1 Av David; en salme. Herren sa til min herre: Sett dig ved min høire hånd, til jeg får lagt dine fiender til skammel for dine føtter!2 Ditt veldes kongestav skal Herren utstrekke fra Sion! hersk midt iblandt dine fiender!3 Ditt folk møter villig frem på ditt veldes dag; i hellig prydelse kommer din ungdom til dig, som dugg ut av morgenrødens skjød.4 Herren har svoret, og han skal ikke angre det: Du er prest evindelig efter Melkisedeks vis.5 Herren ved din høire hånd knuser konger på sin vredes dag.6 Han holder dom iblandt hedningene, fyller op med lik, knuser hoder over den vide jord.7 Av bekken drikker han på veien, derfor løfter han høit sitt hode.

1 Dávidé; zsoltár.2 A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, [mondván:] Uralkodjál ellenségeid között!3 A te néped készséggel siet a te sereggyûjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpir méhébõl leszen ifjaidnak harmatja.4 Megesküdt az Úr és meg nem másítja: Pap vagy te örökké Melkhisedek rendje szerint.5 Az Úr a te jobbod felõl; megrontja az õ haragja napján a királyokat;6 Ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezúz messze földön minden fõt.7 Az út mellett való patakból iszik; ezért emeli fel az õ fejét.