1 Halleluja! Min sjel, lov Herren!2 Jeg vil love Herren så lenge jeg lever; jeg vil lovsynge min Gud så lenge jeg er til.3 Sett ikke eders lit til fyrster, til et menneskebarn, hos hvem det ikke er frelse!4 Farer hans ånd ut, så vender han tilbake til sin jord; på den samme dag er det forbi med hans tankes råd.5 Salig er den hvis hjelp er Jakobs Gud, hvis håp står til Herren, hans Gud,6 som gjorde himmel og jord, havet og alt hvad i dem er, som er trofast til evig tid,7 som hjelper de undertrykte til deres rett, som gir de hungrige brød. Herren løser de bundne,8 Herren åpner de blindes øine, Herren opreiser de nedbøiede, Herren elsker de rettferdige,9 Herren bevarer de fremmede; farløse og enker holder han oppe, men de ugudeliges vei gjør han kroket.10 Herren skal være konge evindelig, din Gud, Sion, fra slekt til slekt. Halleluja!

1 Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat!2 Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.3 Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet!4 Kimegyen a lelke; visszatér földébe, [és] aznapon elvesznek az õ tervei.5 Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az õ Istenében;6 A ki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, a mi bennök van. A ki megtartja a hûségét örökké;7 Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ád az éhezõknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat.8 Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat.9 Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja.10 Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Sion, nemzedékrõl nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!