1 A bölcs fiú [enged] atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád.
2 A férfi az õ szájának gyümölcsébõl él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.
3 A ki megõrzi az õ száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak.
4 Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik.
5 A hamis dolgot gyûlöli az igaz; az istentelen pedig gyûlölségessé tesz és megszégyenít.
6 Az igazság megõrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bûnöst.
7 Van, a ki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van.
8 Az ember életének váltsága lehet az õ gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést.
9 Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek szövétneke kialszik.
10 Csak háborúság lesz a kevélységbõl: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van.
11 A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; a ki pedig kezével gyûjt, megõregbíti [azt.]
12 A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.
13 Az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.
14 A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására.
15 Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény.
16 Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az õ bolondságát.
17 Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás.
18 Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktõl magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.
19 A megnyert kivánság gyönyörûséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól.
20 A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.
21 A bûnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet [Isten.]
22 A jó örökséget hágy unokáinak; a bûnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára.
23 Bõ étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, a ki igazságtalansága által vész el.
24 A ki megtartóztatja az õ vesszejét, gyûlöli az õ fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi õt fenyítékkel.
25 Az igaz eszik az õ kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szûkölködik.
1 智慧的儿子听从父亲的教训， 好讥笑人的不听责备。
2 人因口所结的果子， 必得尝美物， 奸诈人的欲望却是强暴。
3 谨慎口舌的， 可保性命； 口没遮拦的， 自取灭亡。
4 懒惰人渴求， 却一无所得； 殷勤人必得丰裕。
5 义人恨恶虚假， 恶人行事， 遗臭贻羞。
6 正义护卫行为完全的人； 邪恶却使犯罪的人倾覆。
7 有人自充富足， 却一无所有； 有人假装贫穷， 财物却极多。
8 人的财富是他性命的赎价， 穷人却听不见威吓的话。
9 义人的光必明亮， 恶人的灯必熄灭。
10 傲慢只能引起争端； 接受劝告的却有智慧。
11 不劳而获的财物， 必快减少； 慢慢积蓄的， 必然增多。
12 所盼望的迟延未得， 令人心忧； 所愿的来到， 好比生命树。
13 藐视训言的， 必自取灭亡； 敬畏诫命的， 必得善报。
14 智慧人的训诲是生命的泉源， 能使人避开死亡的网罗。
15 聪颖的明慧使人蒙恩， 奸诈人的道路崎岖难行。
16 精明的人都按知识行事， 愚昧人却显露自己的愚妄。
17 奸恶的使者， 必陷在祸患里（"必陷在祸患里"或译： "必使人陷在祸患里"）； 忠心的使臣， 使人复原。
18 轻忽管教的， 必致穷乏受辱； 看重责备的， 必得尊荣。
19 所愿的成功， 使人心里甘甜； 远离恶事， 却为愚昧人憎恶。
20 与智慧人同行的， 必得智慧； 与愚昧人为友的， 必受亏损。
21 祸患追赶罪人， 义人必得善报。
22 善人给子孙留下产业， 罪人的财富， 却是为义人积藏。
23 穷人的耕地可产大量粮食， 却因不义都被摧毁了。
24 不用杖责打儿子的， 是恨恶他； 爱儿子的， 必对他勤加管教。
25 义人必吃得饱足， 恶人却空着肚子。