Jeremias 9

Kesergés a nép romlása felett, mely körülmetéletlen szivével a szabadulás egyetlen útját megveti

1 Bárcsak a fejem vízzé változnék, a szemem pedig könyhullatásnak kútfejévé, hogy éjjel-nappal sirathatnám az én népem leányának megöltjeit! 2 Bárcsak pusztába vinne engem valaki, utasok szállóhelyére, hogy elhagyhatnám az én népemet, és eltávozhatnám tőlök; mert mindnyájan paráznák, hitszegők gyülekezete! 3 Felvonták nyelvöket, mint kézívöket, hazugsággal és nem igazsággal hatalmasok e földön; mert gonoszságból gonoszságba futnak, engem pedig nem ismernek, azt mondja az Úr. 4 Mindenki őrizkedjék a barátjától, és egyetlen atyátokfiának se higyjetek, mert minden atyafi cselbe csal, és minden barát rágalmazva jár. 5 Egyik a másik ellen csúfoskodik, és nem szólnak igazat; nyelvöket hazug beszédre tanítják, elfáradtak a gonosztevésben. 6 A te lakásod az álnokság közepében van; az álnokság miatt nem akarnak tudni felőlem, ezt mondja az Úr. 7 Azért ezt mondja a Seregek Ura: Ímé, én megolvasztom őket, és megpróbálom őket, mert mit cselekedjem egyebet az én népem leánya miatt? 8 Sebző nyíl a nyelvök, álnokságot beszél; szájával békességesen szól barátjához, a szívében pedig lest hány. 9 Avagy ne fenyítsem-é meg őket ezekért? azt mondja az Úr; vajjon az efféle nemzetségen ne álljon-é bosszút a lelkem? 10 A hegyeken sírást és zokogást támasztok, és a pusztai ligetekben gyászéneket; mert kiégnek úgy, hogy senki se megy keresztül rajtok, és nem hallják a nyájak bégetését; az ég madaraitól fogva a barmokig minden elköltözik és elmenekül. 11 Jeruzsálemet pedig kőhalommá teszem, sakálok tanyájává, és Júda városait sivataggá változtatom, hogy lakatlan legyen. 12 Kicsoda olyan bölcs férfiú, hogy értse ezeket, és a kihez az Úr szája szólt, hogy hirdesse azt, hogy miért vész el a föld, és ég ki, mint a puszta, a melyen senki se menjen keresztül? 13 Monda továbbá az Úr: Mivelhogy elhagyták az én törvényemet, a melyet eléjök adtam, és nem hallgattak az én szómra, és nem jártak a szerint; 14 Hanem jártak az ő kevély szívök után és a Baálok után, a mikre atyáik tanították őket: 15 Azért, ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ímé, én megétetem őket, ezt a népet, ürömmel, és megitatom őket mérges vízzel. 16 És szétszórom őket a nemzetek között, a melyeket nem ismertek sem ők, sem atyáik, és utánok küldöm a fegyvert, a míg megsemmisítem őket. 17 Ezt mondja a Seregek Ura: Figyelmezzetek reá, és hívjátok a sirató asszonyokat, hogy jőjjenek el, és a bölcs asszonyokhoz is küldjetek, hogy jőjjenek el, 18 És siessenek és fogjanak síráshoz miattunk, és a mi szemeink is hullassanak könyeket, és szempilláink vizet ömleszszenek! 19 Mert a Sionról siralomnak szava hallatszik: Oh, hogy elpusztultunk! Igen megszégyenültünk, mert elhagyjuk e földet, mert széthányták lakhelyeinket! 20 Bizony halljátok meg, ti asszonyok, az Úrnak szavát, és vegye be a ti fületek az ő szájának beszédét, és tanítsátok meg leányaitokat a sírásra, és egyik asszony a másikat a jajgatásra; 21 Mert feljött a halál a mi ablakainkra, bejött a mi palotáinkba, hogy kipusztítsa a gyermekeket az útakról, az ifjakat az utczákról. 22 Szólj! ezt mondja az Úr, és az emberek holtteste hever, mint a ganéj a mezőn, és mint a kéve az arató után, és nincs, a ki összegyűjtse. 23 Ezt mondja az Úr: Ne dicsekedjék a bölcs az ő bölcseségével, az erős se dicsekedjék az erejével, a gazdag se dicsekedjék gazdagságával; 24 Hanem azzal dicsekedjék, a ki dicsekedik, hogy értelmes és ismer engem, hogy én vagyok az Úr, a ki kegyelmet, ítéletet és igazságot gyakorlok e földön; mert ezekben telik kedvem, azt mondja az Úr. 25 Ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és megfenyítek minden körülmetélkedettet a körülmetéletlenekkel együtt: 26 Égyiptomot és Júdát, Edomot és az Ammon fiait, Moábot és mindazokat, a kik nyírott üstökűek és a pusztában laknak; mert mindez a nemzet körülmetéletlen, és Izráelnek egész háza is körülmetéletlen szívű.

