1 Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak, a Júda királyának emberei.2 Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni.3 Az ég magasságra, a föld mélységre, és a királyoknak szíve kikutathatatlan.4 Távolítsd el az ezüstbõl a salakot, és abból edény lesz az ötvösnek:5 Távolítsd el a bûnöst a király elõl, és megerõsíttetik igazsággal az õ széke.6 Ne dicsekedjél a király elõtt, és a nagyok helyére ne állj;7 Mert jobb, ha [azt] mondják néked: jer ide fel; hogynem mint levettetned néked a tisztességes elõtt, a kit láttak a te szemeid.8 Ne indulj fel a versengésre hirtelen, hogy [azt] ne [kelljen kérdened,] mit cselekedjél az után, mikor gyalázattal illet téged a te felebarátod.9 A te ügyedet végezd el felebarátoddal; de másnak titkát meg ne jelentsd;10 Hogy ne gyalázzon téged, a ki hallja; és a te gyalázatod el ne távozzék.11 [Mint az] arany alma ezüst tányéron: [olyan] a helyén mondott ige!12 [Mint az] arany függõ és színarany ékesség: [olyan] a []bölcs intõ a szófogadó fülnél.13 Mint a havas hideg az aratásnak idején: olyan a hív követ azoknak, a kik õt elbocsátják; mert az õ urainak lelkét megvidámítja.14 [Mint a] felhõ és szél, melyekben nincs esõ: [olyan] a férfiú, a ki kérkedik hamis ajándékkal.15 Tûrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot.16 Ha mézet találsz, egyél a mennyi elég néked; de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt.17 Ritkán tedd lábadat a te felebarátodnak házába; hogy be ne teljesedjék te veled, és meg ne gyûlöljön téged.18 Põröly és kard és éles nyíl az olyan ember, a ki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen.19 [Mint a] romlott fog és kimarjult láb: [olyan a] hitetlennek bizodalma a nyomorúság idején.20 [Mint a] ki leveti ruháját a hidegnek idején, [mint] az eczet a sziksón: olyan, a ki éneket mond a bánatos szívû ember elõtt.21 Ha éhezik, a ki téged gyûlöl: adj enni néki kenyeret; és ha szomjúhozik: adj néki inni vizet;22 Mert elevenszenet gyûjtesz az õ fejére, és az Úr megfizeti néked.23 Az északi szél esõt szül; és haragos ábrázatot a suttogó nyelv.24 Jobb lakni a tetõnek ormán, mint a háborgó asszonynyal, és közös házban.25 [Mint] [a] hideg víz a megfáradt embernek, [olyan ]a messze földrõl való jó hírhallás.26 [Mint a] megháborított forrás és megromlott kútfõ, [olyan ]az igaz, a ki a gonosz elõtt ingadozik.27 Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsõségét keresni dicsõség?28 [Mint] a megromlott és kerítés nélkül való város, [olyan ]a férfi, a kinek nincsen birodalma az õ lelkén!

1 Ainda alguns provérbios de Salomão, recolhidos pelos homens de Ezequias, rei de Judá.2 A glória de Deus é ocultar uma coisa; a glória dos reis é esquadrinhá-la.3 A altura dos céus, a profundeza da terra são impenetráveis, bem como o coração dos reis.4 Tira as escórias da prata e terás um vaso para o ourives;5 afasta o mau de presença do rei e seu trono se firmará na justiça.6 Não te faças de pretensioso diante do rei, não te ponhas no lugar dos grandes.7 É melhor que te digam: Sobe aqui!, do que seres humilhado diante de um personagem. O que teus olhos viram,8 não o descubras com precipitação numa contenda, pois, no final das contas, que farás tu quando o outro te houver confundido?9 Trata teu negócio com teu próximo de maneira a não revelar o segredo de outro,10 para que não sejas repreendido por aquele que o ouviu nem incorras em descrédito irreparável.11 Maçãs de ouro sobre prata gravada: tais são as palavras oportunas.12 Anel de ouro, jóia de ouro fino: tal é o sábio que admoesta um ouvido atento.13 Frescor de neve no tempo da colheita, tal é um mensageiro fiel para quem o envia: ele restaura a alma de seu senhor.14 Nuvens e vento sem chuva: tal é o homem que se gaba falsamente de dar.15 Pela paciência o juiz se deixa aplacar: a língua que fala com brandura pode quebrantar ossos.16 Achaste mel? Come o que for suficiente: se comeres demais, tu o vomitarás.17 Põe raramente o pé na casa do vizinho: enfastiado de ti, ele te viria a aborrecer.18 Clava, espada, flecha penetrante: tal é o que usa de falso testemunho contra seu próximo.19 Dente arruinado, pé que resvala: tal é a confiança de um pérfido no dia da desventura.20 Tirar a capa num dia de frio, derramar vinagre numa ferida: isso faz aquele que canta canções a um coração atribulado.21 Tem o teu inimigo fome? Dá-lhe de comer. Tem sede? Dá-lhe de beber:22 assim amontoarás brasas ardentes sobre sua cabeça e o Senhor te recompensará.23 O vento norte traz chuva e a língua detratora anuvia os semblantes.24 É melhor habitar um canto do terraço do que viver com uma mulher impertinente.25 Água fresca para uma garganta sedenta: tal é uma boa nova vinda de terra longínqua.26 Fonte turva e manancial contaminado: tal é o justo que cede diante do ímpio.27 Comer mel em demasia não é bom: usa de moderação nas palavras elogiosas.28 Como uma cidade desmantelada, sem muralhas: tal é o homem que não é senhor de si.