1 Senhor, Deus meu, em ti me refugio;

salva-me de todos os que me perseguem e livra-me;

2 para que ninguém, como leão, me arrebate,

despedaçando-me, não havendo quem me livre.

3 Senhor, meu Deus, se eu fiz o de que me culpam,

se nas minhas mãos há iniquidade,

4 se paguei com o mal a quem estava em paz comigo,

eu, que poupei aquele que sem razão me oprimia,

5 persiga o inimigo a minha alma e alcance-a,

espezinhe no chão a minha vida

e arraste no pó a minha glória.

6 Levanta-te, Senhor, na tua indignação,

mostra a tua grandeza contra a fúria dos meus adversários

e desperta-te em meu favor, segundo o juízo que designaste.

7 Reúnam-se ao redor de ti os povos,

e por sobre eles remonta-te às alturas.

8 O Senhor julga os povos;

julga-me, Senhor, segundo a minha retidão

e segundo a integridade que há em mim.

9 Cesse a malícia dos ímpios,

mas estabelece tu o justo;

pois sondas a mente e o coração,

ó justo Deus.

10 Deus é o meu escudo;

ele salva os retos de coração.

11 Deus é justo juiz,

Deus que sente indignação todos os dias.

12 Se o homem não se converter, afiará Deus a sua espada;

já armou o arco, tem-no pronto;

13 para ele preparou já instrumentos de morte,

preparou suas setas inflamadas.

14 Eis que o ímpio está com dores de iniquidade;

concebeu a malícia

e dá à luz a mentira.

15 Abre, e aprofunda uma cova,

e cai nesse mesmo poço que faz.

16 A sua malícia lhe recai sobre a cabeça,

e sobre a própria mioleira desce a sua violência.

17 Eu, porém, renderei graças ao Senhor, segundo a sua justiça,

e cantarei louvores ao nome do Senhor Altíssimo.

1 Dávid siggajonja, a melyet az Úrhoz énekelt a Benjáminita Kús beszéde miatt.2 Én Uram Istenem, benned bízom; oltalmazz meg engem minden üldözõmtõl, és szabadíts meg engem,3 Hogy szét ne tépje, mint az oroszlán az én lelkemet, szét ne szaggassa, ha nincsen szabadító.4 Én Uram Istenem, ha cselekedtem ezt, ha hamisság van az én kezeimben.5 Ha gonoszszal fizettem jó emberemnek, és háborgattam ok nélkül való ellenségemet:6 [Akkor] ellenség üldözze lelkemet s érje el és tapodja földre az én életemet, és sujtsa porba az én dicsõségemet. Szela.7 Kelj fel, Uram, haragodban, emelkedjél fel ellenségeim dühe ellen; serkenj fel mellettem, te, a ki parancsoltál ítéletet!8 És népek gyülekezete vegyen téged körül, és felettök térj vissza a magasságba.9 Az Úr ítéli meg a népeket. Bírálj meg engem Uram, az én igazságom és ártatlanságom szerint!10 Szünjék meg, kérlek, a gonoszok rosszasága és erõsítsd meg az igazat; mert az igaz Isten vizsgálja meg a szíveket és veséket.11 Az én paizsom az Istennél van, a ki megszabadítja az igazszívûeket.12 Isten igaz biró; és olyan Isten, a ki mindennap haragszik.13 Ha meg nem tér a [gonosz,] kardját élesíti, kézívét felvonja és felkészíti azt.14 Halálos eszközöket fordít reá, és megtüzesíti nyilait.15 Ímé, álnoksággal vajúdik [a gonosz], hamisságot fogan és hazugságot szül.16 Gödröt ás és mélyre vájja azt; de beleesik a verembe, a mit csinált.17 Forduljon vissza fejére az, a mit elkövetett, és szálljon feje tetejére az õ erõszakossága.18 Dicsérem az Urat az õ igazsága szerint, és éneklek a felséges Úr nevének.