2 Samuel 6

A frigyláda Jeruzsálembe vitele. Mikál csúfolódása

1 Összegyűjté ezek után Dávid az egész Izráelnek színét, harmincezer embert. 2 És felkelvén, elméne Dávid az egész néppel együtt, mely vele vala, Júdának városába, Bahalába, hogy elhozza onnét az Isten ládáját, mely Névről, a Seregek Urának nevéről neveztetik, ki ül a Kérubok között. 3 És tevék az Isten ládáját új szekérre, és elhozák azt Abinádábnak házától, mely vala a dombon, és Uzza és Ahió, Abinádáb fiai vezetik az új szekeret. 4 Elvivék azért azt az Abinádáb házából, mely a dombon vala, az Isten ládájával, és Ahió a láda előtt megyen. 5 Dávid pedig és az egész Izráel népe örvendeznek vala az Úr előtt, jegenyefából való minden szerszámokkal, hegedűkkel, lantokkal, dobokkal, sípokkal és czimbalmokkal. 6 És mikor Nákonnak szérűjére jutának, kinyújtá Uzza az ő kezét az Isten ládájára, és megtartá azt; mert az ökrök félremozdították vala. 7 Ennekokáért felgerjede az Úr haragja Uzza ellen, és megölé ott őt az Isten vakmerőségéért: és meghala ott az Isten ládája mellett. 8 És bosszankodék Dávid, hogy az Úr ilyen romlással rontotta meg Uzzát, és nevezé azt a helyet Péres Uzzának, mind e mai napig. 9 Megfélemlék azért Dávid azon a napon az Úrtól, és monda: Hogyan jőjjön az Úr ládája én hozzám? 10 És nem akará Dávid magához vinni az Úrnak ládáját Dávidnak városába, hanem letéteté azt Dávid a Gitteus Obed Edom házánál. 11 És lőn az Úrnak ládája a Gitteus Obed Edom házánál három hónapig, és megáldá az Úr Obed Edomot és egész háznépét.

12 És megmondák Dávid királynak ilyen szóval: Megáldotta az Úr az Obed Edom házát és mindenét, a mije van, az Isten ládájáért. És elmenvén Dávid, elvivé az Isten ládáját az Obed Edom házától Dávid városába vígassággal. 13 Mikor pedig azok, a kik az Úr ládáját vitték, hat lépést mentek, áldozék ott egy ökröt és hízott borjút. 14 Dávid pedig teljes erejéből tánczol vala az Úr előtt, és gyolcs efódot övedzett magára Dávid. 15 Dávid azért és Izráelnek egész háza felvivék az Úr ládáját énekléssel és trombitaszóval. 16 Lőn pedig, hogy mikor az Úr ládája Dávid városába ért, Mikál, Saulnak leánya kinéz vala az ablakon, és látván, hogy Dávid király ugrál és tánczol az Úr előtt, megútálá őt szívében.

17 Mikor pedig bevitték az Úr ládáját, és elhelyezék azt az ő helyére a sátornak közepére, melyet számára Dávid felállíttatott: akkor áldozott Dávid egészen égőáldozatokat és hálaadó áldozatokat, az Úr előtt. 18 Mikor pedig elvégezte Dávid az egészen égőáldozatot, és a hálaadó áldozatot, megáldá a népet a Seregek Urának nevében. 19 És osztogattata Dávid mind az egész népnek, Izráel egész seregének, férfiaknak és asszonyoknak, mindenkinek egy-egy lepényt, egy-egy darab húst, és egy-egy kalácsot; és elméne mind az egész nép, kiki az ő házához. 20 Mikor pedig Dávid hazament, hogy megáldja az ő háznépét is: kijöve Mikál, a Saul leánya Dávid eleibe, és monda: Mily dicsőséges vala ma Izráel királya, ki az ő szolgáinak szolgálói előtt felfosztózott vala ma, mint a hogy egy esztelen szokott felfosztózni! 21 És monda Dávid Mikálnak: Az Úr előtt, ki inkább engem választott, mint atyádat és az ő egész házanépét, hogy az Úr népének, Izráelnek fejedelme legyek, igen, az Úr előtt örvendezém. 22 Sőt minél inkább megalázom magamat és minél alábbvaló leszek a magam szemei előtt: annál dicséretreméltóbb leszek a szolgálók előtt, a kikről te szólasz. 23 Ennekokáért Mikálnak, Saul leányának nem lőn soha gyermeke az ő halálának napjáig.

