7-8a fronte duma prostituta e não quiseste ter vergonha. 4 Acaso, não clamarás a mim desde agora, dizendo: Jr 3.19;Jr 31.9Pai meu, tu és Sl 71.17o guia da minha mocidade? 5 Jr 3.12;Sl 103.9;Is 57.16Reterá ele a sua ira para sempre? Ou conservá-la-á até o fim? Eis que assim falaste, mas fizeste coisas ruins e continuaste nelas.
6 Jeová disse-me nos dias do rei Josias: Viste, porventura, o que fez Jr 7.24a apóstata Israel? Ela Jr 17.2;Ez 23.4-10foi-se acima de todo alto monte e debaixo de toda árvore frondosa, e ali se entregou à fornicação. 7 Depois de ter feito todas essas coisas, eu disse: Ela voltará para mim. Contudo, ela não voltou. A sua Jr 3.11;Ez 16.47aleivosa irmã Judá viu isso, 8 sim, viu que, por esse motivo, a saber, por ter cometido adultério a apóstata Israel, eu a repudiara e Dt 24.1,3;Is 50.1lhe dera carta de divórcio; contudo, Ez 16.46-47a sua aleivosa irmã Judá, não temeu, mas também ela se foi e se entregou à fornicação. 9 Pela facilidade da sua prostituição Jr 3.2;Jr 2.7contaminou ela a terra e adulterou com Jr 2.27;10.8;Is 57.6pedras e com paus. 10 Apesar de tudo isso, a sua aleivosa irmã Judá não voltou para mim de todo o seu coração, mas Jr 12.2;Os 7.14fingidamente, diz Jeová.
A conduta de Judá pior do que a de Israel
11 Disse-me Jeová: Ez 16.51-52;23.11A apóstata Israel mostrou-se mais justa do que Jr 3.7a aleivosa Judá. 12 Vai, e apregoa estas palavras para a banda do 2Rs 17.6Norte, e dize: Jr 3.14,22Volta, apóstata Israel, diz Jeová. Jr 3.5Não olharei em ira para ti, porque eu sou Jr 12.15;31.20;33.26;Sl 86.15compassivo, diz Jeová, e não conservarei para sempre a minha ira. 13 Tão somente reconhece a tua iniquidade, Jr 3.25;Jr 14.20;Dt 30.1-3reconhece que transgrediste contra Jeová, teu Deus, e Jr 3.2,6;Jr 2.20,25perverteste os teus caminhos aos estranhos, Dt 12.2debaixo de toda árvore frondosa, e não obedeceste à minha voz, diz Jeová. 14 Jr 3.12Voltai, filhos apóstatas, diz Jeová, porque eu sou Jr 31.32;Os 2.19vosso esposo. Eu vos tomarei um de cada cidade e dois de cada família Jr 31.6,12;50.4-5e vos levarei a Sião. 15 Dar-vos-ei Jr 23.4;31.10;50.19;Ez 34.23pastores segundo o meu coração, os quais vos At 20.28apascentarão com ciência e com inteligência. 16 Quando vos multiplicardes e crescerdes na terra, naqueles dias, diz Jeová, Is 65.17não dirão mais: A arca da Aliança de Jeová! Nem lhes virá ela ao pensamento, nem dela se lembrarão; não a visitarão, nem será ela restabelecida. 17 Naquele tempo, chamarão a Jerusalém o Jr 17.12;Ez 43.7Trono de Jeová; nela se reunirão Jr 3.19;Jr 4.2;12.15-16;16.19todas as nações, em Is 60.9nome de Jeová, Jr 11.8e não andarão mais após a obstinação do seu coração maligno. 18 Jr 50.4-5;Os 1.11Naqueles dias, a casa de Judá andará com a casa de Israel, e virão juntamente Jr 16.15;31.8da terra do Norte para a terra que Am 9.15dei em herança a vossos pais.
Israel é convidado e encorajado a se arrepender
19 Mas eu disse: Como te porei entre os filhos e te darei a terra desejável, a mais Sl 16.6formosa herança das nações? Eu disse: Chamar-me-eis Jr 3.4;Is 63.16Meu pai e não vos desviareis de me seguirdes. 20 Deveras, do como que a mulher se aparta Jr 3.6-7aleivosamente do seu companheiro, assim Is 48.8aleivosamente te houveste comigo, ó casa de Israel, diz Jeová. 21 Uma voz se ouve Jr 3.2;Jr 7.29;Is 15.2nos altos escalvados, o choro e as súplicas dos filhos de Israel; porque perverteram o seu caminho, Jr 2.32;13.25;Is 17.10esqueceram-se de Jeová, seu Deus. 22 Jr 3.14Voltai, filhos apóstatas, Jr 30.17;33.6;Os 6.1;14.4eu curarei as vossas apostasias.
Eis que somos vindos ter contigo, porque tu és Jr 31.6Jeová, nosso Deus. 23 Na verdade, em vão é o som que vem Jr 17.2dos outeiros e o tumulto nas montanhas; na verdade, em Jr 17.14;31.7;Sl 3.8Jeová, nosso Deus, está a salvação de Israel. 24 Mas a coisa vergonhosa Jr 8.16devorou o trabalho de nossos pais desde a nossa mocidade: os seus rebanhos e os seus gados, seus filhos e suas filhas. 25 Deitemo-nos em nossa Jr 3.13;Jr 14.20vergonha, e cubra-nos a nossa confusão, porque temos Ed 9.7pecado contra Jeová, nosso Deus, nós e nossos pais, Jr 22.21desde a nossa mocidade até o dia de hoje; e não obedecemos à voz de Jeová, nosso Deus.