1 Bem-aventurados os irrepreensíveis no seu caminho,

que andam na lei do Senhor.

2 Bem-aventurados os que guardam as suas prescrições

e o buscam de todo o coração;

3 não praticam iniquidade

e andam nos seus caminhos.

4 Tu ordenaste os teus mandamentos,

para que os cumpramos à risca.

5 Tomara sejam firmes os meus passos,

para que eu observe os teus preceitos.

6 Então, não terei de que me envergonhar,

quando considerar em todos os teus mandamentos.

7 Render-te-ei graças com integridade de coração,

quando tiver aprendido os teus retos juízos.

8 Cumprirei os teus decretos;

não me desampares jamais.

9 De que maneira poderá o jovem guardar puro o seu caminho?

Observando-o segundo a tua palavra.

10 De todo o coração te busquei;

não me deixes fugir aos teus mandamentos.

11 Guardo no coração as tuas palavras,

para não pecar contra ti.

12 Bendito és tu, Senhor;

ensina-me os teus preceitos.

13 Com os lábios tenho narrado

todos os juízos da tua boca.

14 Mais me regozijo com o caminho dos teus testemunhos

do que com todas as riquezas.

15 Meditarei nos teus preceitos

e às tuas veredas terei respeito.

16 Terei prazer nos teus decretos;

não me esquecerei da tua palavra.

17 Sê generoso para com o teu servo,

para que eu viva e observe a tua palavra.

18 Desvenda os meus olhos,

para que eu contemple as maravilhas da tua lei.

19 Sou peregrino na terra;

não escondas de mim os teus mandamentos.

20 Consumida está a minha alma

por desejar, incessantemente, os teus juízos.

21 Increpaste os soberbos, os malditos,

que se desviam dos teus mandamentos.

22 Tira de sobre mim o opróbrio e o desprezo,

pois tenho guardado os teus testemunhos.

23 Assentaram-se príncipes e falaram contra mim,

mas o teu servo considerou nos teus decretos.

24 Com efeito, os teus testemunhos são o meu prazer,

são os meus conselheiros.

25 A minha alma está apegada ao pó;

vivifica-me segundo a tua palavra.

26 Eu te expus os meus caminhos, e tu me valeste;

ensina-me os teus decretos.

27 Faze-me atinar com o caminho dos teus preceitos,

e meditarei nas tuas maravilhas.

28 A minha alma, de tristeza, verte lágrimas;

fortalece-me segundo a tua palavra.

29 Afasta de mim o caminho da falsidade

e favorece-me com a tua lei.

30 Escolhi o caminho da fidelidade

e decidi-me pelos teus juízos.

31 Aos teus testemunhos me apego;

não permitas, Senhor, seja eu envergonhado.

32 Percorrerei o caminho dos teus mandamentos,

quando me alegrares o coração.

33 Ensina-me, Senhor, o caminho dos teus decretos,

e os seguirei até ao fim.

34 Dá-me entendimento, e guardarei a tua lei;

de todo o coração a cumprirei.

35 Guia-me pela vereda dos teus mandamentos,

pois nela me comprazo.

36 Inclina-me o coração aos teus testemunhos

e não à cobiça.

37 Desvia os meus olhos, para que não vejam a vaidade,

e vivifica-me no teu caminho.

38 Confirma ao teu servo a tua promessa

feita aos que te temem.

39 Afasta de mim o opróbrio, que temo,

porque os teus juízos são bons.

40 Eis que tenho suspirado pelos teus preceitos;

vivifica-me por tua justiça.

41 Venham também sobre mim as tuas misericórdias, Senhor,

e a tua salvação, segundo a tua promessa.

42 E saberei responder aos que me insultam,

pois confio na tua palavra.

43 Não tires jamais de minha boca a palavra da verdade,

pois tenho esperado nos teus juízos.

44 Assim, observarei de contínuo a tua lei,

para todo o sempre.

45 E andarei com largueza,

pois me empenho pelos teus preceitos.

46 Também falarei dos teus testemunhos na presença dos reis

e não me envergonharei.

47 Terei prazer nos teus mandamentos,

os quais eu amo.

48 Para os teus mandamentos, que amo, levantarei as mãos

e meditarei nos teus decretos.

49 Lembra-te da promessa que fizeste ao teu servo,

na qual me tens feito esperar.

50 O que me consola na minha angústia é isto:

que a tua palavra me vivifica.

