1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettõt pedig az Úr szerzi.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 Tövisek [és] tõrök vannak a gonosznak útában; a ki megõrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6 Tanítsd a gyermeket az õ útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevõ a kölcsönadónak.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az õ haragjának vesszeje megtöretik.
9 Az irgalmas szemû ember megáldatik, mert adott az õ kenyerébõl a szegénynek.
10 Ûzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 Az Úrnak szemei megõrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; [de] a fenyítés vesszeje messze elûzi õ tõle azt.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az õ [marháját]; a ki ád a gazdagnak: végre szûkölködésre [jut.]
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 Mert gyönyörûséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldõidnek.
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény õ; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az õ kirablóik életét elragadja.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködõvel ne menj;
25 Hogy el ne tanuld az õ útait, és tõrt ne keress tennen magadnak.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27 Ha nincs néked mibõl megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29 Láttál-é az õ dolgában szorgalmatos embert? A királyok elõtt álland, nem marad meg az alsó rendûek között.
1 名誉胜过多财， 恩宠胜过金银。
2 世上有财主， 也有穷人， 两者都是耶和华所造的。
3 精明人看见灾祸， 就躲藏起来； 愚蒙人却往前走， 自取祸害。
4 谦卑和敬畏耶和华的赏赐， 就是财富、荣耀和生命。
5 奸诈人的道路， 满布荆棘和网罗； 谨慎自己的， 必远离这些。
6 教养孩童走他当行的路， 就是到老， 他也不会偏离。
7 财主管辖穷人， 欠债的作债主的奴仆。
8 散播邪恶的， 必收祸害； 他忿怒的杖终必毁掉。
9 心存良善看人的， 必蒙赐福； 因为他把自己的食物分给穷人。
10 赶走好讥笑人的， 纷争就除去； 争执和耻辱也必止息。
11 喜爱内心洁净， 嘴上有恩言的， 君王要作他的朋友。
12 耶和华的眼目护卫知识， 却倾覆奸诈人的话。
13 懒惰人说： "外面有狮子， 我在街上必被杀害。"
14 淫妇的口是深坑， 耶和华所恼恨的必陷在其中。
15 愚妄束缚孩童的心， 管教的杖可以把愚妄远远驱除。
16 欺压穷人为要增加自己财富的， 送礼给财主的， 必致穷乏。
17 你要留心听智慧人的言语， 专心领受我的知识。
18 如果你心里谨守， 嘴唇上常常诵念这一切， 自会觉得甘美。
19 我今日特别指教你， 为要使你倚靠耶和华。
20 我不是曾经给你们写下（"我不是曾经给你们写下"或译： "我不是给你们写了三十条"）有关谋略和知识的事吗？
21 要教你认识确实的真理， 使你把真理回复那差派你来的人。
22 你不可因为贫穷人穷乏， 就抢夺他的东西， 也不可在城门口欺压穷苦人。
23 因为耶和华必为他们伸冤， 抢夺他们的， 耶和华也必夺取那人的性命。
24 容易发怒的人， 不要与他为友； 脾气暴躁的人， 不要与他来往，
25 免得你效法他的行径， 自己就陷在网罗里。
26 不要替别人击掌担保， 也不可为欠债的作保证人。
27 如果你没有什么可以偿还， 何必使人连你睡觉的床也夺去呢？
28 你的祖先立定古时的地界， 你不可迁移。
29 你见过办事能干的人吗？他必侍立在君王面前， 必不会侍立在低微的人面前。