Davi traz a arca para Peres-Uzá

1 *1Cr 13.5-14Tornou Davi a ajuntar todos os escolhidos de Israel, em número de trinta mil. 2 Levantou-se e partiu com todo o povo que estava com ele de *Js 15.9-10;1Sm 7.1Baalim de Judá, para fazerem subir de lá a arca de Deus, a qual é chamada *Lv 24.16pelo nome de Jeová dos Exércitos, que *Êx 25.22se assenta sobre os querubins. 3 Puseram a arca de Deus *1Sm 6.7sobre um carro novo e levaram-na da casa de Abinadabe, que estava sobre o outeiro; Uzá e Aiô, filhos de Abinadabe, guiavam o carro novo. 4 *1Sm 7.1Levaram-no com a arca de Deus, da casa de Abinadabe, que estava sobre o outeiro; e Aiô ia adiante da arca. 5 Davi e toda a casa de Israel *1Sm 18.6-7dançavam diante de Jeová, *1Cr 13.8com todas as suas forças, com cânticos e ao som de harpas, e saltérios, e tambores, e pandeiros, e címbalos.

6 Quando chegaram à eira de *1Cr 13.9Nacom, *Nm 4.15,19-20lançou Uzá a mão à arca de Deus e pegou nela, porque os bois tropeçaram. 7 A ira de Jeová se acendeu contra Uzá, e *1Sm 6.19Deus o feriu ali pela sua temeridade. Uzá ali morreu junto à arca de Deus. 8 Desgostou-se Davi, porque Jeová ferira a Uzá. Ficou-se chamando aquele lugar Peres-Uzá até o dia de hoje. 9 Davi teve medo de Jeová naquele dia e disse: Como virá a mim a arca de Jeová? 10 Não quis Davi remover a arca de Jeová para junto de si na Cidade de Davi, mas fê-la entrar na casa de *1Cr 26.4-8Obede-Edom, de Gate. 11 Ficou a arca de Jeová três meses na casa de Obede-Edom, de Gate, e Jeová o abençoou juntamente com toda a sua casa.

Davi traz a arca para Jerusalém

12 Foi dito ao rei Davi: Jeová tem abençoado a casa de *1Cr 15.25—16.3Obede-Edom e tudo o que lhe pertence, por causa da arca de Deus. Foi Davi e trouxe com alegria da casa de Obede-Edom a arca de Deus *1Rs 8.1para a Cidade de Davi. 13 Quando os que levavam a arca de Jeová tinham dado seis passos, sacrificava ele um boi e um animal cevado. 14 *Êx 15.20-21;Jz 11.34Davi dançava diante de Jeová, com todas as suas forças, *Êx 19.6;1Sm 2.18,28cingido dum éfode de linho. 15 Assim, Davi e toda a casa de Israel traziam a arca de Jeová, com júbilo e ao som de trombetas.

16 Ao entrar a arca de Jeová na Cidade de Davi, *2Sm 3.14Mical, filha de Saul, olhou duma janela e viu ao rei Davi saltando e dançando diante de Jeová; e, no seu coração, ela o desprezou. 17 Introduziram a arca de Jeová e puseram-na *1Cr 15.1;2Cr 1.4no seu lugar, no meio da tenda que Davi lhe armara; *1Rs 8.62-65e Davi ofereceu holocaustos e ofertas pacíficas diante de Jeová. 18 Tendo Davi acabado de oferecer o holocausto e as ofertas pacíficas, *1Rs 8.14-15abençoou o povo em nome de Jeová dos Exércitos. 19 A todo o povo, a toda a multidão de Israel, tanto a homens como a mulheres, distribuiu a cada um um bolo de pão, um pedaço de carne e um cacho de passas. Assim, se retirou todo o povo, cada um para sua casa.

20 Então, voltou Davi para abençoar a sua casa. Mical, filha de Saul, saiu a receber a Davi e disse: Que glória teve hoje o rei de Israel, *2Sm 5.14,16descobrindo-se aos olhos das servas dos seus vassalos, como se descobre um indivíduo qualquer! 21 Davi respondeu a Mical: *1Sm 13.14;15.28Diante de Jeová, eu estava dançando. Bendito seja Jeová que me escolheu, preferindo-me a teu pai, e a toda a sua casa, para príncipe sobre o povo de Jeová, sobre Israel! Por isso, dançarei diante de Jeová. 22 Ainda mais do que isso me envilecerei e me humilharei aos meus olhos; porém das servas, de que falaste, serei, na verdade, honrado. 23 Mical, filha de Saul, não teve filhos até o dia da sua morte.