51 Os soberbos zombam continuamente de mim;

todavia, não me afasto da tua lei.

52 Lembro-me dos teus juízos de outrora

e me conforto, ó Senhor.

53 De mim se apoderou a indignação,

por causa dos pecadores que abandonaram a tua lei.

54 Os teus decretos são motivo dos meus cânticos,

na casa da minha peregrinação.

55 Lembro-me, Senhor, do teu nome, durante a noite,

e observo a tua lei.

56 Tem-se dado assim comigo,

porque guardo os teus preceitos.

57 O Senhor é a minha porção;

eu disse que guardaria as tuas palavras.

58 Imploro de todo o coração a tua graça;

compadece-te de mim, segundo a tua palavra.

59 Considero os meus caminhos

e volto os meus passos para os teus testemunhos.

60 Apresso-me, não me detenho

em guardar os teus mandamentos.

61 Laços de perversos me enleiam;

contudo, não me esqueço da tua lei.

62 Levanto-me à meia-noite para te dar graças,

por causa dos teus retos juízos.

63 Companheiro sou de todos os que te temem

e dos que guardam os teus preceitos.

64 A terra, Senhor, está cheia da tua bondade;

ensina-me os teus decretos.

65 Tens feito bem ao teu servo,

Senhor, segundo a tua palavra.

66 Ensina-me bom juízo e conhecimento,

pois creio nos teus mandamentos.

67 Antes de ser afligido, andava errado,

mas agora guardo a tua palavra.

68 Tu és bom e fazes o bem;

ensina-me os teus decretos.

69 Os soberbos têm forjado mentiras contra mim;

não obstante, eu guardo de todo o coração os teus preceitos.

70 Tornou-se-lhes o coração insensível, como se fosse de sebo;

mas eu me comprazo na tua lei.

71 Foi-me bom ter eu passado pela aflição,

para que aprendesse os teus decretos.

72 Para mim vale mais a lei que procede de tua boca

do que milhares de ouro ou de prata.

73 As tuas mãos me fizeram e me afeiçoaram;

ensina-me para que aprenda os teus mandamentos.

74 Alegraram-se os que te temem quando me viram,

porque na tua palavra tenho esperado.

75 Bem sei, ó Senhor, que os teus juízos são justos

e que com fidelidade me afligiste.

76 Venha, pois, a tua bondade consolar-me,

segundo a palavra que deste ao teu servo.

77 Baixem sobre mim as tuas misericórdias, para que eu viva;

pois na tua lei está o meu prazer.

78 Envergonhados sejam os soberbos por me haverem oprimido injustamente;

eu, porém, meditarei nos teus preceitos.

79 Voltem-se para mim os que te temem

e os que conhecem os teus testemunhos.

80 Seja o meu coração irrepreensível nos teus decretos,

para que eu não seja envergonhado.

81 Desfalece-me a alma, aguardando a tua salvação;

porém espero na tua palavra.

82 Esmorecem os meus olhos de tanto esperar por tua promessa,

enquanto digo: quando me haverás de consolar?

83 Já me assemelho a um odre na fumaça;

contudo, não me esqueço dos teus decretos.

84 Quantos vêm a ser os dias do teu servo?

Quando me farás justiça contra os que me perseguem?

85 Para mim abriram covas os soberbos,

que não andam consoante a tua lei.

86 São verdadeiros todos os teus mandamentos;

eles me perseguem injustamente; ajuda-me.

87 Quase deram cabo de mim, na terra;

mas eu não deixo os teus preceitos.

88 Vivifica-me, segundo a tua misericórdia,

e guardarei os testemunhos oriundos de tua boca.

89 Para sempre, ó Senhor,

está firmada a tua palavra no céu.

90 A tua fidelidade estende-se de geração em geração;

fundaste a terra, e ela permanece.

91 Conforme os teus juízos, assim tudo se mantém até hoje;

porque ao teu dispor estão todas as coisas.

92 Não fosse a tua lei ter sido o meu prazer,

há muito já teria eu perecido na minha angústia.

93 Nunca me esquecerei dos teus preceitos,

visto que por eles me tens dado vida.

94 Sou teu; salva-me,

pois eu busco os teus preceitos.

95 Os ímpios me espreitam para perder-me;

mas eu atento para os teus testemunhos.

96 Tenho visto que toda perfeição tem seu limite;

mas o teu mandamento é ilimitado.

