1 Ne irígykedjél a gonosztevõkre, se ne kivánj azokkal lenni.
2 Mert pusztítást gondol az õ szívök, és bajt szólnak az õ ajkaik.
3 Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erõsíttetik meg.
4 És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörûséges marhával.
5 A bölcs férfiú erõs, és a tudós ember nagy erejû.
6 Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
7 Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az õ száját.
8 A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövõnek hívják.
9 A balgatag dolognak gondolása bûn; és a rágalmazó az ember elõtt útálatos.
10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szûk a te erõd.
11 Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
12 Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, õ érti, és a ki õrzi a te lelkedet, õ tudja? és kinek-kinek az õ cselekedetei szerint fizet.
13 Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
14 Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
15 Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az õ ágyasházát!
16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig [csak egy] nyavalyával is elvesznek.
17 Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
18 Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az õ haragját [te reád.]
19 Ne gerjedj haragra a gonosztevõk ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
20 Mert a gonosznak nem lesz [jó] vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
21 Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütõk közé ne elegyedjél.
22 Mert hirtelenséggel feltámad az õ nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
23 Ezek is a bölcsek [szavai.] Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
24 A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
25 A kik pedig megfeddik [a bûnöst,] azoknak gyönyörûségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
26 Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
27 Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elõ a te mezõdben; annakutána építsd a házadat.
28 Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é [valakit] a te ajkaiddal?
29 Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem õ vele; megfizetek az embernek az õ cselekedete szerint.
30 A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szõleje mellett.
31 És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kõgyepüje elromlott vala.
32 Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, [ezt] a tanulságot vevém abból:
33 Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
34 És így jõ el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
1 你不要嫉妒恶人， 也不要祈望与他们共处。
2 因为他们的心图谋强暴， 他们的嘴唇讲论奸恶。
3 房屋的建造是凭着智慧， 又借着聪明得到坚立；
4 并且借着知识， 各房间充满各样宝贵和美好的财物。
5 智慧人大有能力， 有知识的人力上加力。
6 你要凭着智谋去作战； 谋士众多， 就可得胜。
7 智慧对愚妄人来说是太高超， 因此他在城门口哑口无言。
8 计划作恶的， 必称为阴谋家。
9 愚妄人的计谋， 尽是罪恶； 好讥笑人的是人所厌恶的。
10 你在患难的日子若是懈怠， 你的力量就微小。
11 被拉到死地的人， 你要拯救； 将要被杀戮的人， 你要挽救。
12 如果你说： "这事我不知道。"那衡量人心的不明白吗？那看顾你性命的不晓得吗？他不按照各人的行为报应各人吗？
13 我儿， 你要吃蜜， 因为这是好的； 吃蜂房下滴的蜜， 就觉甘甜。
14 要知道智慧对你的心也是这样， 如果你得着智慧， 就必有好结局， 你的盼望也不会断绝。
15 恶人哪！ 不要埋伏攻击义人的住处， 不要毁坏他的居所。
16 因为义人虽然七次跌倒， 仍能再起来； 但恶人必在祸患中绊倒。
17 你的仇敌跌倒的时候， 你不要欢喜； 他绊倒的时候， 你心里不可欢乐。
18 恐怕耶和华看见了， 就不喜悦， 把他的怒气从仇敌的身上， 转到你的身上。
19 不要因作恶的人心怀不平， 也不要嫉妒恶人。
20 因为恶人必没有好结局， 恶人的灯必要熄灭。
21 我儿， 你要敬畏耶和华， 也要尊敬君王； 不要与叛逆的人结交。
22 因为他们的刑罚必忽然临到； 耶和华与君王要施行的毁灭， 谁能晓得呢？
23 以下也是智慧人的话： 审判的时候看人的情面是不对的。
24 对坏人说"你是好人"的， 万民都要咒骂他， 万族都必憎恶他。
25 指责坏人的， 必得欢悦； 美福必临到他们。
26 应对诚实的， 如同亲吻别人。
27 你要在外面预备好你的工作， 在田间为自己准备妥当， 然后建造你的房屋。
28 不可无故作证指控你的邻舍； 不可诬告他人。
29 你不可说： "人怎样待我， 我也怎样待他； 我要照他所行的报复他。"
30 我经过懒惰人的田地， 无知人的葡萄园；
31 只见到处长满蒺藜， 地面盖满刺草， 石墙也倒塌了。
32 我看了， 就用心思想； 我见了， 就领受了教训。
33 再睡片时， 打盹片时， 抱着手躺卧片时，
34 你的贫穷就必像强盗来到， 你的缺乏就必像拿兵器的人来到。