1 FIGLIUOLI, ascoltate l’ammaestramento del padre; E siate attenti, per conoscer la prudenza.

2 Perciocchè io vi ho data buona dottrina, Non lasciate la mia legge.

3 Perciocchè io ancora sono stato figliuol di mio padre, Tenero, ed unico appresso mia madre.

4 Ed esso mi ammaestrava, e mi diceva: Il tuo cuore ritenga le mie parole; Osserva i miei comandamenti, e tu viverai.

5 Acquista sapienza, acquista prudenza; Non dimenticare i detti della mia bocca, e non rivolgertene indietro.

6 Non abbandonar la sapienza, ed ella ti preserverà; Amala, ed ella ti guarderà.

7 La sapienza è la principal cosa; acquista la sapienza; Ed al prezzo di tutti i tuoi beni, acquista la prudenza.

8 Esaltala, ed ella ti innalzerà; Ella ti glorificherà, quando tu l’avrai abbracciata.

9 Ella ti metterà in sul capo un fregio di grazia; E ti darà una corona d’ornamento.

10 Ascolta, figliuol mio, e ricevi i miei detti; Ed anni di vita ti saranno moltiplicati.

11 Io ti ho ammaestrato nella via della sapienza; Io ti ho inviato ne’ sentieri della dirittura.

12 Quando tu camminerai, i tuoi passi non saran ristretti; E se tu corri, tu non incapperai.

13 Attienti all’ammaestramento, non lasciarlo; Guardalo, perciocchè esso è la tua vita

14 Non entrare nel sentiero degli empi; E non camminar per la via de’ malvagi.

15 Schifala, non passar per essa; Stornatene, e passa oltre.

16 Perciocchè essi non possono dormire, se non hanno fatto qualche male; E il sonno s’invola loro, se non hanno fatto cader qualcuno.

17 Conciossiachè mangino il pane dell’empietà, E bevano il vino delle violenze.

18 Ma il sentiero de’ giusti è come la luce che spunta, La quale va vie più risplendendo, finchè sia chiaro giorno.

19 La via degli empi è come una caligine; Essi non sanno in che incappano

20 Figliuol mio, attendi alle mie parole; Inchina l’orecchio tuo a’ miei detti.

21 Non dipartansi quelli giammai dagli occhi tuoi; Guardali in mezzo del tuo cuore;

22 Perciocchè son vita a quelli che li trovano, E sanità a tutta la lor carne.

23 Sopra ogni guardia, guarda il tuo cuore; Perciocchè da esso procede la vita.

24 Rimuovi da te la perversità della bocca, Ed allontana da te la perversità delle labbra.

25 Gli occhi tuoi riguardino diritto davanti a te, E le tue palpebre dirizzino la lor mira dinanzi a te.

26 Considera attentamente il sentiero de’ tuoi piedi, E sieno addirizzate tutte le tue vie.

27 Non dichinar nè a destra, nè a sinistra; Rimuovi il tuo piè dal male

1 Halljátok meg, fiaim, atyátok erkölcsi tanítását, és figyelmezzetek az értelemnek megtudására.

2 Mert jó tanulságot adok néktek; az én tudományomat el ne hagyjátok.

3 Mert én atyámnak fia voltam, gyenge és egyetlenegy az én anyám elõtt.

4 Tehát tanított engem, és mondá nékem: tartsa meg az én beszédemet a te elméd, hogy megtartván az én parancsolatimat, élj;

5 Szerezz bölcseséget, szerezz eszességet; ne felejtkezzél el, se el ne hajolj az én számnak beszéditõl.

6 Ne hagyd el azt, és megtart téged; szeresd azt, és megõriz téged.

7 A bölcseség kezdete [ez:] szerezz bölcseséget, és minden keresményedbõl szerezz értelmet.

8 Magasztald fel azt, és felmagasztal téged; tiszteltté tesz téged, ha hozzád öleled azt.

9 Ád a te fejednek kedvességnek koszorúját; igen szép ékes koronát ád néked.

10 Hallgasd, fiam, és vedd be az én beszédimet; így sokasulnak meg néked a te életednek esztendei.

11 Bölcseségnek útára tanítottalak téged, vezettelek téged az igazságnak ösvényin.

12 Mikor jársz, semmi nem szorítja meg a te járásodat; és ha futsz, nem ütközöl meg.

13 Ragaszkodjál az erkölcsi tanításhoz, ne hagyd el; õrizd meg azt, mert az a te életed.

14 A hitetleneknek útjára ne menj, se ne járj a gonoszok ösvényén.

15 Hagyd el, át ne menj rajta; térj el tõle, és menj tovább.

16 Mert nem alhatnak azok, ha gonoszt nem cselekesznek: és kimegy szemükbõl az álom, ha [mást] romlásra nem juttatnak.

17 Mert az istentelenségnek étkét eszik, és az erõszaktételnek borát iszszák.

18 Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely [minél tovább] halad, [annál] világosabb lesz, a teljes délig.

19 Az istentelenek útja pedig olyan, mint a homály, nem tudják miben ütköznek meg.

20 Fiam, az én szavaimra figyelmezz, az én beszédimre hajtsad füledet.

21 Ne távozzanak el a te szemeidtõl, tartsd meg ezeket a te elmédben.

22 Mert életök ezek azoknak, a kik megnyerik, és egész testöknek egészség.

23 Minden féltett dolognál jobban õrizd meg szívedet, mert abból indul ki [minden] élet.

24 Vesd el tõled a száj hamisságát, és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól.

25 A te szemeid elõre nézzenek, és szemöldökid egyenest magad elé irányuljanak.

26 Egyengesd el lábaid ösvényit, s minden te útaid állhatatosak legyenek.

27 Ne térj jobbra, se balra, fordítsd el a te lábadat a gonosztól.