2 Samuel 23

Dávid utolsó beszédei

1 Ezek Dávidnak utolsó beszédei. Dávidnak, Isai fiának szózata, annak a férfiúnak szózata, a ki igen felmagasztaltaték, Jákób Istenének felkentje és Izráel dalainak kedvencze. 2 Az Úrnak lelke szólott én bennem, és az ő beszéde az én nyelvem által. 3 Izráelnek Istene szólott, Izráelnek kősziklája mondá nékem: A ki igazságosan uralkodik az emberek felett, a ki Isten félelmével uralkodik: 4 Olyan az, mint a reggeli világosság, mikor a nap feljő, mint a felhőtlen reggel; napsugártól, esőtől sarjadzik a fű a földből. 5 Avagy nem ilyen-é az én házam Isten előtt? Mert örökkévaló szövetséget kötött velem, mindennel ellátva és állandót. Mert az én teljes idvességemet és minden kivánságomat nem sarjadoztatja-é? 6 De az istentelenek mindnyájan olyanok, mint a kitépett tövis, melyhez kézzel nem nyúlnak; 7 Hanem a ki hozzá akar nyúlni is, fejszét és rudat vesz hozzá, hogy ugyanazon helyen tűzzel égettessék meg.

Dávid hősei és tetteik

8 Ezek pedig a Dávid erős vitézeinek nevei: Joseb-Bassebet, a Tahkemonita, a ki a testőrök vezére; ő dárdáját forgatván, egy ízben nyolczszázat sebesített meg. 9 Ő utána volt Eleázár, Dódónak fia, ki Ahóhi fia vala; ő egyike a három hősnek, a kik Dáviddal valának, mikor a Filiszteusok által kigúnyoltatának, összegyülekezvén ott a harczra, és az Izráeliták megfutamodtak volt. 10 Ő megállván, vágta a Filiszteusokat mindaddig, míg a keze elfáradt, és a keze a fegyverhez ragadt. És nagy szabadulást szerze az Úr azon a napon, a nép pedig visszatére ő utána, de csak a fosztogatásra. 11 Ő utána volt Samma, a Harárból való Agénak fia. És összegyűlének a Filiszteusok egy seregbe ott, a hol egy darab szántóföld volt tele lencsével, a nép pedig elfutott a Filiszteusok elől: 12 Akkor ő megálla annak a darab földnek közepén, és megoltalmazá azt, és megveré a Filiszteusokat, és az Úr nagy szabadítást szerze. 13 A harmincz vezér közül is hárman lementek, és elérkezének aratáskor Dávidhoz az Adullám barlangjába, mikor a Filiszteusok táborban valának a Réfaim völgyében. 14 Dávid akkor a sziklavárban volt, a Filiszteusok őrsége pedig Bethlehemnél. 15 Vizet kivánt vala pedig Dávid, és monda: Kicsoda hozna nékem vizet innom a bethlehemi kútból, mely a kapu előtt van? 16 Akkor a három vitéz keresztül tört a Filiszteusok táborán, és merítének vizet a bethlehemi kútból, mely a kapu előtt van, és elhozván, vivék Dávidnak. Ő azonban nem akará meginni, hanem kiönté azt az Úrnak. 17 És monda: Távol legyen tőlem, Uram, hogy én ezt míveljem: avagy azoknak az embereknek vérét igyam-é meg, kik életöket halálra adva mentek el a vízért? És nem akará azt meginni. Ezt mívelte a három hős. 18 Továbbá Abisai, Joábnak atyjafia, Sérujának fia, a ki e háromnak feje volt, a ki háromszáz ellen felemelvén dárdáját, megölé azokat; és néki nagy híre vala a három között. 19 A három között bizonyára híres volt és azoknak vezére vala, mindazáltal ama hárommal nem ért fel. 20 Benája is, Jójadának fia, vitéz ember, nagytehetségű, a ki Kabséelből való vala; ez ölé meg a Moábitáknak két fővitézét. Ugyanő elmenvén, az oroszlánt is megölé a veremben, télen. 21 Ugyanő ölt meg egy Égyiptomból való tekintélyes embert. Az égyiptomi kezében dárda vala, és ő csak egy pálczával méne reá; és kivevé az égyiptomi kezéből a dárdát, és megölé őt a maga dárdájával. 22 Ezeket cselekedé Benája, Jójadának fia, és néki is jó híre vala a három erős vitéz között. 23 Híres volt ő a harmincz között, mindazáltal ama hárommal nem ért fel. És előljáróvá tevé őt Dávid a tanácsosok között. 24 Asáel is, Joáb atyjafia, e harmincz közül való, kik ezek: Elkhanán, a bethlehemi Dódónak fia. 25 Haród városbeli Samma; azon Haródból való Elika. 26 Héles, Páltiból való; Híra, a Thékoából való Ikkes fia. 27 Abiézer, Anathóthból; Mébunnai, Húsáthból való. 28 Sálmon, Ahóhitból való; Maharai, Nétofátból. 29 Héleb, Bahanának fia, Nétofátból való; Ittai, Ribainak fia, Gibeából való, mely Benjámin fiaié. 30 Benája, Piráthonból való; Hiddai, a patak mellett való Gáhasbeli. 31 Abiálbon, Árbátból való; Azmávet, Bárhumból való. 32 Eljáhba, Sahalbomból való; Jásen fia, Jonathán. 33 Samma, Harárból való; Ahiám, Arárból való Sarárnak fia. 34 Elifélet, Ahásbainak fia, Maakátból való; Eliám, Gilóbeli Akhitófelnek fia. 35 Hesrai, Kármelből való; Paharai, Arbiból való. 36 Jigeál, Sobabeli Nátánnak fia; Báni, Gádból való. 37 Sélek, Ammonita; Naharai, Beerótból való, Joábnak, a Séruja fiának fegyverhordozója. 38 Ira, Jithriből való; Gáreb, Jithriből való. 39 Hitteus Uriás. Mindössze harminczheten.

