1 Rendei graças ao Senhor, porque ele é bom,
e a sua misericórdia dura para sempre.
2 Digam-no os remidos do Senhor,
os que ele resgatou da mão do inimigo
3 e congregou de entre as terras,
do Oriente e do Ocidente,
do Norte e do mar.
4 Andaram errantes pelo deserto, por ermos caminhos,
sem achar cidade em que habitassem.
5 Famintos e sedentos,
desfalecia neles a alma.
6 Então, na sua angústia, clamaram ao Senhor,
e ele os livrou das suas tribulações.
7 Conduziu-os pelo caminho direito,
para que fossem à cidade em que habitassem.
8 Rendam graças ao Senhor por sua bondade
e por suas maravilhas para com os filhos dos homens!
9 Pois dessedentou a alma sequiosa
e fartou de bens a alma faminta.
10 Os que se assentaram nas trevas e nas sombras da morte,
presos em aflição e em ferros,
11 por se terem rebelado contra a palavra de Deus
e haverem desprezado o conselho do Altíssimo,
12 de modo que lhes abateu com trabalhos o coração —
caíram, e não houve quem os socorresse.
13 Então, na sua angústia, clamaram ao Senhor,
e ele os livrou das suas tribulações.
14 Tirou-os das trevas e das sombras da morte
e lhes despedaçou as cadeias.
15 Rendam graças ao Senhor por sua bondade
e por suas maravilhas para com os filhos dos homens!
16 Pois arrombou as portas de bronze
e quebrou as trancas de ferro.
17 Os estultos, por causa do seu caminho de transgressão
e por causa das suas iniquidades, serão afligidos.
18 A sua alma aborreceu toda sorte de comida,
e chegaram às portas da morte.
19 Então, na sua angústia, clamaram ao Senhor,
e ele os livrou das suas tribulações.
20 Enviou-lhes a sua palavra, e os sarou,
e os livrou do que lhes era mortal.
21 Rendam graças ao Senhor por sua bondade
e por suas maravilhas para com os filhos dos homens!
22 Ofereçam sacrifícios de ações de graças
e proclamem com júbilo as suas obras!
23 Os que, tomando navios, descem aos mares,
os que fazem tráfico na imensidade das águas,
24 esses veem as obras do Senhor
e as suas maravilhas nas profundezas do abismo.
25 Pois ele falou e fez levantar o vento tempestuoso,
que elevou as ondas do mar.
26 Subiram até aos céus, desceram até aos abismos;
no meio destas angústias, desfalecia-lhes a alma.
27 Andaram, e cambalearam como ébrios,
e perderam todo tino.
28 Então, na sua angústia, clamaram ao Senhor,
e ele os livrou das suas tribulações.
29 Fez cessar a tormenta,
e as ondas se acalmaram.
30 Então, se alegraram com a bonança;
e, assim, os levou ao desejado porto.
31 Rendam graças ao Senhor por sua bondade
e por suas maravilhas para com os filhos dos homens!
32 Exaltem-no também na assembleia do povo
e o glorifiquem no conselho dos anciãos.
33 Ele converteu rios em desertos
e mananciais, em terra seca;
34 terra frutífera, em deserto salgado,
por causa da maldade dos seus habitantes.
35 Converteu o deserto em lençóis de água
e a terra seca, em mananciais.
36 Estabeleceu aí os famintos,
os quais edificaram uma cidade em que habitassem.
37 Semearam campos, e plantaram vinhas,
e tiveram fartas colheitas.
38 Ele os abençoou, de sorte que se multiplicaram muito;
e o gado deles não diminuiu.
39 Mas tornaram a reduzir-se e foram humilhados pela opressão,
pela adversidade e pelo sofrimento.
40 Lança ele o desprezo sobre os príncipes
e os faz andar errantes, onde não há caminho.
41 Mas levanta da opressão o necessitado, para um alto retiro,
e lhe prospera famílias como rebanhos.
42 Os retos veem isso e se alegram,
mas o ímpio por toda parte fecha a boca.
43 Quem é sábio atente para essas coisas
e considere as misericórdias do Senhor.
Almeida Revista e Atualizada© Copyright © 1993 Sociedade Bíblica do Brasil. Todos os direitos reservados. Texto bíblico utilizado com autorização. Saiba mais sobre a Sociedade Bíblica do Brasil www.sbb.org.br. A Sociedade Bíblica do Brasil trabalha para que a Bíblia esteja, efetivamente, ao alcance de todos e seja lida por todos. A SBB é uma entidade sem fins lucrativos, dedicada a promover o desenvolvimento integral do ser humano. Você também pode ajudar a Causa da Bíblia!
1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az õ kegyelme.2 [Ezt] mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezébõl;3 És a kiket összegyûjtött a [különbözõ] földekrõl: napkelet és napnyugot felõl, északról és a tenger felõl.4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté õket.7 És vezeté õket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.8 Adjanak hálát az Úrnak az õ kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért,9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhezõ lelket betölté jóval!10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;12 Azért megalázta az õ szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá õket.14 Kihozá õket a setétségbõl és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.15 Adjanak hálát az Úrnak az õ kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért,16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!17 A balgatagok az õ gonoszságuknak útjáért, és az õ hamisságukért nyomorgattattak.18 Minden étket útála az õ lelkök, és a halál kapujához közelgetének.19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította õket.20 Kibocsátá az õ szavát és meggyógyítá õket, és kimenté õket az õ vermeikbõl.21 Adjanak hálát az Úrnak az õ kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért,22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az õ cselekedeteit örvendezéssel!23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak,24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az õ csodáit a mélységben.25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.28 De az Úrhoz kiáltának az õ szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté õket.29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé õket az õ kivánságuknak partjára.31 Adjanak hálát az Úrnak az õ kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért!32 És magasztalják fel õt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék õt a vének ülésében!33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;34 Gyümölcstermõ földet meddõ földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.36 És telepített oda éhezõket, hogy lakó-városokat építsenek.37 És mezõket vetének be és szõlõket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.38 És megáldá õket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserûség miatt.40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta õket út nélkül való kietlenben.41 De felemelé a nyomorultat az ínségbõl, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az õ száját.43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!