1 He who is often rebuked and stiffens his neck

will be destroyed suddenly, with no remedy.

2 When the righteous thrive, the people rejoice;

but when the wicked rule, the people groan.

3 Whoever loves wisdom brings joy to his father;

but a companion of prostitutes squanders his wealth.

4 The king by justice makes the land stable,

but he who takes bribes tears it down.

5 A man who flatters his neighbor

spreads a net for his feet.

6 An evil man is snared by his sin,

but the righteous can sing and be glad.

7 The righteous care about justice for the poor.

The wicked aren’t concerned about knowledge.

8 Mockers stir up a city,

but wise men turn away anger.

9 If a wise man goes to court with a foolish man,

the fool rages or scoffs, and there is no peace.

10 The bloodthirsty hate a man of integrity;

and they seek the life of the upright.

11 A fool vents all of his anger,

but a wise man brings himself under control.

12 If a ruler listens to lies,

all of his officials are wicked.

13 The poor man and the oppressor have this in common:

Yahweh gives sight to the eyes of both.

14 The king who fairly judges the poor,

his throne shall be established forever.

15 The rod of correction gives wisdom,

but a child left to himself causes shame to his mother.

16 When the wicked increase, sin increases;

but the righteous will see their downfall.

17 Correct your son, and he will give you peace;

yes, he will bring delight to your soul.

18 Where there is no revelation, the people cast off restraint;

but one who keeps the law is blessed.

19 A servant can’t be corrected by words.

Though he understands, yet he will not respond.

20 Do you see a man who is hasty in his words?

There is more hope for a fool than for him.

21 He who pampers his servant from youth

will have him become a son in the end.

22 An angry man stirs up strife,

and a wrathful man abounds in sin.

23 A man’s pride brings him low,

but one of lowly spirit gains honor.

24 Whoever is an accomplice of a thief is an enemy of his own soul.

He takes an oath, but dares not testify.

25 The fear of man proves to be a snare,

but whoever puts his trust in Yahweh is kept safe.

26 Many seek the ruler’s favor,

but a man’s justice comes from Yahweh.

27 A dishonest man detests the righteous,

and the upright in their ways detest the wicked.

1 A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.

2 Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.

3 A bölcseség-szeretõ ember megvidámítja az õ atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.

4 A király igazsággal erõsíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.

5 A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.

6 A gonosz ember vétkében tõr van; az igaz pedig énekel és vígad.

7 Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.

8 A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.

9 Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.

10 A vérszomjasak gyûlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.

11 Az õ egész indulatját elõmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.

12 A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.

13 A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettõnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.

14 A mely király hûségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.

15 A vesszõ és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az õ anyját.

16 Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.

17 Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörûséget a te lelkednek.

18 Mikor nincs [mennyei] látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!

19 [Csak] beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.

20 Láttál-é beszédeiben hirtelenkedõ embert? a bolond felõl több reménység van, hogynem a felõl!

21 A ki lágyan neveli gyermekségétõl fogva az õ szolgáját, végre az lesz a fiú.

22 A haragos háborgást szerez; és a dühösködõnek sok a vétke.

23 Az embernek kevélysége megalázza õt; az alázatos pedig tisztességet nyer.

24 A ki osztozik a lopóval, gyûlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.

25 Az emberektõl való félelem tõrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.

26 Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól [van] kinek-kinek ítélete.

27 Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.