97 Quanto amo a tua lei!

É a minha meditação, todo o dia!

98 Os teus mandamentos me fazem mais sábio que os meus inimigos;

porque, aqueles, eu os tenho sempre comigo.

99 Compreendo mais do que todos os meus mestres,

porque medito nos teus testemunhos.

100 Sou mais prudente que os idosos, porque guardo os teus preceitos.

101 De todo mau caminho desvio os pés,

para observar a tua palavra.

102 Não me aparto dos teus juízos,

pois tu me ensinas.

103 Quão doces são as tuas palavras ao meu paladar!

Mais que o mel à minha boca.

104 Por meio dos teus preceitos, consigo entendimento;

por isso, detesto todo caminho de falsidade.

105 Lâmpada para os meus pés é a tua palavra

e, luz para os meus caminhos.

106 Jurei e confirmei o juramento

de guardar os teus retos juízos.

107 Estou aflitíssimo;

vivifica-me, Senhor, segundo a tua palavra.

108 Aceita, Senhor, a espontânea oferenda dos meus lábios

e ensina-me os teus juízos.

109 Estou de contínuo em perigo de vida;

todavia, não me esqueço da tua lei.

110 Armam ciladas contra mim os ímpios;

contudo, não me desvio dos teus preceitos.

111 Os teus testemunhos, recebi-os por legado perpétuo,

porque me constituem o prazer do coração.

112 Induzo o coração a guardar os teus decretos,

para sempre, até ao fim.

113 Aborreço a duplicidade,

porém amo a tua lei.

114 Tu és o meu refúgio e o meu escudo;

na tua palavra, eu espero.

115 Apartai-vos de mim, malfeitores;

quero guardar os mandamentos do meu Deus.

116 Ampara-me, segundo a tua promessa, para que eu viva;

não permitas que a minha esperança me envergonhe.

117 Sustenta-me, e serei salvo

e sempre atentarei para os teus decretos.

118 Desprezas os que se desviam dos teus decretos,

porque falsidade é a astúcia deles.

119 Rejeitas, como escória, todos os ímpios da terra;

por isso, amo os teus testemunhos.

120 Arrepia-se-me a carne com temor de ti,

e temo os teus juízos.

121 Tenho praticado juízo e justiça;

não me entregues aos meus opressores.

122 Sê fiador do teu servo para o bem;

não permitas que os soberbos me oprimam.

123 Desfalecem-me os olhos à espera da tua salvação

e da promessa da tua justiça.

124 Trata o teu servo segundo a tua misericórdia

e ensina-me os teus decretos.

125 Sou teu servo; dá-me entendimento,

para que eu conheça os teus testemunhos.

126 Já é tempo, Senhor, para intervires,

pois a tua lei está sendo violada.

127 Amo os teus mandamentos mais do que o ouro,

mais do que o ouro refinado.

128 Por isso, tenho por, em tudo, retos os teus preceitos todos

e aborreço todo caminho de falsidade.

129 Admiráveis são os teus testemunhos;

por isso, a minha alma os observa.

130 A revelação das tuas palavras esclarece

e dá entendimento aos simples.

131 Abro a boca e aspiro,

porque anelo os teus mandamentos.

132 Volta-te para mim e tem piedade de mim,

segundo costumas fazer aos que amam o teu nome.

133 Firma os meus passos na tua palavra,

e não me domine iniquidade alguma.

134 Livra-me da opressão do homem,

e guardarei os teus preceitos.

135 Faze resplandecer o rosto sobre o teu servo

e ensina-me os teus decretos.

136 Torrentes de água nascem dos meus olhos,

porque os homens não guardam a tua lei.

137 Justo és, Senhor,

e retos, os teus juízos.

138 Os teus testemunhos, tu os impuseste com retidão

e com suma fidelidade.

139 O meu zelo me consome,

porque os meus adversários se esquecem da tua palavra.

140 Puríssima é a tua palavra;

por isso, o teu servo a estima.

141 Pequeno sou e desprezado;

contudo, não me esqueço dos teus preceitos.

142 A tua justiça é justiça eterna,

e a tua lei é a própria verdade.

143 Sobre mim vieram tribulação e angústia;

todavia, os teus mandamentos são o meu prazer.

144 Eterna é a justiça dos teus testemunhos;

dá-me a inteligência deles, e viverei.

145 De todo o coração eu te invoco; ouve-me, Senhor;

observo os teus decretos.

