1 Salamoné.

2 Hadd ítélje népedet igazsággal, és a te szegényeidet méltányossággal.

3 Teremjenek a hegyek békességet a népnek, és a halmok igazságot.

4 Legyen birája a nép szegényeinek, segítsen a szûkölködõnek fiain, és törje össze az erõszakoskodót.

5 Féljenek téged, a míg a nap áll és a meddig a hold fénylik, nemzedékrõl nemzedékre.

6 Szálljon alá, mint esõ a rétre, mint zápor, a mely megöntözi a földet.

7 Virágozzék az õ idejében az igaz és a béke teljessége, a míg nem lesz a hold.

8 És uralkodjék egyik tengertõl a másik tengerig, és a [nagy] folyamtól a föld határáig.

9 Boruljanak le elõtte a pusztalakók, és nyalják ellenségei a port.

10 Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománynyal járuljanak elé.

11 Hajoljanak meg elõtte mind a királyok, és minden nemzet szolgáljon néki.

12 Mert megszabadítja a kiáltó szûkölködõt; a nyomorultat, a kinek nincs segítõje.

13 Könyörül a szegényen és szûkölködõn, s a szûkölködõk lelkét megszabadítja;

14 Az elnyomástól és erõszaktól megmenti lelköket, és vérök drága az õ szemében.

15 És éljen õ és adjanak néki Seba aranyából; imádkozzanak érte szüntelen, és áldják õt minden napon.

16 Bõ gabona legyen az országban a hegyek tetején is; rengjen gyümölcse, mint a Libanon, s viruljon a városok népe, mint a földnek füve.

17 Tartson neve mindörökké; viruljon neve, míg a nap lesz; vele áldják magokat mind a nemzetek, és magasztalják õt.

18 Áldott az Úr Isten, Izráelnek Istene, a ki csudadolgokat cselekszik egyedül!

19 Áldott legyen az õ dicsõséges neve mindörökké, és teljék be dicsõségével az egész föld. Ámen! Ámen!

20 Itt végzõdnek Dávidnak, az Isai fiának könyörgései.

1 Av Salomo. Gud, gi kongen dine dommer og kongesønnen din rettferdighet!

2 Han skal dømme ditt folk med rettferdighet og dine elendige med rett.

3 Fjellene skal bære fred for folket, og haugene for rettferdighets skyld.

4 Han skal dømme de elendige blandt folket, han skal frelse den fattiges barn og knuse voldsmannen.

5 De skal frykte dig, så lenge solen er til, og så lenge månen skinner, fra slekt til slekt.

6 Han skal komme ned som regn på en nyslått eng, lik en regnskur, som væter jorden.

7 I hans dager skal den rettferdige blomstre, og det skal være megen fred, inntil månen ikke er mere.

8 Og han skal herske fra hav til hav og fra elven inntil jordens ender.

9 For hans åsyn skal de som bor i ørkenene, bøie kne, og hans fiender skal slikke støv.

10 Kongene fra Tarsis og øene skal komme med gaver, kongene fra Sjeba og Seba frembære skatt.

11 Alle konger skal falle ned for ham, alle hedninger skal tjene ham.

12 For han skal frelse den fattige som roper, og den elendige som ingen hjelper har.

13 Han skal spare den ringe og fattige, og frelse de fattiges sjeler.

14 Han skal forløse deres sjel fra undertrykkelse og fra vold, og deres blod skal være dyrt i hans øine.

15 Og de skal leve og gi ham av Sjebas gull og alltid bede for ham; hele dagen skal de love ham.

16 Det skal bli overflod av korn i landet på fjellenes topp, dets frukt skal suse som Libanon, og det skal fremblomstre folk av byene som gresset på jorden.

17 Hans navn skal bli til evig tid; så lenge solen skinner, skal hans navn skyte friske skudd, og de skal velsigne sig ved ham; alle hedninger skal prise ham salig.

18 Lovet være Gud Herren, Israels Gud, han, den eneste som gjør undergjerninger!

19 Og lovet være hans herlighets navn til evig tid, og all jorden bli full av hans herlighet! Amen, amen.

20 Ende på Davids, Isais sønns bønner.