1 Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.2 Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.3 Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.4 A gonosztevõ hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.5 A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtõjét; a ki gyönyörködik [másnak] nyomorúságában, büntetlen nem lészen!6 A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.7 Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.8 Drága kõ az ajándék elfogadójának szemei elõtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.9 Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen elõhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.10 Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.11 Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.12 Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az õ bolondságában.13 A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.14 [Mint] a ki árvizet szabadít el, [olyan] a háborúság kezdete; azért minekelõtte kihatna, hagyd el a versengést.15 A ki igaznak mondja a bûnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettõ.16 Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?17 Minden idõben szeret, a ki [igaz] barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.18 Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja elõtt.19 Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.20 Az elfordult szívû ember nem nyerhet jót, és a ki az õ nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.21 A ki szül bolondot, [szüli] õ magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.22 A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.23 A kebelbõl [kivett] ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.24 Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei [országolnak] a földnek végéig.25 Búsulása az õ atyjának a bolond fiú, és az õ szülõjének keserûsége.26 Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.27 A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkû, az értelmes férfiú.28 Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.

1 平静相安地吃一块干饼， 胜过筵席满屋， 吵闹相争。 2 明慧的仆人， 必管辖主人贻羞的儿子； 又可以在众儿子中同分产业。 3 用锅炼银， 用炉炼金； 唯有耶和华锻炼人心。 4 作恶的人留心听邪恶的话； 说谎的人侧耳听攻击人的话。 5 嘲笑穷人的就是辱骂造他的主； 幸灾乐祸的必难免受惩罚。 6 儿孙是老人的冠冕， 父亲是儿女的荣耀。 7 愚顽人说佳美的话是不相称的， 何况尊贵的人说虚谎的话呢！ 8 在馈送的人看来， 贿赂有如灵符（"灵符"原文作"恩惠宝石"）； 无论他到哪里， 都必顺利。 9 遮掩别人过犯的， 得到人的喜爱； 屡次提起别人过错的， 离间亲密的朋友。 10 对聪明人说一句责备的话， 胜过责打愚昧人一百下。 11 悖逆的人只求恶事， 必有残忍的使者奉派去对付他。 12 宁愿遇见失掉幼子的母熊， 也不愿遇见正在行愚妄事的愚昧人。 13 以恶报善的， 灾祸必不离开他的家。 14 纷争的开始， 如同决堤的水； 所以在争执发生以前， 就要制止。 15 宣判恶人为义， 裁定义人有罪， 二者都是耶和华所厌恶的。 16 愚昧人既是无知， 为什么手里拿着价银要买智慧呢？ 17 朋友常显爱心， 兄弟为患难而生。 18 为邻舍击掌作保证人的， 是无知的人。 19 喜爱争竞的就是喜爱过犯； 把家门建高的自取灭亡。 20 心存欺诈的得不着益处； 舌头搬弄是非的必陷在祸患中。 21 生下愚昧的儿子， 使父亲忧愁； 愚顽人的父亲毫无喜乐。 22 心里喜乐就是良药； 心灵忧郁使骨头枯干。 23 恶人暗中（"暗中"原文作"从怀里"）接受贿赂， 为要歪曲公正。 24 聪明人面前有智慧， 愚昧人却眼望地极。 25 愚昧的儿子使父亲愁烦， 使母亲痛苦。 26 惩罚义人， 已是不当； 击打正直的官长， 更是不妥。 27 有知识的约束自己的言语； 聪明人心平气和。 28 愚妄人默不作声， 也算是智慧； 闭口不言， 也算是聪明。