1 Les paroles du Roi Lémuel et l'instruction que sa mère lui donna.2 Quoi? mon fils? quoi, fils de mon ventre? eh quoi? mon fils, pour lequel j'ai tant fait de vœux?3 Ne donne point ta force aux femmes, et [ne mets point] ton étude à détruire les Rois.4 Lémuel, ce n'est point aux Rois, ce n'est point aux Rois de boire le vin, ni aux Princes de boire la cervoise.5 De peur qu'ayant bu, ils n'oublient l'ordonnance, et qu'ils n'altèrent le droit de tous les pauvres affligés.6 Donnez de la cervoise à celui qui s'en va périr, et du vin à celui qui est dans l'amertume de cœur;7 Afin qu'il en boive, et qu'il oublie sa pauvreté, et ne se souvienne plus de sa peine.8 Ouvre ta bouche en faveur du muet, pour le droit de tous ceux qui s'en vont périr.9 Ouvre ta bouche, fais justice, et fais droit à l'affligé et au nécessiteux.10 [Aleph.] Qui est-ce qui trouvera une vaillante femme? car son prix surpasse de beaucoup les perles.11 [Beth.] Le cœur de son mari s'assure en elle, et il ne manquera point de dépouilles.12 [Guimel.] Elle lui fait du bien tous les jours de sa vie, et jamais du mal.13 [Daleth.] Elle cherche de la laine et du lin, et elle fait ce qu'elle veut de ses mains.14 [He.] Elle est comme les navires d'un marchand, elle amène son pain de loin.15 [Vau.] Elle se lève lorsqu'il est encore nuit, elle distribue la nourriture nécessaire à sa maison, et elle [donne] à ses servantes leur tâche.16 [Zajin.] Elle considère un champ, et l'acquiert; et elle plante la vigne du fruit de ses mains.17 [Heth.] Elle ceint ses reins de force, et fortifie ses bras.18 [Teth.] Elle éprouve que son trafic est bon; sa lampe ne s'éteint point la nuit.19 [Jod.] Elle met ses mains au fuseau, et ses mains tiennent la quenouille.20 [Caph.] Elle tend sa main à l'affligé, et avance ses mains au nécessiteux.21 [Lamed.] Elle ne craint point la neige pour sa famille, car toute sa famille est vêtue de vêtements doubles.22 [Mem.] Elle se fait des tours de lit; le fin lin et l'écarlate est ce dont elle s'habille.23 [Nun.] Son mari est reconnu aux portes, quand il est assis avec les Anciens du pays.24 [Samech.] Elle fait du linge, et le vend; et elle fait des ceintures, qu'elle donne au marchand.25 [Hajin.] La force et la magnificence est son vêtement, et elle se rit du jour à venir.26 [Pe.] Elle ouvre sa bouche avec sagesse, et la Loi de la charité est sur sa langue.27 [Tsade.] Elle contemple le train de sa maison, et ne mange point le pain de paresse.28 [Koph.] Ses enfants se lèvent, et la disent bienheureuse; son mari [aussi], et il la loue, [en disant] :29 [Resch.] Plusieurs filles ont été vaillantes; mais tu les surpasses toutes.30 [Scin.] La grâce trompe, et la beauté s'évanouit; [mais] la femme qui craint l'Eternel, sera celle qui sera louée.31 [Thau.] Donnez-lui des fruits de ses mains, et que ses œuvres la louent aux portes.

1 Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala õt az anyja.2 Mit [szóljak,] fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?3 Ne add asszonyoknak a te erõdet, és a te útaidat a királyok eltörlõinek.4 Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítõ ital keresése.5 Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényrõl, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.6 Adjátok a részegítõ italt az elveszendõnek, és a bort a keseredett szívûeknek.7 Igyék, hogy felejtkezzék az õ szegénységérõl, és az õ nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.8 Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.9 Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szûkölködõnek!10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.11 Bízik ahhoz az õ férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.12 Jóval illeti õt és nem gonosszal, az õ életének minden napjaiban.13 Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.14 Hasonló a kereskedõ hajókhoz, nagy messzirõl behozza az õ eledelét.15 Felkel még éjjel, eledelt ád az õ házának, és rendel ételt az õ szolgálóleányinak.16 Gondolkodik mezõ felõl, és megveszi azt; az õ kezeinek munkájából szõlõt plántál.17 Az õ derekát felövezi erõvel, és megerõsíti karjait.18 Látja, hogy hasznos az õ munkálkodása; éjjel sem alszik el az õ világa.19 Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.20 Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szûkölködõnek.21 Nem félti az õ házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.22 Szõnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az õ öltözete.23 Ismerik az õ férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.24 Gyolcsot szõ, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedõnek.25 Erõ és ékesség az õ ruhája; és nevet a következõ napnak.26 Az õ száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.27 Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.28 Felkelnek az õ fiai, és boldognak mondják õt; az õ férje, és dicséri õt:29 Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!30 Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!31 Adjatok ennek az õ keze munkájának gyümölcsébõl, és dicsérjék õt a kapukban az õ cselekedetei!