1 To the chief music-maker. A Psalm. Of David.

2 \41:1\Happy is the man who gives thought to the poor; the Lord will be his saviour in the time of trouble.

3 \41:2\The Lord will keep him safe, and give him life; the Lord will let him be a blessing on the earth, and will not give him into the hand of his haters.

4 \41:3\The Lord will be his support on his bed of pain: by you will all his grief be turned to strength.

5 \41:4\I said, Lord, have mercy on me; make my soul well, because my faith is in you.

6 \41:5\My haters say evil against me, When will he be dead, and his name come to an end?

7 \41:6\If one comes to see me, deceit is in his heart; he keeps a store of evil, which he makes public in every place.

8 \41:7\All my haters are talking secretly together against me; they are designing my downfall.

9 \41:8\They say, He has an evil disease, which will not let him go: and now that he is down he will not get up again.

10 \41:9\Even my dearest friend, in whom I had faith, who took bread with me, is turned against me.

11 \41:10\But you, O Lord, have mercy on me, lifting me up, so that I may give them their punishment.

12 \41:11\By this I see that you have pleasure in me, because my hater does not overcome me.

13 \41:12\And as for me, you are my support in my righteousness, giving me a place before your face for ever.

14 \41:13\May the Lord God of Israel be praised, through eternal days and for ever. So be it. So be it.

1 Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára.

2 Boldog, a ki a nyomorultra gondol; a veszedelem napján megmenti azt az Úr.

3 Az Úr megõrzi azt és élteti azt; boldog lesz e földön, és nem adhatod oda ellenségei kivánságának.

4 Az Úr megerõsíti õt az õ betegágyán; bármilyen az ágya, megkönnyíted betegségében.

5 Én azt mondtam: Uram kegyelmezz nékem, gyógyítsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened!

6 Ellenségeim rosszat mondanak felõlem: Mikor hal meg és vész ki a neve?

7 Ha látogatni jön [be valaki,] hiábavalóságot beszél; szíve álnokságot gyûjt össze magának, kimegy az utczára [és] beszél.

8 Minden gyûlölõm együtt suttog reám, gonoszat koholnak ellenem:

9 Istennek átka szállott õ reá, s mivelhogy benne fekszik, nem kél fel többé!

10 Még az én jóakaróm is, a kiben bíztam, a ki kenyeremet ette, fölemelte sarkát ellenem.

11 De te Uram, könyörülj rajtam és emelj föl engemet, hadd fizessek meg nékik!

12 Abból tudom meg, hogy kedvelsz engemet, ha ellenségem nem ujjong felettem;

13 Engem pedig feddhetetlenségemben támogatsz, és színed elé állatsz mindenha. [ (Psalms 41:14) Áldott az Úr, Izráelnek Istene öröktõl fogva mindörökké. Ámen, ámen! ]