1 A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.2 A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az õ útaiban, megútálja õt.3 A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja õket.4 Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bõsége pedig az ökörnek erejétõl van.5 A hûséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.6 A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyû.7 Menj el a bolond férfiú elõl; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.8 Az eszesnek bölcsesége az õ útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.9 A bolondokat megcsúfolja a bûnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.10 A szív tudja az õ lelke keserûségét; és az õ örömében az idegen nem részes.11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.12 Van olyan út, [mely] helyesnek látszik az ember elõtt, és vége a halálra menõ út.13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.14 Az õ útaiból elégszik meg az elfordult elméjû; önmagából pedig a jó férfiú.15 Az együgyû hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngõ és elbizakodott.17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövõ férfi gyûlölséges lesz.18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók elõtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.20 Még az õ felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.21 A ki megútálja az õ felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzõknek.23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédébõl csak szûkölködés.24 A bölcseknek ékességök az õ gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága [pedig csak] bolondság.25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.26 Az Úrnak félelmében erõs a bizodalom, és az õ fiainak lesz menedéke.27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására.28 A nép sokasága a király dicsõsége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.29 A haragra késedelmes bõvelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedõ, bolondságot szerez az.30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtõjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szûkölködõn.32 Az õ nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban [van,] magát [hamar] megismerheti.34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bûn pedig gyalázatára van a népeknek.35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítõhöz.

1 智慧妇人建立家室， 愚妄妇人亲手拆毁。 2 行事正直的， 敬畏耶和华； 行为乖僻的， 却藐视他。 3 愚妄人的口中长出骄傲的枝子； 智慧人的嘴唇， 能保障自己。 4 没有耕牛， 槽头干净； 出产丰盛， 却是凭着牛的力量。 5 诚实的证人不说谎话； 虚伪的证人吐出谎言。 6 好讥笑人的寻找智慧， 却寻不着； 聪明人寻找知识， 却轻易得着。 7 你当离开愚昧人， 因为你不会从他的嘴里晓得知识。 8 精明人的智慧能分辨自己的道路； 愚昧人的愚妄却欺骗自己。 9 愚妄人讥笑赎愆祭， 正直人中间却有恩宠。 10 人的苦楚， 只有自己心里知道； 心中的喜乐， 外人也不能分享。 11 恶人的家必毁坏， 正直人的帐棚却必兴盛。 12 有一条路， 人以为是正路， 走到尽头却是死亡之路。 13 人在喜笑中， 心里也会有痛苦； 欢乐的结局， 会是愁苦。 14 心中背道的， 必饱尝自己行为的恶果； 善人也因自己所行的， 得到善报。 15 愚蒙人凡话都信； 精明的人却步步谨慎。 16 智慧人敬畏耶和华（"智慧人敬畏耶和华"或译： "智慧人恐惧战兢"）， 远离恶事； 愚昧人却骄傲自恃。 17 轻易动怒的， 行事愚妄； 心怀诡计的人， 被人恨恶。 18 愚蒙人得愚妄为产业； 精明的人以知识为冠冕。 19 坏人必俯伏在好人面前， 恶人必俯伏在义人门口。 20 穷人连邻舍也厌恶他； 财主却有很多人爱他。 21 藐视邻舍的， 是为有罪； 恩待贫穷人的， 是为有福。 22 图谋恶事的， 不是走错了吗？谋求善事的， 必得慈爱和诚实。 23 一切劳苦都有益处， 嘴上空谈引致贫穷。 24 智慧人的冠冕是他们的财富； 愚昧人的愚妄， 始终是愚妄。 25 作真见证的， 救人性命； 吐出谎言的， 以诡诈害人。 26 敬畏耶和华的， 大有倚靠； 他的子孙也有避难所。 27 敬畏耶和华是生命的泉源， 能使人避开死亡的网罗。 28 君王的荣耀在于人民众多， 帝王的没落由于国民寡少。 29 不轻易动怒的， 十分聪明； 轻易动怒的， 大显愚妄。 30 心里平静， 可使身体健康； 但嫉妒能使骨头朽烂。 31 欺压贫寒的， 就是辱骂造他的主； 恩待穷苦人的， 就是尊敬造他的主。 32 恶人必因自己所行的恶事被推倒， 义人死的时候仍有所倚靠。 33 智慧居于聪明人的心中； 愚昧人心里所存的， 人所周知（"愚昧人心里所存的， 人所周知"有古?本作"愚昧人心中一无所知"）。 34 正义使国家兴盛， 罪恶是人民的羞辱。 35 明慧的臣仆， 为王喜悦； 贻羞的仆人， 遭王震怒。