1 Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megõrizze a te elméd;
2 Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendõs életet, és békességet hoznak néked bõven.
3 Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;
4 Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei elõtt.
5 Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédbõl; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
6 Minden te útaidban megismered õt; akkor õ igazgatja a te útaidat.
7 Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
8 Egészség lesz [ez] a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.
9 Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjébõl.
10 Eképen megtelnek a te csûreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.
11 Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az õ dorgálását.
12 Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az õ fiát, a kit kedvel.
13 Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
14 Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
15 Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörûségeid nem hasonlíthatók hozzá.
16 Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
17 Az õ útai gyönyörûséges útak, és minden ösvényei: békesség.
18 Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!
19 Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erõsítette az eget értelemmel.
20 Az õ tudománya által fakadtak ki a mélységbõl [a vizek,] és a felhõk csepegnek harmatot,
21 Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtõl, õrizd meg az igaz [bölcseséget,] és a meggondolást!
22 És lesznek [ezek] élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
23 Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
24 Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörûséges lesz a te álmod.
25 Ne félj a hirtelen való félelemtõl, és a gonoszok pusztításától, ha eljõ;
26 Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megõrzi a te lábadat a fogságtól.
27 Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
28 Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, [a mit kér.]
29 Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott õ együtt ül bátorságosan te veled.
30 Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.
31 Ne irígykedjél az erõszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.
32 Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az õ titka.
33 Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.
34 Ha kik csúfolók, õ megcsúfolja [azokat;] a szelídeknek pedig ád kedvességet.
35 A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
1 Meu filho, não te esqueças de meu ensinamento e guarda meus preceitos em teu coração
2 porque, com longos dias e anos de vida, assegurar-te-ão eles a felicidade.
3 Oxalá a bondade e a fidelidade não se afastem de ti! Ata-as ao teu pescoço, grava-as em teu coração!
4 Assim obterás graça e reputação aos olhos de Deus e dos homens.
5 Que teu coração deposite toda a sua confiança no Senhor! Não te firmes em tua própria sabedoria!
6 Sejam quais forem os teus caminhos, pensa nele, e ele aplainará tuas sendas.
7 Não sejas sábio aos teus próprios olhos, teme o Senhor e afasta-te do mal.
8 Isto será saúde para teu corpo e refrigério para teus ossos.
9 Honra o Senhor com teus haveres, e com as primícias de todas as tuas colheitas.
10 Então, teus celeiros se abarrotarão de trigo e teus lagares transbordarão de vinho.
11 Meu filho, não desprezes a correção do Senhor, nem te espantes de que ele te repreenda,
12 porque o Senhor castiga aquele a quem ama, e pune o filho a quem muito estima.
13 Feliz do homem que encontrou a sabedoria, daquele que adquiriu a inteligência,
14 porque mais vale este lucro que o da prata, e o fruto que se obtém é melhor que o fino ouro.
15 Ela é mais preciosa que as pérolas, jóia alguma a pode igualar.
16 Na mão direita ela sustenta uma longa vida; na esquerda, riqueza e glória.
17 Seus caminhos estão semeados de delícias. Suas veredas são pacíficas.
18 É uma árvore de vida para aqueles que lançarem mãos dela. Quem a ela se apega é um homem feliz.
19 Foi pela sabedoria que o Senhor criou a terra, foi com inteligência que ele formou os céus.
20 Foi pela ciência que se fenderam os abismos, por ela as nuvens destilam o orvalho.
21 Meu filho, guarda a sabedoria e a reflexão, não as percas de vista.
22 Elas serão a vida de tua alma e um adorno para teu pescoço.
23 Então caminharás com segurança, sem que o teu pé tropece.
24 Se te deitares, não terás medo. Uma vez deitado, teu sono será doce.
25 Não terás a recear nem terrores repentinos, nem a tempestade que cai sobre os ímpios,
26 porque o Senhor é tua segurança e preservará teu pé de toda cilada.
27 Não negues um benefício a quem o solicita, quando está em teu poder conceder-lho.
28 Não digas ao teu próximo: Vai, volta depois! Eu te darei amanhã, quando dispões de meios.
29 Não maquines o mal contra teu vizinho, quando ele habita com toda a confiança perto de ti.
30 Não litigues com alguém sem ter motivo, se esse alguém não te fez mal algum.
31 Não invejes o homem violento, nem adotes o seu procedimento,
32 porque o Senhor detesta o que procede mal, mas reserva sua intimidade para os homens retos.
33 Sobre a casa do ímpio pesa a maldição divina, a bênção do Senhor repousa sobre a habitação do justo.
34 Se ele escarnece dos zombadores, concede a graça aos humildes.
35 A glória será o prêmio do sábio, a ignomínia será a herança dos insensatos.