1 A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.2 Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.3 A bölcseség-szeretõ ember megvidámítja az õ atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.4 A király igazsággal erõsíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.5 A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.6 A gonosz ember vétkében tõr van; az igaz pedig énekel és vígad.7 Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.8 A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.9 Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.10 A vérszomjasak gyûlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.11 Az õ egész indulatját elõmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.12 A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.13 A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettõnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.14 A mely király hûségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.15 A vesszõ és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az õ anyját.16 Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.17 Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörûséget a te lelkednek.18 Mikor nincs [mennyei] látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!19 [Csak] beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.20 Láttál-é beszédeiben hirtelenkedõ embert? a bolond felõl több reménység van, hogynem a felõl!21 A ki lágyan neveli gyermekségétõl fogva az õ szolgáját, végre az lesz a fiú.22 A haragos háborgást szerez; és a dühösködõnek sok a vétke.23 Az embernek kevélysége megalázza õt; az alázatos pedig tisztességet nyer.24 A ki osztozik a lopóval, gyûlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.25 Az emberektõl való félelem tõrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.26 Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól [van] kinek-kinek ítélete.27 Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.

1 O homem que, apesar das admoestações, se obstina será logo irremediavelmente arruinado.2 Quando dominam os justos, alegra-se o povo; quando governa o ímpio, o povo geme.3 Quem ama a sabedoria alegra seu pai; o que freqüenta as prostitutas dissipa sua fortuna.4 É pela justiça que um rei firma seu país, mas aquele que o sobrecarrega com muitos impostos, o arruína.5 O homem que adula seu próximo estende redes aos seus pés.6 No delito do ímpio há um ardil, mas o justo corre alegremente.7 O justo conhece a causa dos pobres; o ímpio a ignora.8 Os escarnecedores ateiam fogo na cidade, mas os sábios acalmam o furor.9 Discute um sábio com um tolo? Que ele se zangue ou que ele se ria, não terá paz.10 Os homens sanguinários odeiam o íntegro, mas os homens retos tomam cuidado com sua vida.11 O insensato desafoga toda sua ira, mas o sábio a domina e a recalca.12 Quando um soberano presta atenção às mentiras, todos os seus servidores tornam-se maus.13 O pobre e o opressor se encontram: é o Senhor que ilumina os olhos de cada um.14 Um rei que julga com eqüidade os humildes terá seu trono firmado para sempre.15 Vara e correção dão a sabedoria; menino abandonado à sua vontade se torna a vergonha da mãe.16 Quando se multiplicam os ímpios, multiplica-se o crime, mas os justos contemplarão sua queda.17 Corrige teu filho e ele te dará repouso e será as delícias de tua vida.18 Por falta de visão, o povo vive sem freios; ditoso o que observa a instrução!19 Não é com palavras que se corrige um escravo, porque ele compreende, mas não se atém a elas.20 Viste um homem precipitado no falar: há mais esperança num tolo do que nele.21 Um escravo mimado desde sua juventude, acaba por se tornar desobediente.22 Um homem irascível excita contendas; o colérico acumula as faltas.23 O orgulho de um homem leva-o à humilhação, mas o humilde de espírito obtém a glória.24 Quem partilha com o ladrão, odeia-se a si mesmo; ouve a maldição e nada denuncia.25 O temor dos homens prepara um laço, mas quem confia no Senhor permanece seguro.26 Muitos buscam o favor dum príncipe, mas é do Senhor que cada homem alcança justiça27 O homem iníquo é abominado pelos justos; o ímpio abomina aquele que anda pelo caminho certo.