Último cântico de Davi

1 Estas são as últimas palavras de Davi.

Diz Davi, filho de Jessé,

*2Sm 7.8-9;Sl 78.70-71e diz o homem que foi exaltado,

*1Sm 16.12-13;Sl 89.20o ungido do Deus de Jacó,

e o suave salmista de Israel:

2 *Mt 22.43;2Pe 1.21O Espírito de Jeová fala por mim,

e a sua palavra está na minha língua.

3 Disse-me o Deus de Israel,

*2Sm 22.2-3,32a Rocha de Israel falou:

*Sl 72.1-3;Is 11.1-5Aquele que domina sobre os homens com justiça,

*2Cr 19.7,9que domina no temor de Deus,

4 *Jz 5.31;Sl 72.6será como a luz da manhã ao sair do sol.

Manhã sem nuvens,

quando, depois da chuva, o seu esplendor faz brotar da terra a relva.

5 Na verdade, não é tal a minha casa para com Deus;

contudo, *2Sm 7.12;Sl 89.29;Is 55.3estabeleceu comigo uma aliança eterna,

em tudo bem regulada e segura.

Pois é ele toda a minha salvação e todo o meu desejo,

ainda que ele não a faz brotar agora.

6 *Mt 13.41Porém os ímpios serão todos lançados fora como os espinhos,

pois não podem ser tocados com a mão.

7 Mas, para alguém os tocar,

deve ser armado de ferro e da haste duma lança.

*Mt 3.10;13.30;Hb 6.8A fogo serão de todo queimados no seu lugar.

Os trinta e sete valentes que Davi tinha

8 *1Cr 11.11-47Estes são os nomes dos valentes: Josebe-Bassebete, taquemonita, chefe dos capitães; este era Adino, o esnita… contra oitocentos mortos de uma vez.

9 Depois dele, Eleazar, filho de *1Cr 27.4Dodó, filho dum *1Cr 8.4aoíta, um dos três valentes que estavam com Davi, quando desafiaram aos filisteus ali reunidos para a peleja e quando os filhos de Israel se haviam retirado. 10 *1Cr 11.13Este se levantou e feriu os filisteus até lhe cansar a mão e ficar pegada à espada. Naquele dia, *1Sm 11.13;19.5efetuou Jeová um grande livramento; e voltou o povo após Eleazar somente para tomar os despojos.

