1 O come, let us make songs to the Lord; sending up glad voices to the Rock of our salvation.

2 Let us come before his face with praises; and make melody with holy songs.

3 For the Lord is a great God, and a great King over all gods.

4 The deep places of the earth are in his hand; and the tops of the mountains are his.

5 The sea is his, and he made it; and the dry land was formed by his hands.

6 O come, let us give worship, falling down on our knees before the Lord our Maker.

7 For he is our God; and we are the people to whom he gives food, and the sheep of his flock. Today, if you would only give ear to his voice!

8 Let not your hearts be hard, as at Meribah, as in the day of Massah in the waste land;

9 When your fathers put me to the test and saw my power and my work.

10 For forty years I was angry with this generation, and said, They are a people whose hearts are turned away from me, for they have no knowledge of my ways;

11 And I made an oath in my wrath, that they might not come into my place of rest.

1 Jõjjetek el, örvendezzünk az Úrnak; vígadozzunk a mi szabadításunk kõsziklájának!

2 Menjünk elébe hálaadással; vígadozzunk néki zengedezésekkel.

3 Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül.

4 A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi.

5 A kié a tenger, és õ alkotta is azt, és a szárazföldet is az õ kezei formálták.

6 Jõjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr elõtt, a mi alkotónk elõtt!

7 Mert õ a mi Istenünk, mi pedig az õ legelõjének népei és az õ kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az õ szavát.

8 Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában:

9 A hol megkisértettek engem a ti atyáitok; próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet.

10 Negyven esztendeig bosszankodtam [e] nemzetségen, és mondám: Tévelygõ szívû nép õk, és nem tudják õk az én útamat!

11 A kiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam [helyére.]