146 Clamo a ti; salva-me,

e guardarei os teus testemunhos.

147 Antecipo-me ao alvorecer do dia e clamo;

na tua palavra, espero confiante.

148 Os meus olhos antecipam-se às vigílias noturnas,

para que eu medite nas tuas palavras.

149 Ouve, Senhor, a minha voz, segundo a tua bondade;

vivifica-me, segundo os teus juízos.

150 Aproximam-se de mim os que andam após a maldade;

eles se afastam da tua lei.

151 Tu estás perto, Senhor,

e todos os teus mandamentos são verdade.

152 Quanto às tuas prescrições,

há muito sei que as estabeleceste para sempre.

153 Atenta para a minha aflição e livra-me,

pois não me esqueço da tua lei.

154 Defende a minha causa e liberta-me;

vivifica-me, segundo a tua promessa.

155 A salvação está longe dos ímpios,

pois não procuram os teus decretos.

156 Muitas, Senhor, são as tuas misericórdias;

vivifica-me, segundo os teus juízos.

157 São muitos os meus perseguidores e os meus adversários;

não me desvio, porém, dos teus testemunhos.

158 Vi os infiéis e senti desgosto,

porque não guardam a tua palavra.

159 Considera em como amo os teus preceitos;

vivifica-me, ó Senhor, segundo a tua bondade.

160 As tuas palavras são em tudo verdade desde o princípio,

e cada um dos teus justos juízos dura para sempre.

161 Príncipes me perseguem sem causa,

porém o que o meu coração teme é a tua palavra.

162 Alegro-me nas tuas promessas,

como quem acha grandes despojos.

163 Abomino e detesto a mentira;

porém amo a tua lei.

164 Sete vezes no dia, eu te louvo

pela justiça dos teus juízos.

165 Grande paz têm os que amam a tua lei;

para eles não há tropeço.

166 Espero, Senhor, na tua salvação

e cumpro os teus mandamentos.

167 A minha alma tem observado os teus testemunhos;

eu os amo ardentemente.

168 Tenho observado os teus preceitos e os teus testemunhos,

pois na tua presença estão todos os meus caminhos.

169 Chegue a ti, Senhor, a minha súplica;

dá-me entendimento, segundo a tua palavra.

170 Chegue a minha petição à tua presença;

livra-me segundo a tua palavra.

171 Profiram louvor os meus lábios,

pois me ensinas os teus decretos.

172 A minha língua celebre a tua lei,

pois todos os teus mandamentos são justiça.

173 Venha a tua mão socorrer-me,

pois escolhi os teus preceitos.

174 Suspiro, Senhor, por tua salvação;

a tua lei é todo o meu prazer.

175 Viva a minha alma para louvar-te;

ajudem-me os teus juízos.

176 Ando errante como ovelha desgarrada;

procura o teu servo,

pois não me esqueço dos teus mandamentos.