1 *Jr 9.18;Jr 13.17;Is 22.4;Lm 2.18Oxalá a minha cabeça se tornasse em águas, e os meus olhos, em fonte de lágrimas, para que eu chorasse de dia e de noite os mortos da *Jr 6.26;8.21-22filha do meu povo! 2 *Sl 55.6-7;120.5-6Oxalá eu tivesse no deserto um albergue de viandantes, para poder deixar o meu povo e me apartar deles! Porque todos eles são *Jr 5.7-8;23.10;Os 4.2adúlteros, assembleia *Jr 5.11;12.1,6de prevaricadores. 3 Com dolo, *Jr 9.8;Sl 64.3;Sl 59.4encurvam a sua língua como o seu arco; e não é com fidelidade que se tornam fortes na terra, porque *Jr 4.22passam de maldade em maldade *Jr 5.4-5;1Sm 2.12;Os 4.1e não me conhecem, diz Jeová. 4 *Jr 9.8;Sl 12.2;Pv 26.24-25Guardai-vos cada um do seu próximo *Jr 12.6e não vos fieis de nenhum *Gn 27.35irmão, porque cada irmão se tornará de todo um suplantador, e cada próximo *Jr 6.28;Sl 15.3;Pv 10.18andará caluniando. 5 *Mq 6.12Zombarão, cada um do seu próximo, e não falarão a verdade; ensinaram a sua língua a proferir mentiras, *Jr 12.13;51.58,64cansam-se em praticar a iniquidade. 6 *Jr 5.27;8.5;Sl 120.5-6A tua habitação está no meio do dolo, com dolo *Jr 11.10;13.10;Jó 21.14-15;Jo 3.19-20recusam-se à conhecer-me, diz Jeová.

Ameaças de ruína e exílio

7 Portanto, assim diz Jeová dos Exércitos: Eis que eu os fundirei e os *Jr 6.27;Is 1.25;Ml 3.3provarei, pois *Os 11.8que outra coisa faria eu a respeito da filha do meu povo? 8 *Jr 9.3A língua deles é flecha mortífera; ela fala o *Sl 12.2engano. Com a boca, *Sl 28.3fala o homem paz ao seu próximo, mas no coração *Jr 5.26arma-lhe ciladas. 9 *Jr 5.9,29;Is 1.24Acaso, não hei de castigar por causa dessas coisas? — diz Jeová; de uma nação como esta não se há de vingar a minha alma?

10 Pelos *Jr 4.24;7.29montes, romperei em choro e pranto e, pelos pastos do *Jr 4.26;Os 4.3deserto, em lamento, porque foram *Jr 12.4,10;Ez 14.15;29.11;33.28abrasados, de maneira que ninguém passe por ali; ali, não se pode ouvir o berro do gado; já, desde *Jr 4.25;12.4;Os 4.3as aves dos céus até os animais, fugiram e se foram. 11 Farei de Jerusalém *Jr 51.37;Is 25.2montões, morada de *Is 13.22;34.13chacais; e das cidades de Judá farei uma *Jr 4.27;26.9desolação, sem ficarem nela habitantes.

