1 The plans of the heart belong to man,
but the answer of the tongue is from Yahweh.
2 All the ways of a man are clean in his own eyes,
but Yahweh weighs the motives.
3 Commit your deeds to Yahweh,
and your plans shall succeed.
4 Yahweh has made everything for its own end—
yes, even the wicked for the day of evil.
5 Everyone who is proud in heart is an abomination to Yahweh;
they shall certainly not be unpunished.
6 By mercy and truth iniquity is atoned for.
By the fear of Yahweh men depart from evil.
7 When a man’s ways please Yahweh,
he makes even his enemies to be at peace with him.
8 Better is a little with righteousness,
than great revenues with injustice.
9 A man’s heart plans his course,
but Yahweh directs his steps.
10 Inspired judgments are on the lips of the king.
He shall not betray his mouth.
11 Honest balances and scales are Yahweh’s;
all the weights in the bag are his work.
12 It is an abomination for kings to do wrong,
for the throne is established by righteousness.
13 Righteous lips are the delight of kings.
They value one who speaks the truth.
14 The king’s wrath is a messenger of death,
but a wise man will pacify it.
15 In the light of the king’s face is life.
His favor is like a cloud of the spring rain.
16 How much better it is to get wisdom than gold!
Yes, to get understanding is to be chosen rather than silver.
17 The highway of the upright is to depart from evil.
He who keeps his way preserves his soul.
18 Pride goes before destruction,
and an arrogant spirit before a fall.
19 It is better to be of a lowly spirit with the poor,
than to divide the plunder with the proud.
20 He who heeds the Word finds prosperity.
Whoever trusts in Yahweh is blessed.
21 The wise in heart shall be called prudent.
Pleasantness of the lips promotes instruction.
22 Understanding is a fountain of life to one who has it,
but the punishment of fools is their folly.
23 The heart of the wise instructs his mouth,
and adds learning to his lips.
24 Pleasant words are a honeycomb,
sweet to the soul, and health to the bones.
25 There is a way which seems right to a man,
but in the end it leads to death.
26 The appetite of the laboring man labors for him,
for his mouth urges him on.
27 A worthless man devises mischief.
His speech is like a scorching fire.
28 A perverse man stirs up strife.
A whisperer separates close friends.
29 A man of violence entices his neighbor,
and leads him in a way that is not good.
30 One who winks his eyes to plot perversities,
one who compresses his lips, is bent on evil.
31 Gray hair is a crown of glory.
It is attained by a life of righteousness.
32 One who is slow to anger is better than the mighty;
one who rules his spirit, than he who takes a city.
33 The lot is cast into the lap,
but its every decision is from Yahweh.
1 Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
2 Minden útai tiszták az embernek a maga szemei elõtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
3 Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
4 Mindent teremtett az Úr az õ maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
5 Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
6 Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bûn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
7 Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
8 Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
9 Az embernek elméje gondolja meg az õ útát; de az Úr igazgatja annak járását.
10 Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az õ szája.
11 Az Úré az igaz mérték és mérõserpenyõ, az õ mûve minden mérõkõ.
12 Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erõsíttetik meg a királyiszék.
13 Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti [a király.]
14 A királynak felgerjedt haragja [olyan, mint] a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
15 A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi esõ fellege.
16 Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
17 Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megõrzi az õ útát.
18 A megromlás elõtt kevélység [jár], és az eset elõtt felfuvalkodottság.
19 Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
20 A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
21 A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
22 Életnek kútfeje az értelem [annak], a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
23 A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az õ száját, és az õ ajkain öregbíti a tudományt.
24 Lépesméz a gyönyörûséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
25 Van oly út, mely igaz az ember szeme elõtt, de vége a halálnak úta.
26 A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az õ szája kényszeríti õt.
27 A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az õ ajkain mintegy égõ tûz van;
28 A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
29 Az erõszakos ember elhiteti az õ felebarátját, és nem jó úton viszi õt.
30 A ki behúnyja szemeit, [azért teszi], hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, [már] véghez vitte a gonoszságot.
31 Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
32 Jobb a hosszútûrõ az erõsnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
33 Az [ember] kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.