2 Samuel 9

Dávidnak Méfibósettel való jótéteménye

1 Monda pedig Dávid: Maradt-é még valaki a Saul házanépe közül, hogy irgalmasságot cselekedjem ő vele Jonathánért? 2 Vala pedig Saul házából egy szolga, kinek neve vala Siba, kit Dávidhoz szólítának, és monda a király néki: Te vagy-é Siba? Felele: Én vagyok a te szolgád. 3 Akkor monda a király: Maradt-é még valaki a Saul házanépe közül, hogy cselekedjem vele az Isten irgalmasságát? Felele Siba a királynak: Van még Jonathánnak egy fia, ki mind a két lábára sánta. 4 Monda néki a király: Hol van? És monda Siba a királynak: Ímé az Ammiel fiának, Mákirnak házában van Ló-Debárban. 5 Akkor elkülde Dávid király, és elhozatá őt a Mákirnak, az Ammiel fiának házából Ló-Debárból. 6 És mikor megérkezett Dávidhoz Méfibóset, Jonathánnak a Saul fiának fia, arczczal leborula, és tisztességet tőn néki; és monda Dávid: Méfibóset! ki felele: Ímhol a te szolgád. 7 Monda néki Dávid: Ne félj; mert kétség nélkül irgalmasságot cselekeszem veled Jonathánért, a te atyádért; és visszaadom néked Saulnak, a te nagyatyádnak minden majorságát, és néked mindenkor asztalomnál lesz ételed. 8 Akkor fejet hajta Méfibóset, és monda: Micsoda a te szolgád, hogy a holt ebre reá tekintettél, minemű én vagyok? 9 Szólítá azután a király Sibát, Saulnak szolgáját, és monda néki: Valamije volt Saulnak és egész háznépének, mindazokat a te urad fiának adtam. 10 A majorságnak azért te viseljed gondját, és a te fiaid és szolgáid, és beszolgáltassad, hogy legyen a te urad fiának kenyere, melylyel éljen. Méfibóset pedig, a te uradnak fia, az én asztalomnál eszik mindenkor. Vala pedig Sibának tizenöt fia és húsz szolgája. 11 Felele Siba a királynak: Valamit az én uram, a király parancsol nékem, szolgájának, a képen cselekeszik a te szolgád. És Méfibóset az én asztalomnál eszik, mint a király fiainak egyike. 12 Vala pedig Méfibósetnek egy fiacskája, kinek neve Mika vala; a Siba házában lakozók pedig mindnyájan Méfibóset szolgái valának. 13 Méfibóset tehát Jeruzsálemben lakozék, mert mindenkor a király asztalánál eszik vala; és ő mind a két lábára sánta vala.

A bondade de Davi para com o filho de Jônatas

1 Disse Davi: Não resta, porventura, alguém da casa de Saul, *1Sm 20.14-17,42para que eu lhe faça beneficência por amor de Jônatas? 2 Ora, havia um servo da casa de Saul cujo nome era Ziba, e chamaram-no à presença de Davi. O rei perguntou-lhe: És tu *2Sm 16.1-4;19.17,29Ziba? Respondeu: Teu servo é ele. 3 Perguntou-lhe o rei: Não existe ainda alguém da casa de Saul, para que eu lhe *1Sm 20.14faça grandes mercês? Respondeu Ziba ao rei: Ficou ainda *2Sm 4.4um filho de Jônatas, aleijado dos pés. 4 Onde está ele? — perguntou-lhe o rei. Ziba respondeu-lhe: Está em Lo-Debar, *2Sm 17.27-29na casa de Maquir, filho de Amiel. 5 Enviou o rei Davi e o tirou de Lo-Debar, da casa de Maquir, filho de Amiel. 6 *2Sm 16.4;19.24-30Mefibosete, filho de Jônatas, filho de Saul, veio ter com Davi, *1Sm 25.23prostrou-se com o rosto em terra e fez-lhe uma reverência. Disse Davi: Mefibosete! Ele respondeu: Eis aqui o teu servo! 7 Então, lhe disse Davi: Não temas; *2Sm 9.1,3eu te farei, sem falta, beneficência por amor de Jônatas, teu pai. *2Sm 12.8Restituir-te-ei todas as terras de Saul, teu pai, *2Sm 19.28;1Rs 2.7;2Rs 25.29e tu, de contínuo, comerás pão à minha mesa. 8 Prostrou-se Mefibosete e disse: Que é o teu servo, para teres olhado *2Sm 16.9para um cão morto qual eu sou?

9 Chamou o rei a Ziba, servo de Saul, e disse-lhe: Eu dei ao filho do teu senhor *2Sm 16.4;19.29tudo o que pertencia a Saul e a toda a sua casa. 10 Trabalhar-lhe-ás as terras, tu, e teus filhos, e os teus servos; e recolherás os frutos, para que o filho do teu senhor tenha pão que coma; mas *2Sm 9.7,11,13Mefibosete, filho do teu senhor, *2Sm 19.28;1Rs 2.7comerá sempre à minha mesa. Ziba tinha quinze filhos e vinte servos. 11 Disse Ziba ao rei: Segundo tudo o que manda o rei, meu senhor, ao seu servo, assim o fará ele. Quanto a Mefibosete, disse o rei, ele comerá à minha mesa como um dos filhos do rei. 12 Mefibosete tinha um filho pequeno, que se chamava *1Cr 8.34Mica. Todos os que moravam em casa de Ziba eram servos de Mefibosete. 13 Morava Mefibosete em Jerusalém, porque *2Sm 9.7,11todos os dias comia à mesa do rei. *2Sm 9.3Ele era coxo de ambos os pés.