1 To the chief music-maker. Of the sons of Korah Maschil.
2 \44:1\It has come to our ears, O God, our fathers have given us the story, of the works which you did in their days, in the old times,
3 \44:2\Uprooting the nations with your hand, and planting our fathers in their place; cutting down the nations, but increasing the growth of your people.
4 \44:3\For they did not make the land theirs by their swords, and it was not their arms which kept them safe; but your right hand, and your arm, and the light of your face, because you had pleasure in them.
5 \44:4\You are my King and my God; ordering salvation for Jacob.
6 \44:5\Through you will we overcome our haters; by your name will they be crushed under our feet who are violent against us.
7 \44:6\I will not put faith in my bow, my sword will not be my salvation.
8 \44:7\But it is you who have been our saviour from those who were against us, and have put to shame those who had hate for us.
9 \44:8\Our pride is in God at all times, to his name we give praise for ever. (Selah.)
10 \44:9\But now you have sent us away from you, and put us to shame; you do not go out with our armies.
11 \44:10\Because of this we are turned back by the attacker: those who have hate for us take our goods for themselves.
12 \44:11\You have made us like sheep which are taken for meat; we are put to flight among the nations.
13 \44:12\You let your people go for nothing; your wealth is not increased by their price.
14 \44:13\You have made us to be looked down on by our neighbours, we are laughed at and shamed by those who are round about us.
15 \44:14\Our name is a word of shame among the nations, a sign for the shaking of heads among the peoples.
16 \44:15\My downfall is ever before me, and I am covered with the shame of my face;
17 \44:16\Because of the voice of him who says sharp and bitter words; because of the hater and him who is the instrument of punishment.
18 \44:17\All this has come on us, but still we have kept you in our memory; and we have not been false to your word.
19 \44:18\Our hearts have not gone back, and our steps have not been turned out of your way;
20 \44:19\Though you have let us be crushed in the place of jackals, though we are covered with darkest shade.
21 \44:20\If the name of our God has gone out of our minds, or if our hands have been stretched out to a strange god,
22 \44:21\Will not God make search for it? for he sees the secrets of the heart.
23 \44:22\Truly, because of you we are put to death every day; we are numbered like sheep for destruction.
24 \44:23\Why are you sleeping, O Lord? awake! and come to our help, do not give us up for ever.
25 \44:24\Why is your face covered, and why do you give no thought to our trouble and our cruel fate?
26 \44:25\For our souls are crushed down to the dust: our bodies are stretched out on the earth.
27 \44:26\Up! and come to our help, and give us salvation because of your mercy.
1 Az éneklõmesternek; a Kóráh fiainak tanítása.
2 Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.
3 Nemzeteket ûztél te ki saját kezeddel, õket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, õket pedig kiterjesztetted.
4 Mert nem az õ fegyverökkel szereztek földet, és nem az õ karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted õket.
5 Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!
6 Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.
7 Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;
8 Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyûlölõinket te szégyeníted meg.
9 Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. Szela.
10 Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.
11 Megfutamítottál minket szorongatóink elõtt, és a kik gyûlölnek minket, fosztogattak magoknak.
12 Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.
13 Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.
14 Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levõknek.
15 Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.
16 Gyalázatom naponta elõttem van, és orczám szégyene elborít engem.
17 A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.
18 Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.
19 Nem pártolt el tõled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedrõl:
20 Noha kiûztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.
21 Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:
22 Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert õ jól ismeri a szívnek titkait.
23 Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.
24 Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el [minket] örökké!
25 Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?
26 Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk. [ (Psalms 44:27) Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért! ]