1 Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak.2 Boldogok, a kik megõrzik az õ bizonyságait, [és] teljes szívbõl keresik õt.3 És nem cselekesznek hamisságot; az õ útaiban járnak.4 Te parancsoltad [Uram,] hogy határozataidat jól megõrizzük.5 Vajha igazgattatnának az én útaim a te rendeléseid megõrzésére!6 Akkor nem szégyenülnék meg, ha figyelnék minden parancsolatodra!7 Hálát adok néked tiszta szívbõl, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire.8 A te rendeléseidet megõrzöm; soha ne hagyj el engem!9 Mi módon õrizheti meg tisztán az ifjú az õ útát, ha nem a te beszédednek megtartása által?10 Teljes szívbõl kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól!11 Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.12 Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre.13 Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét.14 Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban.15 A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek.16 Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedrõl nem feledkezem el.17 Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet.18 Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát.19 Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tõlem a te parancsolataidat.20 Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt.21 Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidtól.22 Fordítsd el rólam a szidalmat és gyalázatot, mert megõriztem a te bizonyságaidat!23 Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidrõl gondolkodik.24 A te bizonyságaid én gyönyörûségem, [és] én tanácsadóim.25 Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te igéreted szerint.26 Útaimat elbeszéltem elõtted és te meghallgattál engem; taníts meg a te rendeléseidre!27 Add értenem a te határozataidnak útát, hogy gondolkodjam a te csodálatos dolgaidról!28 Sír a lelkem a keserûség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint!29 A hamisságnak útját távoztasd el tõlem, és a te törvényeddel ajándékozz meg engem!30 Az igazság útját választottam; a te ítéleteid forognak elõttem.31 Ragaszkodom a te bizonyságaidhoz; Uram, ne hagyj megszégyenülni!32 A te parancsolataidnak útján járok, ha megvigasztalod az én szívemet!33 Taníts meg Uram a te rendeléseidnek útjára, hogy megõrizzem azt mindvégig.34 Oktass, hogy megõrizzem a te törvényedet, és megtartsam azt teljes szívembõl.35 Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert gyönyörködöm abban.36 Hajtsd szívemet a te bizonyságaidhoz, és ne a telhetetlenségre.37 Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot; a te útadon éltess engemet.38 Teljesítsd igéretedet a te szolgádnak, a ki fél téged.39 Fordítsd el tõlem a gyalázatot, a mitõl félek; hiszen jók a te ítéleteid.40 Ímé, kivánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által.41 És szálljon reám, Uram, a te kegyelmed, a te szabadításod, a mint megigérted,42 Hogy megfelelhessek az engem gyalázónak, hiszen bizodalmam van a te igédben!43 És az igazságnak beszédét se vedd el soha az én számtól, mert várom a te ítéleteidet!44 És megtartom a te törvényedet mindenkor és mindörökké.45 És tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem.46 És a királyok elõtt szólok a te bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg.47 És gyönyörködöm a te parancsolataidban, a melyeket szeretek.48 És felemelem kezeimet a te parancsolataidra, a melyeket szeretek, és gondolkodom a te rendeléseidrõl.49 Emlékezzél meg a te szolgádnak [adott] igédrõl, a melyhez nékem reménységet adtál!50 Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem.51 A kevélyek szerfelett gúnyoltak engem; nem hajlottam el a te törvényedtõl.52 Megemlékezem a te öröktõl fogva való ítéleteidrõl Uram, és vigasztalódom.53 Harag vett rajtam erõt az istentelenek miatt, a kik elhagyták a te törvényedet.54 Ének volt rám nézve minden parancsolatod bujdosásomnak hajlékában.55 Uram! a te nevedrõl emlékezem éjjel, és megtartom a te törvényedet.56 Ez jutott nékem, hogy a te határozataidat megõriztem.57 Azt mondám Uram, hogy az én részem a te beszédeidnek megtartása.58 Teljes szívbõl könyörgök a te színed elõtt: könyörülj rajtam a te igéreted szerint!59 Meggondoltam az én útaimat, és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom.60 Sietek és nem mulasztom el, hogy megtartsam a te parancsolataidat.61 Az istentelenek kötelei körülkerítettek engem; [de] a te törvényedrõl el nem feledkezem.62 Éjfélkor felkelek, hogy hálát adjak néked, igazságod ítéleteiért.63 Társok vagyok mindazoknak, a kik félnek