1 Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
2 Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
3 Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
4 A gonosztevõ hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
5 A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtõjét; a ki gyönyörködik [másnak] nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
6 A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
7 Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
8 Drága kõ az ajándék elfogadójának szemei elõtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
9 Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen elõhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
10 Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
11 Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
12 Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az õ bolondságában.
13 A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
14 [Mint] a ki árvizet szabadít el, [olyan] a háborúság kezdete; azért minekelõtte kihatna, hagyd el a versengést.
15 A ki igaznak mondja a bûnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettõ.
16 Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
17 Minden idõben szeret, a ki [igaz] barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
18 Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja elõtt.
19 Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
20 Az elfordult szívû ember nem nyerhet jót, és a ki az õ nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
21 A ki szül bolondot, [szüli] õ magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
22 A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
23 A kebelbõl [kivett] ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
24 Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei [országolnak] a földnek végéig.
25 Búsulása az õ atyjának a bolond fiú, és az õ szülõjének keserûsége.
26 Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
27 A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkû, az értelmes férfiú.
28 Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
1 平静相安地吃一块干饼， 胜过筵席满屋， 吵闹相争。
2 明慧的仆人， 必管辖主人贻羞的儿子； 又可以在众儿子中同分产业。
3 用锅炼银， 用炉炼金； 唯有耶和华锻炼人心。
4 作恶的人留心听邪恶的话； 说谎的人侧耳听攻击人的话。
5 嘲笑穷人的就是辱骂造他的主； 幸灾乐祸的必难免受惩罚。
6 儿孙是老人的冠冕， 父亲是儿女的荣耀。
7 愚顽人说佳美的话是不相称的， 何况尊贵的人说虚谎的话呢！
8 在馈送的人看来， 贿赂有如灵符（"灵符"原文作"恩惠宝石"）； 无论他到哪里， 都必顺利。
9 遮掩别人过犯的， 得到人的喜爱； 屡次提起别人过错的， 离间亲密的朋友。
10 对聪明人说一句责备的话， 胜过责打愚昧人一百下。
11 悖逆的人只求恶事， 必有残忍的使者奉派去对付他。
12 宁愿遇见失掉幼子的母熊， 也不愿遇见正在行愚妄事的愚昧人。
13 以恶报善的， 灾祸必不离开他的家。
14 纷争的开始， 如同决堤的水； 所以在争执发生以前， 就要制止。
15 宣判恶人为义， 裁定义人有罪， 二者都是耶和华所厌恶的。
16 愚昧人既是无知， 为什么手里拿着价银要买智慧呢？
17 朋友常显爱心， 兄弟为患难而生。
18 为邻舍击掌作保证人的， 是无知的人。
19 喜爱争竞的就是喜爱过犯； 把家门建高的自取灭亡。
20 心存欺诈的得不着益处； 舌头搬弄是非的必陷在祸患中。
21 生下愚昧的儿子， 使父亲忧愁； 愚顽人的父亲毫无喜乐。
22 心里喜乐就是良药； 心灵忧郁使骨头枯干。
23 恶人暗中（"暗中"原文作"从怀里"）接受贿赂， 为要歪曲公正。
24 聪明人面前有智慧， 愚昧人却眼望地极。
25 愚昧的儿子使父亲愁烦， 使母亲痛苦。
26 惩罚义人， 已是不当； 击打正直的官长， 更是不妥。
27 有知识的约束自己的言语； 聪明人心平气和。
28 愚妄人默不作声， 也算是智慧； 闭口不言， 也算是聪明。