1 Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap [tereád.]

2 Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.

3 Nehézség van a kõben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettõnél.

4 A búsulásban kegyetlenség [van,] és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység elõtt?

5 Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.

6 Jószándékból valók a barátságos embertõl vett sebek; és temérdek a gyûlölõnek csókja.

7 A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserû édes.

8 Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétõl, olyan az ember, a ki elbujdosott az õ lakóhelyétõl.

9 [Mint] a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az õ barátjának édes [szavai is, melyek] lelke tanácsából [valók.]

10 A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.

11 Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.

12 Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.

13 Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.

14 A ki nagy hangon áldja az õ barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.

15 A sebes záporesõ idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.

16 Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az õ jobbja olajjal találkozik.

17 [Miképen] egyik vassal a másikat élesítik, [a képen] az ember élesíti az õ barátjának orczáját.

18 [Mint] a ki õrzi a fügét, eszik annak gyümölcsébõl, úgy a ki az õ urára vigyáz, tiszteltetik.

19 Mint a vízben egyik orcza a másikat [megmutatja,] úgy egyik embernek szíve a másikat.

20 [Mint] a sír és a pokol meg nem elégednek, [úgy] az embernek szemei meg nem elégednek.

21 [Mint] az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében [próbáltatik meg, úgy] az ember az õ híre-neve szerint.

22 Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörõvel a megtört gabona között, nem távoznék el õ tõle az õ bolondsága.

23 Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.

24 Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségrõl nemzetségre lesz-é?

25 [Mikor] levágatott a szénafû, és megtetszett a sarjú, és begyûjtettek a hegyekrõl a fûvek:

26 Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezõnek árául,

27 És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.

1 不要为明日自夸, 因为今天要发生什么事, 你尚且不知道。

2 让外人夸奖你, 不可自己夸奖自己; 让别人称赞你, 不可自己称赞自己。

3 石头重, 沙土也重, 愚妄人的怒气比这两样更重。

4 烈怒虽然凶残, 暴怒又好像狂澜, 人还可以抵受; 但面对嫉妒, 谁能站立得住呢?

5 坦白的责备, 胜过暗中的爱。

6 爱你的人加的创伤是出于忠诚; 恨你的人却与你连连亲嘴。

7 吃饱的人连蜂房的蜜也厌恶; 饥饿的人连一切苦的东西都觉得甘甜。

8 离家的人到处飘泊, 好像离巢的雀鸟到处游飞一样。

9 膏油和香料使人心畅快, 朋友真诚的劝勉也使人觉得甘甜。

10 你的朋友和你父亲的朋友, 你都不可离弃; 在你遭遇患难的日子, 不可进你兄弟的家。在附近的邻舍胜过在远方的兄弟。

11 我儿, 你要作智慧人, 使我的心快乐, 我也可以回答那羞辱我的。

12 精明人看见灾祸, 就躲藏起来; 愚蒙人反往前走, 自取祸害。

13 谁为陌生人作保证人, 就拿去谁的衣服; 谁替妓女作保证人, 谁就要作担保。

14 清晨起来大声为邻舍祝福的, 就等于是咒诅他。

15 下大雨的时候不断滴漏; 就像吵闹的妇人一样;

16 谁要拦阻她, 就像拦阻风, 也像右手抓油。

17 铁磨铁, 磨得锋利; 朋友互相切磋, 才智("才智"原文作"面")也变得敏锐。

18 照料无花果树的, 必吃树上的果子; 事奉主人的, 必得尊荣。

19 水怎样映照人面, 人的心思也怎样反映其人。

20 阴间和灭亡不会满足, 人的眼目也是一样。

21 用锅炼银, 用炉炼金; 人的称赞也试炼人。

22 你虽然用杵把愚妄人与碎谷一同捣在臼中, 他的愚妄还是离不了他。

23 你要清楚知道你羊群的景况, 专心照料你的牛群。

24 因为财富不是永恒的, 冠冕也不能存到万代。

25 干草割去, 嫩草又出现, 山上的野草也都收集起来。

26 羊羔的毛可以给你作衣服, 山羊可以作买田地的价银。

27 山羊奶足够作你的食物, 也足够作你一家的食物, 并且足够维持你众婢女的生活。