1 LE sentenze di Salomone. Il figliuol savio rallegra il padre; Ma il figliuolo stolto è il cordoglio di sua madre2 I tesori d’empietà non giovano; Ma la giustizia riscuote da morte.3 Il Signore non lascerà aver fame all’anima del giusto; Ma egli sovverte la sostanza degli empi4 La man rimessa fa impoverire; Ma la mano de’ diligenti arricchisce5 Chi raccoglie nella state è un figliuolo avveduto; Ma chi dorme nella ricolta è un figliuolo che fa vituperio6 Benedizioni sono sopra il capo del giusto; Ma la violenza coprirà la bocca degli empi7 La memoria del giusto è in benedizione; Ma il nome degli empi marcirà8 Il savio di cuore riceve i comandamenti; Ma lo stolto di labbra andrà in precipizio9 Chi cammina in integrità cammina in sicurtà; Ma chi perverte le sue vie sarà fiaccato10 Chi ammicca con l’occhio reca molestia; Ma lo stolto di labbra andrà in precipizio11 La bocca del giusto è una fonte viva; Ma la violenza coprirà la bocca degli empi12 L’odio muove contese; Ma la carità ricopre ogni misfatto13 La sapienza si trova nelle labbra dell’intendente; Ma il bastone è per lo dosso di chi è scemo di senno14 I savi ripongono appo loro la scienza; Ma la bocca dello stolto è una ruina vicina15 Le facoltà del ricco son la sua forte città; Ma la povertà de’ bisognosi è il loro spavento16 Le opere de’ giusti sono a vita; Ma quello che l’empio produce è a peccato17 Chi osserva l’ammaestramento è un cammino a vita; Ma chi lascia la correzione fa traviare18 Chi copre l’odio è uomo di labbra bugiarde; E chi sbocca infamia è stolto19 In moltitudine di parole non manca misfatto; Ma chi rattiene le sue labbra è prudente20 La lingua del giusto è argento eletto; Ma il cuor degli empi è ben poca cosa.21 Le labbra del giusto pascono molti; Ma gli stolti muoiono per mancamento di senno22 La benedizione del Signore è quella che arricchisce; E la fatica non le sopraggiugne nulla23 Il commettere scelleratezza è allo stolto come uno scherzare; Così è la sapienza all’uomo d’intendimento24 Egli avverrà all’empio ciò ch’egli teme; Ma Iddio darà a’ giusti ciò che desiderano.25 Come il turbo passa via di subito, così l’empio non è più; Ma il giusto è un fondamento perpetuo26 Quale è l’aceto a’ denti, e il fumo agli occhi, Tale è il pigro a quelli che lo mandano27 Il timor del Signore accresce i giorni; Ma gli anni degli empi saranno scorciati.28 L’aspettar de’ giusti è letizia; Ma la speranza degli empi perirà29 La via del Signore è una fortezza all’uomo intiero; Ma ella è spavento agli operatori d’iniquità.30 Il giusto non sarà giammai in eterno scrollato; Ma gli empi non abiteranno la terra31 La bocca del giusto produce sapienza; Ma la lingua perversa sarà troncata.32 Le labbra del giusto conoscono ciò che è gradevole; Ma la bocca dell’empio non è altro che perversità

1 Salamon bölcs mondásai. a bolond fiú pedig szomorúsága az õ anyjának.2 Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.3 Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.4 Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.5 Gyûjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítõ fiú.6 Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erõszaktételt fed be.7 Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.8 A bölcs elméjû beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.9 A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az õ útát, kiismertetik.10 A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.11 Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erõszaktételt fedez el.12 A gyûlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.13 Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vesszõ pedig a bolond hátának [való.]14 A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.15 A gazdagnak marhája az õ megerõsített városa; szûkölködõknek romlása az õ szegénységök.16 Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bûnre van.17 A bölcseség megõrizõnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.18 A ki elfedezi a gyûlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az.19 A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.20 Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érõ.21 Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.22 Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal [semmi] nem szerez bántást.23 Miképen játék a bolondnak bûnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen [cselekedni.]24 A mitõl retteg az istentelen, az esik õ rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz.25 A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.26 Minémû az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.27 Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.28 Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.29 Erõsség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedõinek.30 Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.31 Az igaznak szája bõségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.32 Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.