1 Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
2 Minden útai tiszták az embernek a maga szemei elõtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
3 Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
4 Mindent teremtett az Úr az õ maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
5 Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
6 Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bûn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
7 Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
8 Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
9 Az embernek elméje gondolja meg az õ útát; de az Úr igazgatja annak járását.
10 Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az õ szája.
11 Az Úré az igaz mérték és mérõserpenyõ, az õ mûve minden mérõkõ.
12 Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erõsíttetik meg a királyiszék.
13 Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti [a király.]
14 A királynak felgerjedt haragja [olyan, mint] a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
15 A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi esõ fellege.
16 Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
17 Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megõrzi az õ útát.
18 A megromlás elõtt kevélység [jár], és az eset elõtt felfuvalkodottság.
19 Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
20 A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
21 A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
22 Életnek kútfeje az értelem [annak], a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
23 A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az õ száját, és az õ ajkain öregbíti a tudományt.
24 Lépesméz a gyönyörûséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
25 Van oly út, mely igaz az ember szeme elõtt, de vége a halálnak úta.
26 A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az õ szája kényszeríti õt.
27 A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az õ ajkain mintegy égõ tûz van;
28 A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
29 Az erõszakos ember elhiteti az õ felebarátját, és nem jó úton viszi õt.
30 A ki behúnyja szemeit, [azért teszi], hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, [már] véghez vitte a gonoszságot.
31 Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
32 Jobb a hosszútûrõ az erõsnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
33 Az [ember] kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
1 心里的筹划在于人， 舌头的应对却出于耶和华。
2 人看自己一切所行的， 都是清洁的； 耶和华却衡量人心。
3 当把你所作的交托耶和华， 你的计划就必成功。
4 耶和华所造的各有目的， 连恶人也是为祸患的日子而造的。
5 心里骄傲的人都是耶和华厌恶的； 他们必不免受罚。
6 因着怜悯和信实， 罪孽得到遮盖； 因为敬畏耶和华， 人可以避开罪恶。
7 人所行的， 若是蒙耶和华喜悦， 耶和华也使他的仇敌与他和好。
8 收入少而有公义， 胜过收入多却毫无正义。
9 人心计划自己的道路， 他的脚步却由耶和华指引。
10 王的嘴里有 神的判语， 审判的时候， 他的口必不差错。
11 公正的秤和天平都属耶和华， 囊中的一切法码都是他所造的。
12 作恶是君王所厌恶的， 因为王位是靠赖公义建立的。
13 公义的嘴唇是君王所喜悦的； 他喜爱说话正直的人。
14 君王的烈怒好像死亡的使者， 唯有智慧人能平息君王的怒气。
15 君王脸上欣悦的光采， 使人得生命； 君王的恩宠好像春日雨云。
16 得智慧胜过得金子， 选择哲理， 胜过选择银子。
17 正直人的大道远离罪恶； 谨守自己道路的， 保全自己的性命。
18 在灭亡以先， 必有骄傲； 在跌倒以前， 心中高傲。
19 存谦卑的心与穷乏人在一起， 胜过与骄傲人同分战利品。
20 留心听训言的必定得益； 倚靠耶和华的是有福的人。
21 心中有智慧的必称为聪明人； 动听的话能增加说服力。
22 明慧人的明慧是他生命的泉源； 愚妄人的惩罚就是愚妄。
23 智慧人的心教导自己的口， 使自己口中的话增加说服力。
24 恩慈的话好像蜂巢中的蜂蜜， 使人心里甘甜， 骨头健壮。
25 有一条路， 人以为是正路， 走到尽头却是死亡之路。
26 劳力的人身体的需要促使他劳力； 因为他的饥饿催逼着他。
27 无赖之徒挖出邪恶， 他口里的话好像灼热的火。
28 乖谬的人散播纷争， 搬弄是非的离间亲密的朋友。
29 强暴的人引诱邻舍， 领他走邪恶的道路。
30 眯着眼睛的， 图谋乖谬的事； 紧抿着嘴唇的， 作成恶事。
31 白发是荣耀的冠冕， 在公义的路上， 必能得着。
32 不轻易动怒的， 胜过勇士； 克服己心的， 胜过把城攻取的人。
33 签拋在人的怀中， 一切决断却在于耶和华。