1 Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvûnél, a ki bolond.
2 A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki [csak] a lábával siet, hibázik.
3 Az embernek bolondsága fordítja el az õ útát, és az Úr ellen haragszik az õ szíve.
4 A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytõl pedig az õ barátja elválik.
5 A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul.
6 Sokan hizelegnek a nemeslelkû embernek, és minden barát az adakozóé.
7 A szegényt minden atyjafia gyûlöli, még barátai is eltávolodnak tõle; unszolja szavakkal, de õk eltünnek.
8 A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megõrzi az értelmességet, jót nyer.
9 A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.
10 Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem [illik] a szolgának uralkodni a fejedelmeken.
11 Az embernek értelme hosszútûrõvé teszi õt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket.
12 Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az õ jóakaratja.
13 Romlása az õ atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelõdése.
14 A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség.
15 A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik.
16 A ki megtartja a parancsolatot, megtartja õ magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal.
17 Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az õ jótéteményét megfizeti néki.
18 Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény [felõle;] de annyira, hogy õt megöld, ne vigyen haragod.
19 A nagy haragú [ember] büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled [haragját.]
20 Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre.
21 Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg.
22 A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál.
23 Az Úrnak félelme életre visz; és [az ilyen] megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.
24 Bemártja a rest az õ kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.
25 Ha a csúfolót megvered, az együgyû lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt.
26 A ki atyjával erõszakoskodik, anyját elûzi: gyalázatos és megszégyenítõ fiú az.
27 Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, [mely téged arra visz], hogy a bölcseségnek igéjétõl eltévedj.
28 A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot.
29 A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.
1 行为完全的穷人， 胜过说话欺诈的愚昧人。
2 一个人没有知识是不好的， 脚步匆忙的， 难免失足。
3 人的愚妄毁灭自己的道路； 他的心却恼怒耶和华。
4 财富使朋友增多， 但穷人连他的一个朋友也与他分离。
5 作假见证的必难免受惩罚； 吐出谎言的必不能逃脱。
6 尊贵的人， 很多人求他的情面； 慷慨施赠的， 人人都作他的朋友。
7 贫穷人的兄弟都恨他； 他的朋友更疏远他。虽然他多多恳求他们， 他们却不理会。
8 得着智慧的， 爱惜自己的性命； 保持明达的， 必得益处。
9 作假见证的必难免受惩罚； 吐出谎言的终必灭亡。
10 愚昧人生活奢侈是不相称的， 何况奴仆管辖领袖呢！
11 人的明慧使他不轻易动怒； 宽恕别人过失的， 是自己的荣耀。
12 王的忿怒， 好像狮子的吼叫， 他的恩宠， 如同草上的朝露。
13 愚昧的儿子是父亲的祸患， 吵闹的妻子好像雨水不停地滴漏。
14 房屋与财富是祖宗遗留的产业； 唯有明慧的妻子是耶和华所赐的。
15 懒惰使人沉睡， 闲懒的人必受饥饿。
16 谨守诫命的， 保全自己的性命； 轻忽自己道路的， 必致死亡。
17 恩待穷人的， 等于借钱给耶和华； 他所行的， 耶和华必偿还。
18 趁着还有指望的时候， 要管教你的儿子； 不可存心任他死亡。
19 常发烈怒的人， 必须受罚， 如果你帮助他， 就必须一而再帮助他。
20 你要听劝告， 受管教， 好使你将来作个有智慧的人。
21 人心里的谋算很多， 唯有耶和华的计划能实现。
22 人所渴望的， 就是忠诚； 作穷人比作撒谎的人还好。
23 敬畏耶和华的， 得着生命； 他必安居知足， 不会遭受祸患。
24 懒惰人把手放在盘子里， 连拿食物送回口边， 也不愿意。
25 责打好讥笑人的， 愚蒙人就会变得精明； 责备聪明人， 他就会明白知识。
26 虐待父亲， 赶走母亲的， 是贻羞可耻的儿子。
27 我儿， 你若是停止听受管教， 就会偏离知识的言语。
28 无赖作见证， 嘲笑公平， 恶人的口， 吞吃罪孽。
29 刑罚是为好讥笑人的预备的， 鞭打是为愚昧人的背预备的。