11 Depois dele, era Samá, filho de Agé, *2Sm 23.33ararita. Os filisteus haviam-se ajuntado em Leí, onde havia um pedaço de terra cheio de lentilhas; e o povo fugiu de diante dos filisteus. 12 Porém este se pôs no meio do terreno, e o defendeu, e feriu os filisteus; e *2Sm 23.10Jeová efetuou um grande livramento.

História da água trazida do poço de Belém

13 Três dos trinta cabeças desceram e foram ter com Davi, no tempo da ceifa, *1Sm 22.1à cova de Adulão; uma tropa dos filisteus acampava no *2Sm 5.18vale de Refaim. 14 Davi estava, então, *1Sm 22.4-5no lugar forte, e, em Belém, a guarnição dos filisteus. 15 Davi teve desejos e disse: Quem me dera beber água do poço que está junto à porta de Belém! 16 Os três valentes romperam pelo arraial dos filisteus, e tiraram água do poço que estava junto à porta de Belém, e tomaram-na, e a trouxeram a Davi. Ele não a quis beber, *Gn 35.14porém a derramou para Jeová. 17 Disse: Guarda-me, Jeová, de que tal faça; *Lv 17.10este é o sangue dos homens que foram a risco das suas vidas. Por isso, não a quis beber. Essas coisas fizeram os três valentes.

18 *2Sm 10.10,14;18.2Abisai, irmão de Joabe, filho de Zeruia, era *1Cr 11.20-21cabeça dos três. Este levantou a sua lança contra trezentos, e os matou, e tinha nome entre os três. 19 Não era ele mais insigne do que os três? Portanto, se lhes tornou o cabeça; contudo, não chegou aos três primeiros nomeados.

20 *2Sm 8.18;20.23Benaia, filho de Joiada, filho dum homem de *Js 15.21Cabzeel, valente e de grandes feitos; matou os dois filhos de Ariel de Moabe. Desceu e matou um leão na cova em dia de neve. 21 Foi ele quem matou a um egípcio, homem de boa aparência; o egípcio tinha na mão uma lança, mas Benaia desceu a ele com um cajado, arrebatou-lhe da mão a lança e matou-o com ela. 22 Essas coisas fez *2Sm 23.20Benaia, filho de Joiada, e tinha nome entre os três valentes. 23 Ele era mais insigne do que os trinta, porém não chegou aos três primeiros. Davi pô-lo sobre a sua guarda.

24 *2Sm 2.18;1Cr 27.7Asael, irmão de Joabe, era um dos trinta; El-Hanã, filho de Dedó, de Belém; 25 *1Cr 11.27Samá, *Jz 7.1harodita; Elica, harodita; 26 Helez, paltita; Ira, filho Iques, *2Sm 14.2tecoíta; 27 Abiezer, *Js 21.18natotita; Mebunai, husatita; 28 Zalmom, aoíta; Maarai, *2Rs 25.23netofatita; 29 *1Cr 11.30Helebe, filho de Baaná, netofatita; Itai, filho de Ribai, de *Js 18.28Gibeá, dos filhos de Benjamim; 30 Benaia, *Jz 12.13,15piratonita; Hidai, das torrentes de *Js 24.30Gaás; 31 Abi-Albom, arbatita; Azmavete, *2Sm 3.16barumita; 32 Eliaba, *Js 19.42saalbonita, dos filhos de Jasém; Jônatas; 33 *2Sm 23.11Samá, ararita; Aião, filho de Sarar, ararita; 34 Elifelete, filho de Aasbai, filho do *2Sm 10.6,8;20.14maacatita; *2Sm 11.3Eliã, filho de *2Sm 15.12Aitofel, gilonita; 35 *1Cr 11.37Hezrai, *Js 15.55carmelita; Paarai, arbita; 36 Igal, filho de Natã, de *2Sm 8.3Zobá; Bani, gadita; 37 Zeleque, amonita; Naarai, *2Sm 4.2beerotita, que levavam as armas de Joabe, filho de Zeruia; 38 *2Sm 20.26Ira, *1Cr 2.53itrita; Garebe, itrita; 39 e *2Sm 11.3,6Urias, heteu; por todos, trinta e sete.