1 When you sit to eat with a ruler,

consider diligently what is before you;

2 put a knife to your throat

if you are a man given to appetite.

3 Don’t be desirous of his dainties,

since they are deceitful food.

4 Don’t weary yourself to be rich.

In your wisdom, show restraint.

5 Why do you set your eyes on that which is not?

For it certainly sprouts wings like an eagle and flies in the sky.

6 Don’t eat the food of him who has a stingy eye,

and don’t crave his delicacies,

7 for as he thinks about the cost, so he is.

"Eat and drink!" he says to you,

but his heart is not with you.

8 You will vomit up the morsel which you have eaten

and waste your pleasant words.

9 Don’t speak in the ears of a fool,

for he will despise the wisdom of your words.

10 Don’t move the ancient boundary stone.

Don’t encroach on the fields of the fatherless,

11 for their Defender is strong.

He will plead their case against you.

12 Apply your heart to instruction,

and your ears to the words of knowledge.

13 Don’t withhold correction from a child.

If you punish him with the rod, he will not die.

14 Punish him with the rod,

and save his soul from Sheol.

15 My son, if your heart is wise,

then my heart will be glad, even mine.

16 Yes, my heart will rejoice

when your lips speak what is right.

17 Don’t let your heart envy sinners,

but rather fear Yahweh all day long.

18 Indeed surely there is a future hope,

and your hope will not be cut off.

19 Listen, my son, and be wise,

and keep your heart on the right path!

20 Don’t be among ones drinking too much wine,

or those who gorge themselves on meat;

21 for the drunkard and the glutton shall become poor;

and drowsiness clothes them in rags.

22 Listen to your father who gave you life,

and don’t despise your mother when she is old.

23 Buy the truth, and don’t sell it.

Get wisdom, discipline, and understanding.

24 The father of the righteous has great joy.

Whoever fathers a wise child delights in him.

25 Let your father and your mother be glad!

Let her who bore you rejoice!

26 My son, give me your heart;

and let your eyes keep in my ways.

27 For a prostitute is a deep pit;

and a wayward wife is a narrow well.

28 Yes, she lies in wait like a robber,

and increases the unfaithful among men.

29 Who has woe?

Who has sorrow?

Who has strife?

Who has complaints?

Who has needless bruises?

Who has bloodshot eyes?

30 Those who stay long at the wine;

those who go to seek out mixed wine.

31 Don’t look at the wine when it is red,

when it sparkles in the cup,

when it goes down smoothly.

32 In the end, it bites like a snake,

and poisons like a viper.

33 Your eyes will see strange things,

and your mind will imagine confusing things.

34 Yes, you will be as he who lies down in the middle of the sea,

or as he who lies on top of the rigging:

35 "They hit me, and I was not hurt!

They beat me, and I don’t feel it!

When will I wake up? I can do it again.

I will look for more."

1 Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van elõtted.

2 És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.

3 Ne kivánd az õ csemegéit; mert ezek hazug étkek.

4 Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; [ez ilyen testi] eszességedtõl szünjél meg.

5 Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyû, és az ég felé elrepül!

6 Ne egyél az irígy szemûnek étkébõl, és ne kivánd az õ csemegéit;

7 Mert mint a ki számítgatja [a falatot] magában, olyan õ: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.

8 A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.

9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.

10 Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;

11 Mert az õ megváltójuk erõs, az forgatja az õ ügyöket ellened!

12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.

13 Ne vond el a gyermektõl a fenyítéket; ha megvered õt vesszõvel, meg nem hal.

14 Te vesszõvel vered meg õt: és az õ lelkét a pokolból ragadod ki.

15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.

16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.

17 Ne irígykedjék a te szíved a bûnösökre; hanem az Úr félelmében [légy] egész napon;

18 Mert [ennek] bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.

19 Hallgass te, fiam, [engem,] hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.

20 Ne légy azok közül való, a kik borral dõzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.

21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.

22 Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.

23 Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.

24 Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülõje annak vígadoz.

25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülõd.

26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megõrizzék.

27 Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.

28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.

29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?

30 A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.

31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az õ csillogását; könnyen alá csuszamlik,

32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.

33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.

34 És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.

35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.