1 Ya RAB, sensin benim Tanrım, 2 Seni yüceltir, adını överim. 2 Çünkü sen eskiden beri tasarladığın harikaları 2 Tam bir sadakatle gerçekleştirdin.

2 Kenti bir taş yığınına, 2 Surlu kenti viraneye çevirdin. 2 Yabancıların kalesiydi, kent olmaktan çıktı. 2 Bir daha da onarılmayacak.

3 Bundan ötürü güçlü uluslar seni onurlandıracak, 2 Acımasız ulusların kentleri senden korkacak.

4 Çünkü onların öfkesi 2 Duvara çarpan sağanak gibi yükselince, 2 Sen yoksulun, sıkıntı içindeki düşkünün kalesi, 2 Sağanağa karşı sığınak, 2 Sıcağa karşı gölgelik oldun.

5 Yabancıların gürültüsünü çöl sıcağı gibi bastırırsın. 2 Bulutun gölgesi sıcağı nasıl kırarsa, 2 Bu acımasız adamların türküsü de öyle diniyor.

6 Her Şeye Egemen RAB bu dağda 2 Bütün uluslara yağlı yemeklerin 2 Ve dinlendirilmiş seçkin şarapların sunulduğu 2 Zengin bir şölen verecek.

7 Bütün halkların üzerindeki örtüyü, 2 Bütün ulusların üzerine örülmüş olan örtüyü 2 Bu dağda kaldıracak.

8 Ölümü sonsuza dek yutacak. 2 Egemen RAB bütün yüzlerden gözyaşlarını silecek. 2 Halkının utancını bütün yeryüzünden kaldıracak. 2 Çünkü RAB böyle diyor.

9 O gün diyecekler ki, 2 ‹‹İşte Tanrımız budur; 2 Ona umut bağlamıştık, bizi kurtardı, 2 RAB Odur, Ona umut bağlamıştık, 2 Onun kurtarışıyla sevinip coşalım.››

10 RABbin eli bu dağın üzerinde kalacak, 2 Ama Moav gübre çukurundaki saman gibi 2 Kendi yerinde çiğnenecek.

11 Oracıkta yüzmek isteyen biri gibi ellerini uzatacak, 2 Ama kurnazlığına karşın RAB onun gururunu kıracak.

12 RAB surlarındaki yüksek burçları 2 Devirip yıkacak, yerle bir edecek.

1 Uram, te vagy Istenem, magasztallak, dícsérem nevedet! Mivel csodát cselekvél, örök tanácsaid hûség és igazság.

2 Mert a városból kõrakást csináltál, az erõs városból romot, az idegenek palotáját [olyanná tetted, hogy] nincs [többé] város; soha örökké meg nem épül.

3 Ezért dicsõítnek téged erõs népek, erõszakos pogányok városai félnek téged!

4 Mert erõssége voltál a gyöngének, erõssége a szegénynek szorongásában; a szélvész ellen oltalom, árnyék a hévség ellen, mikor az erõszakosok haragja olyan volt, mint kõfalrontó szélvész.

5 Mint hévséget száraz földön, megalázod az idegeneknek háborgását, mint a hévség sûrû felleg miatt, megszünt a pogányoknak éneke.

6 És szerez a seregek Ura minden népeknek e hegyen lakodalmat kövér eledelekbõl, lakodalmat erõs borból; velõs, kövér eledelekbõl, megtisztult erõs borból;

7 S elveszi e hegyen a fátyolt, mely beboríta minden népeket, és a takarót, mely befödött vala minden népségeket;

8 Elveszti a halált örökre, és letörli az Úr Isten a könyhullatást minden orczáról: és népe gyalázatát eltávolítja az egész földrõl; mert az Úr szólott.

9 És szólnak ama napon: Ímé Istenünk, a kit mi vártunk és a ki megtart minket; ez az Úr, a kit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk szabadításában!

10 Mert az Úr keze nyugszik e hegyen, és eltapostatik Moáb az õ földében, mint eltapostatik a szalma a ganaj levében.

11 És kiterjeszti kezeit abban, mint kiterjeszti az úszó, hogy ússzék; de az Úr megalázza kevélységét és kezei csalárdságát;

12 És magas falaid erõsségét lerontja, megalázza, a földre, porba dobja.