1 Celui qui aime l'instruction, aime la science; mais celui qui hait d'être repris, est un stupide.

2 L'homme de bien attire la faveur de l'Eternel; mais [l'Eternel] condamnera l'homme qui machine du mal.

3 L'homme ne sera point affermi par la méchanceté; mais la racine des justes ne sera point ébranlée.

4 La femme vaillante est la couronne de son mari; mais celle qui fait honte, est comme de la vermoulure à ses os.

5 Les pensées des justes ne sont que jugement; mais les conseils des méchants ne sont que fraude.

6 Les paroles des méchants ne tendent qu'à dresser des embûches pour répandre le sang; mais la bouche des hommes droits les délivrera.

7 Les méchants sont renversés, et ils ne sont plus; mais la maison des justes se maintiendra.

8 L'homme est loué selon sa prudence; mais le cœur dépravé sera en mépris.

9 Mieux vaut l'homme qui ne fait point cas de soi-même, bien qu'il ait des serviteurs, que celui qui se glorifie, et qui a faute de pain.

10 Le juste a égard à la vie de sa bête; mais les compassions des méchants sont cruelles.

11 Celui qui laboure sa terre, sera rassasié de pain; mais celui qui suit les fainéants, est dépourvu de sens.

12 Ce que le méchant désire, est un rets de maux; mais la racine des justes donnera [son fruit.]

13 Il y a un lacet de mal dans le forfait des lèvres; mais le juste sortira de la détresse.

14 L'homme sera rassasié de biens par le fruit de sa bouche; et on rendra à l'homme la rétribution de ses mains.

15 La voie du fou est droite à son opinion; mais celui qui écoute le conseil, est sage.

16 Quant au fou, son dépit se connaît le même jour; mais l'homme bien avisé couvre son ignominie.

17 Celui qui prononce des choses véritables, fait rapport de ce qui est juste; mais le faux témoin fait des rapports trompeurs.

18 Il y a tel qui profère comme des pointes d'épée; mais la langue des sages est santé.

19 La parole véritable est ferme à perpétuité; mais la fausse langue n'est que pour un moment.

20 Il y aura tromperie dans le cœur de ceux qui machinent du mal; mais il y aura de la joie pour ceux qui conseillent la paix.

21 On ne fera point qu'aucun outrage rencontre le juste; mais les méchants seront remplis de mal.

22 Les fausses lèvres sont une abomination à l'Eternel; mais ceux qui agissent fidèlement, lui sont agréables.

23 L'homme bien avisé cèle la science; mais le cœur des fous publie la folie.

24 La main des diligents dominera; mais la main paresseuse sera tributaire.

25 Le chagrin qui est au cœur de l'homme, l'accable; mais la bonne parole le réjouit.

26 Le juste a plus de reste que son voisin; mais la voie des méchants les fera fourvoyer.

27 Le paresseux ne rôtit point sa chasse; mais les biens précieux de l'homme sont au diligent.

28 La vie est dans le chemin de la justice, et la voie de son sentier ne tend point à la mort.

1 A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja õ.

2 Nem erõsül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.

3 A derék asszony koronája az õ férjének; de mint az õ csontjaiban való rothadás, [olyan] a megszégyenítõ.

4 Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.

5 Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.

6 Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.

7 Az õ értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjû útálatos lesz.

8 Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szûk kenyerû.

9 Az igaz az õ barmának érzését [is] ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.

10 A ki míveli az õ földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.

11 Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád [gyümölcsöt.]

12 Az ajkaknak vétkében gonosz tõr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.

13 Az õ szájának gyümölcsébõl elégedik meg a férfi jóval; és az õ cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.

14 A bolondnak úta helyes az õ szeme elõtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az.

15 A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember.

16 A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.

17 Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tõrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.

18 Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.

19 Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság.

20 Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.

21 Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hûségesen, kedvesek õ nála.

22 Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.

23 A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizetõ lesz.

24 A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.

25 Útba igazítja az õ felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti õket.

26 Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.

27 Az igazságnak útjában van élet; és az õ ösvényének úta halhatatlanság.

28