1 Çünkü RAB Yakup soyuna acıyacak, 2 İsrail halkını yine seçip 2 Topraklarına yerleştirecek. 2 Yabancılar da Yakup soyuna katılıp onlara bağlanacak.
2 Uluslar İsrail halkını 2 Kendi topraklarına götürecekler. 2 İsrail halkı RABbin verdiği topraklarda onları 2 Erkek ve kadın köle olarak sahiplenecek. 2 Kendisini tutsak edenleri tutsak edecek, 2 Kendisini ezenlere egemen olacak.
3 RAB İsrail halkını acıdan, sıkıntıdan 2 Ve yaptığı ağır işlerden kurtardığı gün
4 Babil Kralını alaya alarak, 2 ‹‹Halkı ezenin nasıl da sonu geldi!›› diyecekler, 2 ‹‹Zorbalığı nasıl da sona erdi!››
5 RAB kötülerin değneğini, 2 Egemenlerin asasını kırdı.
6 O asa ki, halklara gazapla vurdukça vurdu, 2 Ulusları öfkeyle, dinmeyen zulümle yönetti.
7 Bütün dünya esenlik ve barış içinde 2 Sevinçle haykırıyor.
8 Lübnanın çam ve sedir ağaçları bile 2 Kralın yok oluşuna seviniyor. 2 ‹‹Onun ölümünden beri kimse bizi kesmeye gelmiyor›› diyorlar.
9 Toprağın altındaki ölüler diyarı 2 Babil Kralını karşılamak için sabırsızlanıyor. 2 Onun gelişi ölüleri, 2 Dünyanın eski önderlerini heyecanlandırıyor; 2 Ulusları yönetmiş kralları 2 Tahtlarından ayağa kaldırıyor.
10 Hepsi ona seslenip diyecekler ki, 2 ‹‹Sen de bizim gibi gücünü yitirdin, 2 Bize benzedin.››
11 Görkemin de çenklerinin sesi de 2 Ölüler diyarına indirildi. 2 Altında kurtlar kaynaşacak, 2 Üstünü kurtçuklar kaplayacak.
12 Ey parlak yıldızfö, seherin oğlu, 2 Göklerden nasıl da düştün! 2 Ey ulusları ezip geçen, 2 Nasıl da yere yıkıldın!
13 İçinden, ‹‹Göklere çıkacağım›› dedin, 2 ‹‹Tahtımı Tanrının yıldızlarından daha yükseğe koyacağım; 2 İlahların toplandığı dağda, 2 Safonun doruğunda oturacağım.
14 Bulutların üstüne çıkacak, 2 Kendimi Yüceler Yücesiyle eşit kılacağım.››
15 Ancak ölüler diyarına, 2 Ölüm çukurunun dibine 2 İndirilmiş bulunuyorsun.
16 Seni görenler bakıp bakıp şöyle düşünecekler: 2 ‹‹Dünyayı sarsan, ülkeleri titreten, 2 Yeryüzünü çöle çeviren, 2 Kentleri yerle bir eden, 2 Tutsakları evlerine salıvermeyen adam bu mu?››
18 Ulusların bütün kralları tek tek, 2 Görkemli mezarlarda yatıyor.
19 Ama sen reddedilen bir dal gibi 2 Mezarından dışarı atıldın; 2 Bedenleri kılıçla delinip 2 Ölüm çukurunun dibine atılmış ölülerle örtülüsün; 2 Ayak altında çiğnenen leş gibisin.
20 Ülkeni harap edip halkını katlettiğin için 2 Başkaları gibi gömülmeyeceksin. Kötülük yapan soy bir daha anılmayacak.
21 Atalarının suçundan ötürü 2 Babil Kralının oğullarını boğazlamak için yer hazırlayın. 2 Kalkıp dünyayı sahiplenmesinler, 2 Yeryüzünü kentlerle doldurmasınlar.
22 ‹‹Babil halkına karşı harekete geçeceğim›› 2 Diyor Her Şeye Egemen RAB, 2 ‹‹Babilin adını, sağ kalanlarını, 2 Oğullarını, torunlarını dünyadan sileceğim.›› 2 Böyle diyor RAB.
23 ‹‹Babili baykuş yuvasına, bataklığa çevirecek, 2 Yıkım süpürgesiyle süpüreceğim›› 2 Diyor Her Şeye Egemen RAB.
24 Her Şeye Egemen RAB ant içerek şöyle dedi: 2 ‹‹Düşündüğüm gibi olacak, 2 Tasarladığım gibi gerçekleşecek.
25 Asurluları kendi ülkemde ezecek, 2 Dağlarımda çiğneyeceğim. 2 Halkım Asurun boyunduruğundan, 2 Omuzlarındaki yükten kurtulacak.
26 İşte bütün dünya için belirlenen tasarı budur. 2 Bütün uluslara karşı elim kalkmış durumda.
27 Her Şeye Egemen RABbin tasarısını kim boşa çıkarabilir? 2 Kalkmış durumdaki elini kim indirebilir?››
28 Kral Ahazın öldüğü yıl gelen bildiri:
29 Ey Filistliler, sizi döven değnek kırıldı diye sevinmeyin. 2 Çünkü yılanın kökünden engerek türeyecek, 2 Onun ürünü uçan yılan olacak.
