1 Of Solomon. Give the king your authority, O God, and your righteousness to the king's son.
2 May he be a judge of your people in righteousness, and make true decisions for the poor.
3 May the mountains give peace to the people, and the hills righteousness.
4 May he be a judge of the poor among the people, may he give salvation to the children of those who are in need; by him let the violent be crushed.
5 May his life go on as long as the sun and moon, through all generations.
6 May he come down like rain on the cut grass; like showers watering the earth.
7 In his days may the upright do well, living in peace as long as there is a moon in heaven.
8 Let his kingdom be from sea to sea, from the River to the ends of the earth.
9 Let those who are against him go down before him; and let his haters be low in the dust.
10 Let the kings of Tarshish and of the islands come back with offerings; let the kings of Sheba and Seba give of their stores.
11 Yes, let all kings go down before him; let all nations be his servants.
12 For he will be a saviour to the poor in answer to his cry; and to him who is in need, without a helper.
13 He will have pity on the poor, and be the saviour of those who are in need.
14 He will keep their souls free from evil designs and violent attacks; and their blood will be of value in his eyes.
15 May he have long life, and may gold from Sheba be given to him: may prayers be made for him at all times; may blessings be on him every day.
16 May there be wide-stretching fields of grain in the land, shaking on the top of the mountains, full of fruit like Lebanon: may its stems be unnumbered like the grass of the earth.
17 May his name go on for ever, as long as the sun: may men be blessing themselves by him; may all nations be blessing his name.
18 Praise be to the Lord God, the God of Israel, the only doer of wonders.
19 Praise to the glory of his noble name for ever; let all the earth be full of his glory. So be it, So be it.
20 The prayers of David, the son of Jesse, are ended. A Psalm. Of Asaph.
1 Salamoné.
2 Hadd ítélje népedet igazsággal, és a te szegényeidet méltányossággal.
3 Teremjenek a hegyek békességet a népnek, és a halmok igazságot.
4 Legyen birája a nép szegényeinek, segítsen a szûkölködõnek fiain, és törje össze az erõszakoskodót.
5 Féljenek téged, a míg a nap áll és a meddig a hold fénylik, nemzedékrõl nemzedékre.
6 Szálljon alá, mint esõ a rétre, mint zápor, a mely megöntözi a földet.
7 Virágozzék az õ idejében az igaz és a béke teljessége, a míg nem lesz a hold.
8 És uralkodjék egyik tengertõl a másik tengerig, és a [nagy] folyamtól a föld határáig.
9 Boruljanak le elõtte a pusztalakók, és nyalják ellenségei a port.
10 Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománynyal járuljanak elé.
11 Hajoljanak meg elõtte mind a királyok, és minden nemzet szolgáljon néki.
12 Mert megszabadítja a kiáltó szûkölködõt; a nyomorultat, a kinek nincs segítõje.
13 Könyörül a szegényen és szûkölködõn, s a szûkölködõk lelkét megszabadítja;
14 Az elnyomástól és erõszaktól megmenti lelköket, és vérök drága az õ szemében.
15 És éljen õ és adjanak néki Seba aranyából; imádkozzanak érte szüntelen, és áldják õt minden napon.
16 Bõ gabona legyen az országban a hegyek tetején is; rengjen gyümölcse, mint a Libanon, s viruljon a városok népe, mint a földnek füve.
17 Tartson neve mindörökké; viruljon neve, míg a nap lesz; vele áldják magokat mind a nemzetek, és magasztalják õt.
18 Áldott az Úr Isten, Izráelnek Istene, a ki csudadolgokat cselekszik egyedül!
19 Áldott legyen az õ dicsõséges neve mindörökké, és teljék be dicsõségével az egész föld. Ámen! Ámen!
20 Itt végzõdnek Dávidnak, az Isai fiának könyörgései.