1 Uyan, ey Siyon, uyan, kudretini kuşan. 2 Ey Yeruşalim, kutsal kent, güzel giysilerini giy. 2 Çünkü sünnetsizlerle murdarlar 2 Kapılarından asla içeri girmeyecek artık.
2 Üzerindeki tozu silk! 2 Kalk, ey Yeruşalim, tahtına otur, 2 Boynundaki zinciri çöz, 2 Ey Siyon, tutsak kız.
3 RAB diyor ki, 2 ‹‹Karşılıksız satılmıştınız, 2 Parasız kurtulacaksınız.››
4 Egemen RAB diyor ki, 2 ‹‹Halkım gurbette yaşamak için önce Mısıra inmişti. 2 Şimdi de Asurlular onları ezdi.
5 Halkım boş yere alınıp götürüldü, 2 Benim burayla ne ilgim kaldı?›› diyor RAB, 2 ‹‹Yöneticileri feryat ediyor, 2 Adıma günboyu sövülüyor›› diyor RAB.
6 ‹‹Bundan ötürü halkım adımı bilecek, 2 O gün, ‹İşte ben› diyenin ben olduğumu anlayacak.››
7 Dağları aşıp gelen müjdecinin ayakları ne güzeldir! 2 O müjdeci ki, esenlik duyuruyor. 2 İyilik müjdesi getiriyor, kurtuluş haberi veriyor. 2 Siyon halkına, ‹‹Tanrınız egemenlik sürüyor!›› diye ilan ediyor.
8 Dinleyin! Bekçileriniz seslerini yükseltiyor, 2 Hep birlikte sevinçle haykırıyorlar. 2 Çünkü RABbin Siyona dönüşünü gözleriyle görmekteler!
9 Ey Yeruşalim yıkıntıları, 2 Hep birlikte sevinçle haykırıp bağırın! 2 Çünkü RAB halkını avuttu, 2 Yeruşalimi kurtardı.
10 Bütün ulusların gözü önünde 2 Kutsal kolunu sıvadı, 2 Dünyanın dört bucağı 2 Tanrımızın kurtarışını görecek.
11 Çekilin, çekilin, oradan çıkın, 2 Murdara dokunmayın. 2 Oradan çıkıp temizlenin, 2 Ey RABbe tapınma araçlarını taşıyan sizler!
12 Aceleyle çıkmayacak, 2 Kaçıp gitmeyeceksiniz; 2 Çünkü RAB önünüzden gidecek, 2 İsrailin Tanrısı artçınız olacak.
13 Bakın, kulum başarılı olacak; 2 Üstün olacak, el üstünde tutulup alabildiğine yüceltilecek.
14 Birçokları onun karşısında dehşete düşüyor; 2 Biçimi, görünüşü öyle bozuldu ki, 2 İnsana benzer yanı kalmadı;
15 Pek çok ulus ona şaşacak, 2 Onun önünde kralların ağızları kapanacak. 2 Çünkü kendilerine anlatılmamış olanı görecek, 2 Duymadıklarını anlayacaklar.
1 Serkenj föl, serkenj föl, öltözd fel erõsségedet, Sion, öltözzél fel ékességed ruháiba, Jeruzsálem, szent város, mert nem lép te beléd többé körülmetéletlen, tisztátalan!
2 Rázd ki magad a porból, kelj fel, ülj fel Jeruzsálem, oldd ki magadat nyakad bilincseibõl, Sion fogoly leánya!
3 Mert így szól az Úr Isten: Ingyen adattatok el, és nem pénzen váltattok meg!
4 Mert így szól az Úr Isten: Égyiptomba ment alá népem elõször, hogy ott bujdossék, és azután Assiria nyomorgatá õt ok nélkül.
5 És most mit tegyek itt? szól az Úr, hiszen népem elvitetett ok nélkül, és a rajta uralkodók ujjonganak, szól az Úr, és nevem szüntelen mindennap gúnyoltatik.
6 Ezért hadd ismerje meg népem az én nevemet, ezért ama napon! Hogy én vagyok, a ki mondom: Ímé, itt vagyok!
7 Mily szépek a hegyeken az örömmondónak lábai, a ki békességet hirdet, jót mond, szabadulást hirdet, a ki ezt mondja Sionnak: Uralkodik a te Istened!
8 Halld õrállóidat! felemelik szavokat, ujjonganak egyetemben, mert szemtõl-szembe látják, hogy mint hozza vissza Siont az Úr!
9 Ujjongva énekeljetek mindnyájan, Jeruzsálem romjai, mert megvígasztalá az Úr népét, megváltá Jeruzsálemet.
10 Feltûrte az Úr szent karját minden népeknek szemei elõtt, hogy lássák a föld minden határai Istenünk szabadítását!
11 Távozzatok, távozzatok, jertek ki, onnan, tisztátalant ne illessetek, jertek ki közülök, tisztítsátok meg magatokat, a kik az Úr edényeit hordozzátok.
12 Mert ne sietséggel jertek ki, és ne futással menjetek; mert elõttetek megy az Úr, és követni fog Izráel Istene!
13 Ímé, jó szerencsés lesz szolgám, magasságos, felséges és dicsõ lesz nagyon.
14 Miképen eliszonyodtak tõled sokan, oly rút, nem emberi volt ábrázatja, és alakja sem ember fiaié volt:
15 Akképen ejt ámulatba sok népeket; fölötte a királyok befogják szájokat, mert a mit nékik nem beszéltek volt, azt látják, és mit nem hallottak volt, arra figyelnek.