1 RAB şöyle diyor: 2 ‹‹Adil ve doğru olanı koruyup yerine getirin. 2 Çünkü doğruluğum gelmek, 2 Adaletim görünmek üzeredir.

2 Bunu yapan insana, 2 Buna sımsıkı sarılan insanoğluna ne mutlu! 2 Şabat Gününü tutar, bayağılaştırmaz, 2 Her türlü kötülükten sakınır.››

3 RABbe bağlanan hiçbir yabancı, 2 ‹‹Kuşkusuz RAB beni halkından ayıracak››, 2 Hiçbir hadım da, 2 ‹‹Ben kuru bir ağacım›› demesin.

4 Çünkü RAB diyor ki, 2 ‹‹Şabat günlerimi tutan, 2 Beni hoşnut edeni seçen, 2 Antlaşmama sımsıkı bağlı kalan hadıma

5 Evimde, evimin dört duvarı arasında 2 Oğullardan da kızlardan da daha iyi bir anıt ve ad vereceğim; 2 Yok edilemez, ebedi bir ad olacak bu.

6 ‹‹RABbe hizmet etmek, 2 Onun adını sevmek, 2 Kulu olmak için Ona bağlanan yabancıları, 2 Şabat Gününü tutan, bayağılaştırmayan, 2 Antlaşmama sımsıkı bağlı kalan herkesi,

7 Kutsal dağıma getirip 2 Dua evimde sevindireceğim. 2 Yakmalık sunularıyla kurbanları 2 Sunağımda kabul edilecek, 2 Çünkü evime ‹Bütün ulusların dua evi› denecek.››

8 İsrailin sürgünlerini toplayan Egemen RAB diyor ki, 2 ‹‹Toplanmış olanlara katmak üzere 2 Daha başkalarını da toplayacağım.››

9 Ey bütün kır hayvanları, 2 Ormanda yaşayan bütün hayvanlar, 2 Yiyip bitirmek için gelin!

10 İsrailin bekçileri kördür, hepsi bilgisizdir. 2 Havlayamayan dilsiz köpekler gibidirler. 2 Uzanıp düş görürler, 2 Uykuyu pek severler!

11 Doymak bilmeyen azgın köpeklere benzerler, 2 Aklı kıt çobanlar bunlar! 2 Kendi yollarına döndüler, 2 Her biri yalnız kendi çıkarını düşünüyor.

12 Birbirlerine, ‹‹Haydi, şarap getirelim, 2 Bol bol içki içelim! 2 Yarın da bugün gibi geçecek, 2 Hatta çok daha iyi olacak›› diyorlar.

1 Így szól az Úr: Õrizzétek meg a jogosságot, és cselekedjetek igazságot, mert közel van szabadításom, hogy eljõjjön, és igazságom, hogy megjelenjék:

2 Boldog ember, a ki ezt cselekszi, és az ember fia, a ki ahhoz ragaszkodik! a ki megõrzi a szombatot, hogy meg ne fertõztesse azt, és megõrzi kezét, hogy semmi gonoszt ne tegyen.

3 És ne mondja ezt az idegen, a ki az Úrhoz adá magát: Bizony elszakaszt az Úr engem az Õ népétõl! ne mondja a herélt sem: Ímé, én megszáradt fa vagyok!

4 Mert így szól az Úr a herélteknek: A kik megõrzik szombatimat és szeretik azt, a miben gyönyörködöm, és ragaszkodnak az én szövetségemhez:

5 Adok nékik házamban és falaimon belül helyet, és oly nevet, a mely jobb, mint a fiakban és lányokban [élõ név;] örök nevet adok nékik, a mely soha el nem vész;

6 És az idegeneket, a kik az Úrhoz adák magukat, hogy néki szolgáljanak és hogy szeressék az Úr nevét, hogy Õ néki szolgái legyenek; mindenkit, a ki megõrzi a szombatot, hogy meg ne fertõztesse azt, és a szövetségemhez ragaszkodókat:

7 Szent hegyemre viszem föl ezeket, és megvídámítom õket imádságom házában; egészen égõ és véres áldozataik kedvesek lesznek oltáromon; mert házam imádság házának hivatik minden népek számára!

8 Így szól az Úr Isten, a ki összegyûjti Izráel elszéledt fiait: Még gyûjtök õ hozzá, az õ egybegyûjtötteihez!

9 Mezõnek minden vadai! jertek el enni, erdõnek minden vadai!

10 Õrállói vakok mindnyájan, mitsem tudnak, mindnyájan néma ebek, nem tudnak ugatni; álmodók, heverõk, szunnyadni szeretõk!

11 És ez ebek telhetetlenek, nem tudnak megelégedni, pásztorok õk, a kik nem tudnak vigyázni; mindnyájan a magok útára tértek, kiki nyeresége után, mind együtt!

12 Jertek, hadd hozzak bort, és igyunk részegítõ italt! és legyen a holnap olyan, mint a ma, nagy [és] dicsõ felettébb!