1 A Kóráh fiainak zsoltáréneke.

2 Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az õ szentséges hegyén.

3 Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélsõ észak felé, a nagy királynak városa.

4 Isten van az õ palotáiban, ismeretes ott, mint menedék.

5 Mert ímé, a királyok összegyûltek, de tovatüntek együttesen.

6 Meglátták õk, legott elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak.

7 Rémület fogta el ott õket, fájdalom, a milyen a szülõasszonyé;

8 A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit.

9 A miként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerõsítette azt az Isten! Szela.

10 A te kegyelmedrõl elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében.

11 A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig; igazsággal teljes a te jobbod.

12 Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért.

13 Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait.

14 Jól nézzétek meg sánczait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendõ nemzedéknek: [ (Psalms 48:15) Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, õ vezet minket mindhalálig! ]

1 En sang, en salme; av Korahs barn.

2 Stor er Herren og høilovet i vår Guds stad, på hans hellige berg.

3 Fagert hever det sig, en glede for all jorden er Sions berg, det ytterste Norden*, den store konges stad. / {* Sion er som Guds bolig i sannhet hvad hedningene falskelig tenkte sig om et fjell i det ytterste Norden, et hellig og meget høit fjell.}

4 Gud er i dens borger, han er blitt kjent som et fast vern.

5 For se, kongene samlet sig, de drog frem tilsammen.

6 De så, da blev de forferdet; de blev slått med redsel, flyktet i hast.

7 Beven grep dem der, angst som hos en fødende kvinne.

8 Ved østenvind knuste du Tarsis-skib.

9 Likesom vi hadde hørt, så har vi nu sett det i Herrens, hærskarenes Guds stad, i vår Guds stad; Gud gjør den fast til evig tid. Sela.

10 Vi grunder, Gud, på din miskunnhet midt i ditt tempel.

11 Som ditt navn, Gud, så er din pris inntil jordens ender; din høire hånd er full av rettferdighet.

12 Sions berg gleder sig, Judas døtre fryder sig for dine dommers skyld.

13 Gå omkring Sion og vandre rundt om det, tell dets tårn!

14 Gi akt på dets voller, vandre gjennem dets borger, forat I kan fortelle derom til den kommende slekt.

15 For denne Gud er vår Gud evindelig og alltid; han skal føre oss ut over døden.