téged, és a kik határozataidat megtartják.64 A te kegyelmeddel, oh Uram, teljes e föld: taníts meg engem rendeléseidre!65 Jót cselekedtél a te szolgáddal, Uram, a te igéd szerint.66 Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak.67 Minekelõtte megaláztattam, tévelyegtem vala; most pedig vigyázok a te szódra.68 Jó vagy te és jóltevõ, taníts meg engem a te rendeléseidre.69 A kevélyek hazugságot költöttek reám, [de] én teljes szívbõl megtartom a te parancsolataidat.70 Kövér az õ szívök, mint a háj; de én a te törvényedben gyönyörködöm.71 Jó nékem, hogy megaláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendeléseidet.72 A te szádnak törvénye jobb nékem, mint sok ezer arany és ezüst.73 A te kezeid teremtettek és erõsítettek meg engem; oktass, hogy megtanuljam parancsolataidat.74 A kik téged félnek, látnak engem és örvendeznek, mivel a te igédben van az én reménységem.75 Tudom Uram, hogy a te ítéleteid igazak, és igazságosan aláztál meg engem.76 Legyen velem a te kegyelmed, hogy megvígasztalódjam a te szolgádnak tett igéreted szerint.77 Szálljon reám a te irgalmasságod, hogy éljek, mert a te törvényedben gyönyörködöm.78 Szégyenüljenek meg a kevélyek, a kik csalárdul elnyomtak engem, [holott] én a te határozataidról gondolkodom.79 Forduljanak hozzám, a kik téged félnek, és ismerik a te bizonyságaidat!80 Legyen az én szívem feddhetetlen a te rendeléseidben, hogy meg ne szégyenüljek.81 Elfogyatkozik az én lelkem a te szabadításod [kivánása] miatt; a te igédben van az én reménységem.82 A te beszéded [kivánása] miatt elfogyatkoznak az én szemeim, mondván: mikor vígasztalsz meg engem?83 Noha olyanná lettem, mint a füstön levõ tömlõ; a te rendeléseidrõl el nem feledkezem.84 Mennyi a te szolgádnak napja, [és] mikor tartasz ítéletet az én üldözõim felett?85 Vermet ástak nékem a kevélyek, a kik nem a te törvényed szerint [élnek.]86 Minden parancsolatod igaz; csalárdul üldöznek engem; segíts meg engem!87 Csaknem semmivé tettek engem e földön, de én nem hagytam el a te határozataidat.88 A te kegyelmed szerint eleveníts meg engem, hogy megõrizhessem a te szádnak bizonyságait.89 Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben.90 Nemzedékrõl nemzedékre van a te igazságod, te erõsítetted meg a földet és áll az.91 A te ítéleteid szerint áll minden ma is; mert minden, a mi van, te néked szolgál.92 Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörûségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban.93 Soha sem feledkezem el a te határozataidról, mert azok által elevenítettél meg engem.94 Tied vagyok, tarts meg engem, mert a te határozataidat keresem.95 Vártak rám a gonoszok, hogy elveszessenek, [de] én a te bizonyságaidra figyelek.96 Látom, minden tökéletes dolognak vége van, de a te parancsolatodnak nincs határa.97 Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom!98 Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok.99 Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim.100 Elõrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te határozataidra.101 Minden gonosz ösvénytõl visszatartóztattam lábaimat, hogy megtartsam a te beszédedet.102 Nem távoztam el a te ítéleteidtõl, mert te oktattál engem.103 Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél [édesbb] az az én számnak!104 A te határozataidból leszek értelmes, gyûlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét.105 Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.106 Megesküdtem és megállom, hogy megtartom a te igazságodnak ítéleteit.107 Felette nagy nyomorúságban vagyok; Uram, eleveníts meg a te igéd szerint.108 Szájamnak önkéntes áldozatai legyenek kedvesek elõtted Uram! és taníts meg a te ítéleteidre.109 Lelkem mindig veszedelemben van, mindazáltal a te törvényedrõl el nem feledkezem.110 Tõrt vetettek ellenem az istentelenek, de a te határozataidtól el nem tévelyedtem.111 A te bizonyságaid az én örökségem mindenha, mert szívemnek örömei azok.112 Az én szívem hajlik a te rendeléseid teljesítésére mindenha [és] mindvégig.113 Az állhatatlanokat gyûlölöm, de a te törvényedet szeretem.114 Menedékem és paizsom vagy te; igédben van az én reménységem.115 Távozzatok tõlem gonoszok, hogy megõrizzem az én Istenemnek parancsolatait.116 Támogass engem a te beszéded szerint, hogy éljek, és ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben.117 Segélj, hogy megmaradjak, és gyönyörködjem a te rendeléseidben szüntelen.118 Megtapodod mindazokat, a kik rendeléseidtõl elhajolnak, mert az õ álnokságuk hazugság.119 Mint salakot mind elveted e földnek istenteleneit, azért