30 Yoksulların en yoksulu doyacak, 2 Düşkünler güvenlikte yatacak. 2 Ama sizin kökünüzü kıtlıkla kurutacağım, 2 Sağ kalanlarınız da ölecek.
31 Ulumaya başla ey kapı! Ey kent, feryat et! 2 Ey Filistliler, eridiniz baştan başa. 2 Kuzeyden toz duman yükseliyor, 2 Düşman askerleri sıra sıra geliyor.
32 O ulusun elçilerine ne yanıt verilecek? 2 ‹‹RAB Siyon'un temelini attı, 2 Halkının düşkünleri oraya sığınacak›› denecek.
1 Mert könyörül az Úr Jákóbon, és ismét elválasztja Izráelt, és megnyugotja õket földjükön; és a jövevény hozzájok adja magát, és a Jákób házához csatlakoznak;
2 És felveszik õket a népek, és elviszik õket lakhelyökre, és Izráel háza bírni fogja õket az Úr földén, szolgák és szolgálók gyanánt; és foglyaik lesznek foglyul vivõik, és uralkodnak nyomorgatóikon.
3 És majd ama napon, a melyen nyugalmat ád néked az Úr fáradságodtól és nyomorúságodtól és ama kemény szolgálattól, a melylyel szolgálnod kellett,
4 E gúnydalt mondod Babilon királya felett, és szólsz: Miként lõn vége a nyomorgatónak, a szolgaság házának vége lõn!
5 Eltörte az Úr a gonoszok pálczáját, az uralkodóknak vesszejét.
6 A ki népeket vert dühében szüntelen való veréssel, leigázott népségeket haraggal, kergettetik feltartózhatlanul.
7 Nyugszik, csöndes az egész föld. Ujjongva énekelnek.
8 Még a cziprusok is örvendenek rajtad: a Libánon czédrusai [ezt mondják:] Mióta te megdõltél, nem jõ favágó ellenünk.
9 Alant a sír megindul te miattad megérkezésedkor, miattad felriasztja árnyait, a föld minden hatalmasit, felkölti székeikrõl a népek minden királyait;
10 Mind megszólalnak, és ezt mondják néked: Erõtlenné lettél te is, miként mi; hozzánk hasonlatos levél!
11 Kevélységed [és] lantjaid zengése a sírba szállt; fekvõ ágyad férgek, és takaró lepled pondrók!
12 Miként estél alá az égrõl fényes csillag, hajnal fia!? Levágattál a földre, a ki népeken tapostál!
13 Holott te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülõszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén messze északon.
14 Felibök hágok a magas felhõknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz.
15 Pedig a sírba szállsz alá, sírgödör mélységébe!
16 A kik látnak, rád tekintenek, [és] elgondolják: Ez-é a föld ama háborgatója, a ki királyságokat rendített meg?
17 A ki a föld kerekségét pusztasággá tette, városait lerontá, [és ]foglyait nem bocsátá haza!
18 A népeknek minden királyai dicsõségben nyugosznak, kiki az õ sírjában,
19 Te pedig [messze] vettetel sírodtól, mint valami hitvány gally, takarva megölettekkel, fegyverrel átverettekkel, sziklasírba leszállókkal, mint valami eltapodott holttest!
20 Nem egyesülsz velök a sírban, mert elpusztítád földedet, megölted népedet: nem él sokáig a gonoszok magva [sem!]
21 Készítsetek öldöklést az õ fiainak atyáik vétkéért, hogy fel ne keljenek, és örökségül bírják e földet, és városokkal töltsék be e földnek színét!
22 És felkelnek õ ellenök, szóla a seregeknek Ura, és kivágom Babilon nevét és maradékát, fiait és unokáit, szól az Úr;
23 És a sündisznónak örökségévé és álló vizek tavává teszem azt, és elsöpröm azt a pusztítás seprõjével, szól a seregeknek Ura.
24 Megesküdött a seregeknek Ura, mondván: Úgy lészen, mint elgondolám, úgy megy véghez, mint elvégezém:
25 Megrontom Assiriát földemen, és megtapodom hegyeimen, és eltávozik róluk igája, és terhe válláról eltávozik.
26 Ez az elvégezett tanács az egész föld felõl, és ez ama felemelt kéz minden népek fölött.
27 Mert a seregek Ura végezte, és ki teszi azt erõtelenné? Az õ keze fel van emelve; ki fordítja el azt?
28 A mely esztendõben meghalt Akház király, akkor lõn e jövendölés.
29 Ne örvendj oly nagyon Filisztea, hogy eltört a téged verõnek vesszeje, mert a kígyó magvából baziliskus jõ ki, a melytõl szárnyas sárkány származik.
30 És legelnek a szegényeknek elsõszülöttei, és a szûkölködõk bátorsággal nyugosznak; és én kivesztem gyökeredet éhséggel, és maradékodat megölik.
31 Jajgass kapu, kiálts város! remeg egész Filisztea, mivel füst jõ észak felõl; és nem marad el seregeibõl egy sem!
32 És mit felelnek a népek követei? [Azt,] hogy az Úr veté meg a Sion alapját, és abban bíznak népe szegényei.