1 Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
2 Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
3 Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
4 A gonosztevõ hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
5 A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtõjét; a ki gyönyörködik [másnak] nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
6 A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
7 Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
8 Drága kõ az ajándék elfogadójának szemei elõtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
9 Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen elõhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
10 Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
11 Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
12 Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az õ bolondságában.
13 A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
14 [Mint] a ki árvizet szabadít el, [olyan] a háborúság kezdete; azért minekelõtte kihatna, hagyd el a versengést.
15 A ki igaznak mondja a bûnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettõ.
16 Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
17 Minden idõben szeret, a ki [igaz] barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
18 Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja elõtt.
19 Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
20 Az elfordult szívû ember nem nyerhet jót, és a ki az õ nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
21 A ki szül bolondot, [szüli] õ magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
22 A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
23 A kebelbõl [kivett] ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
24 Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei [országolnak] a földnek végéig.
25 Búsulása az õ atyjának a bolond fiú, és az õ szülõjének keserûsége.
26 Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
27 A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkû, az értelmes férfiú.
28 Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
1 Better is a dry morsel, and quietness therewith, than a house full of feasting {with} strife.
2 A wise servant shall rule over a son that causeth shame, and shall have part in the inheritance among the brethren.
3 The fining-pot is for silver, and the furnace for gold; but Jehovah trieth the hearts.
4 The evil-doer giveth heed to iniquitous lips; the liar giveth ear to a mischievous tongue.
5 Whoso mocketh a poor {man} reproacheth his Maker; he that is glad at calamity shall not be held innocent.
6 Children's children are the crown of old men; and the glory of children are their fathers.
7 Excellent speech becometh not a vile {man}; how much less do lying lips a noble!
8 A gift is a precious stone in the eyes of the possessor: whithersoever it turneth it prospereth.
9 He that covereth transgression seeketh love; but he that bringeth a matter up again separateth very friends.
10 A reproof entereth more deeply into him that hath understanding than a hundred stripes into a fool.
11 An evil {man} seeketh only rebellion; but a cruel messenger shall be sent against him.
12 Let a bear robbed of her whelps meet a man rather than a fool in his folly.
13 Whoso rewardeth evil for good, evil shall not depart from his house.
14 The beginning of contention is {as} when one letteth out water; therefore leave off strife before it become vehement.
15 He that justifieth the wicked, and he that condemneth the righteous, even they both are abomination to Jehovah.
16 To what purpose is there a price in the hand of a fool to get wisdom, seeing {he} hath no sense?
17 The friend loveth at all times, and a brother is born for adversity.
18 A senseless man striketh hands, becoming surety for his neighbour.
19 He loveth transgression that loveth a quarrel; he that maketh high his gate seeketh destruction.
20 He that hath a perverse heart findeth no good; and he that shifteth about with his tongue falleth into evil.
21 He that begetteth a fool {doeth it} to his sorrow, and the father of a vile {man} hath no joy.
22 A joyful heart promoteth healing; but a broken spirit drieth up the bones.
23 A wicked {man} taketh a gift out of the bosom, to pervert the paths of judgment.
24 Wisdom is before him that hath understanding; but the eyes of a fool are in the ends of the earth.
25 A foolish son is a grief to his father, and bitterness to her that bore him.
26 To punish a righteous {man} is not good, nor to strike nobles because of {their} uprightness.
27 He that hath knowledge spareth his words; and a man of understanding is of a cool spirit.
28 Even a fool when he holdeth his peace is reckoned wise, {and} he that shutteth his lips, intelligent.