12 Quem é o *Sl 107.43;Os 14.9homem sábio, que entenda isso? E a quem falou *Jr 9.20;Jr 23.16a boca de Jeová, para que o publique? *Jr 23.10;Sl 107.34Por que razão pereceu a terra e foi abrasada como um deserto, de maneira que ninguém passe por ela? 13 Jeová diz: Porque *Jr 5.19;22.9;2Cr 7.19;Sl 89.30abandonaram a minha lei, que lhes pus diante, e não obedeceram à minha voz, nem andaram nela, 14 mas *Jr 7.24;11.8;Rm 1.21-24andaram após a obstinação do seu coração e após os *Jr 2.8,23;23.27Baalins, coisa que lhes ensinaram *Gl 1.14;1Pe 1.18seus pais; 15 portanto, assim diz Jeová dos Exércitos, Deus de Israel: Eis que alimentarei a este povo com absinto e lhe darei de beber água de *Jr 8.14;23.15;Dt 29.18fel. 16 Também *Jr 13.24;Lv 26.33;Dt 28.64os espalharei por entre as nações que nem eles nem seus pais conheceram; e enviarei após eles a *Jr 44.27;Ez 5.2,12espada até que os tenha consumido.

Conselho a que sejam chamadas as carpideiras

17 Assim diz Jeová dos Exércitos: Considerai, e chamai as *2Cr 35.25;Ec 12.5carpideiras, para que venham, e mandai buscar *Am 5.16as que são hábeis, para que venham. 18 Apressem-se e principiem o lamento sobre nós, para que destilem lágrimas *Jr 9.1;Jr 14.17;Is 22.4os nossos olhos, e as nossas pálpebras se desfaçam em água. 19 Pois de Sião se ouve uma voz *Jr 7.29;Ez 7.16-18de pranto. *Jr 4.13;Dt 28.29Como somos despojados! Estamos sobremaneira confundidos, por termos *Jr 7.15;15.1deixado a terra, por terem eles derrubado as nossas casas. 20 Contudo, ouvi, *Is 32.9mulheres, a palavra de Jeová, e recebam os vossos ouvidos a palavra da sua boca, e ensinai a vossas filhas o pranto, e cada uma, à sua vizinha, o lamento. 21 Pois *Jr 15.7;18.21;2Cr 36.17;Ez 9.5-6;Am 6.9-10a morte subiu pelas nossas janelas, entrou em nossos palácios, para exterminar das ruas *Jr 6.11as crianças e das praças os mancebos. 22 Fala: Assim diz Jeová: Os cadáveres dos homens cairão como *Jr 8.2;16.4;25.33;Sl 83.10;Is 5.25esterco sobre a face do campo e como gavela, por detrás do ceifador, e ninguém os recolherá.

A glória do homem está no conhecimento de Deus

23 Assim diz Jeová: *Ec 9.11;Is 47.10;Ez 28.3-7Não se glorie o sábio na sua sabedoria, nem *1Rs 20.10-11;Is 10.8-12o forte, na sua força, nem *Jó 31.24-25;Sl 49.6-9o rico, nas suas riquezas; 24 mas *Jr 4.2;Sl 44.8;Is 41.16;1Co 1.31;2Co 10.17;Gl 6.14nisto se glorie aquele que se gloria: em entender e em me conhecer, que eu sou Jeová, que *Êx 34.6-7;Sl 36.5,7;51.1faço benignidade, juízo e justiça sobre a terra; porque nessas coisas *Is 61.8;Mq 7.18me deleito, diz Jeová.

25 Eis que vêm os dias, diz Jeová, em que hei de castigar a todos os que são circuncidados *Jr 4.4;Rm 2.8-9no seu prepúcio: 26 ao Egito, e a Judá, e a Edom, e aos filhos de Amom, e a Moabe, e *Jr 25.23a todos os que têm o cabelo cortado em redondo, os quais habitam no deserto. Pois todas as nações são incircuncisas, e toda a casa de Israel vem a ser uns *Jr 4.4;6.10;Lv 26.41;Ez 44.7;Rm 2.28incircuncisos de coração.