szeretem a te bizonyságaidat.120 Borzad testem a tõled való félelem miatt, és félek a te ítéleteidtõl.121 Méltányosságot és igazságot cselekedtem; ne adj át nyomorgatóimnak!122 Légy kezes a te szolgádért az õ javára, hogy a kevélyek el ne nyomjanak engem.123 Szemeim epekednek a te szabadításod és a te igazságod beszéde után.124 Cselekedjél a te szolgáddal a te kegyelmességed szerint, és a te rendeléseidre taníts meg engem!125 Szolgád vagyok, oktass, hogy megismerjem a te bizonyságaidat!126 Ideje, hogy az Úr cselekedjék; megrontották a te törvényedet.127 Inkább szeretem azért a te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat.128 Igaznak tartom azért minden határozatodat, és a hamisságnak minden ösvényét gyûlölöm.129 Csodálatosak a te bizonyságaid, azért az én lelkem megõrzi azokat.130 A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, [és] oktatja az együgyûeket.131 Szájamat feltátom és lihegek, mert kivánom a te parancsolataidat.132 Tekints reám és könyörülj rajtam, a miképen szoktál a te nevednek kedvelõin.133 Vezéreld útamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam!134 Oltalmazz meg az emberek erõszakosságától, hogy megõrizzem a te határozataidat!135 A te orczádat világosítsd meg a te szolgádon, és taníts meg a te rendeléseidre!136 Víznek folyásai erednek az én szemeimbõl azok miatt, a kik nem tartják meg a te törvényedet.137 Igaz vagy Uram, és a te ítéleted igazságos.138 A te bizonyságaidat igazságban és hûségben jelentetted meg, és mindenek felett való egyenességben.139 Buzgóságom megemészt engem, mert elfeledkeztek a te beszédedrõl az én ellenségeim.140 Felettébb tiszta a te beszéded, és a te szolgád szereti azt.141 Kicsiny vagyok én és megvetett, [de] a te határozataidról el nem feledkezem.142 A te igazságod igazság örökké, és a te törvényed igaz.143 Nyomorúság és keserûség ért engem, [de] a te parancsolataid gyönyörûségeim nékem.144 A te bizonyságaidnak igazsága örökkévaló; oktass, hogy éljek!145 Teljes szívbõl kiáltok hozzád, hallgass meg, Uram! megtartom a te rendeléseidet.146 Segítségül hívlak: tarts meg engem, és megõrzöm a te bizonyságaidat.147 Hajnal elõtt felkelek, kiáltok hozzád; a te beszédedben van reménységem.148 Szemeim megelõzik az éjjeli õrséget, hogy a te beszédedrõl gondolkodjam.149 Hallgasd meg az én szómat a te kegyelmességed szerint, Uram! Eleveníts meg a te jóvoltod szerint!150 Közelgetnek [hozzám] az én gonosz háborgatóim, a kik a te törvényedtõl messze távoztak.151 Közel vagy te, Uram! és minden te parancsolatod igazság.152 Régtõl fogva tudom a te bizonyságaid felõl, hogy azokat örökké állandókká tetted.153 Lásd meg az én nyomorúságomat és szabadíts meg engem; mert a te törvényedrõl nem felejtkezem el!154 Te perelj peremben és ments meg; a te beszéded szerint eleveníts meg engem!155 Távol van a gonoszoktól a szabadítás, mert nem törõdnek a te rendeléseiddel.156 Nagy a te irgalmasságod, Uram! A te ítéletid szerint eleveníts meg engem.157 Sokan vannak az én háborgatóim és üldözõim, [de] nem térek el a te bizonyságaidtól.158 Láttam a hûteleneket és megundorodtam, hogy a te mondásodat meg nem tartják.159 Lásd meg Uram, hogy a te határozataidat szeretem; a te kegyelmességed szerint eleveníts meg engem!160 A te igédnek summája igazság, és a te igazságod ítélete mind örökkévaló.161 A fejedelmek ok nélkül üldöztek engem; [de] a te igédtõl félt az én szívem.162 Gyönyörködöm a te beszédedben, mint a ki nagy nyereséget talált.163 A hamisságot gyûlölöm és útálom; a te törvényedet szeretem.164 Naponként hétszer dicsérlek téged, a te igazságodnak ítéleteiért.165 A te törvényed kedvelõinek nagy békességök van, és nincs bántódásuk.166 Várom a te szabadításodat, oh Uram! és a te parancsolataidat cselekszem.167 Az én lelkem megtartja a te bizonyságaidat, és azokat igen szeretem.168 Megtartom a te határozataidat és bizonyságaidat, mert minden útam nyilván van elõtted.169 Oh Uram! hadd szálljon az én könyörgésem a te színed elé; tégy bölcscsé engem a te igéd szerint.170 Jusson elõdbe az én imádságom; a te beszéded szerint szabadíts meg engem!171 Ajkaim dicséretet zengjenek, mert megtanítasz a te rendeléseidre.172 Nyelvem a te beszédedrõl énekel, mert minden parancsolatod igaz.173 Legyen segítségemre a te kezed, mert a te határozataidat választottam!174 Uram! vágyódom a te szabadításod után, és a te törvényed nékem gyönyörûségem.175 Éljen az én lelkem, hogy dicsérjen téged, és a te ítéleteid segítsenek rajtam!176 Tévelygek, mint valami elveszett juh: keresd meg a te szolgádat; mert a te parancsolataidat nem felejtettem el!