1 Elihu donc reprit la parole, et dit :

2 Vous sages écoutez mes discours, et vous qui avez de l'intelligence, prêtez-moi l'oreille.

3 Car l'oreille juge des discours, ainsi que le palais savoure ce que l'on mange.

4 Choisissons [de quoi nous devons disputer comme en] jugement, [puis] nous connaîtrons entre nous ce qui est bon.

5 Car Job a dit : Je suis juste, et cependant le [Dieu] Fort a mis mon droit à l'écart.

6 Mentirais-je à mon droit? ma flèche est mortelle, sans que j'aie commis de crime.

7 [Mais] où y a-t-il un homme comme Job qui avale la moquerie comme de l'eau?

8 Qui marche en la compagnie des ouvriers d'iniquité, et qui fréquente les méchants?

9 Car [Job] a dit, il ne sert de rien à l'homme de se plaire avec Dieu.

10 C'est pourquoi vous qui avez de l'intelligence écoutez-moi. A Dieu ne plaise qu'il y ait de la méchanceté dans le [Dieu] Fort, et de l'injustice dans le Tout-puissant!

11 Car il rendra à l'homme selon son œuvre, et il fera trouver à chacun selon sa voie.

12 Certainement, le [Dieu] Fort ne déclare point méchant [l'homme de bien], et le Tout-puissant ne renverse point le droit.

13 Qui est-ce qui lui a donné la terre en charge ? ou qui est-ce qui a placé la terre habitable toute entière?

14 Si [Dieu] prenait garde à lui de près, il retirerait à soi son esprit et son souffle.

15 Toute chair expirerait ensemble, et l'homme retournerait dans la poudre.

16 Si donc tu as de l'intelligence, écoute ceci, prête l'oreille à ce que tu entendras de moi.

17 Comment celui qui n'aimerait pas à faire justice, jugerait-il le monde? et condamneras-tu comme méchant celui qui est souverainement juste?

18 Dira-t-on à un Roi, qu'il est un scélérat? et aux Princes, qu'ils sont des méchants?

19 [Combien moins le dira-t-on à celui] qui n'a point d'égard à la personne des grands, et [qui] ne connaît point les riches pour les préférer aux pauvres, parce qu'ils sont tous l'ouvrage de ses mains.

20 Ils mourront en un moment, et à minuit tout un peuple sera rempli de frayeur et passera; et le fort sera emporté sans qu'aucune main le frappe.

21 Car ses yeux sont sur les voies de chacun, et il regarde tous leurs pas.

22 Il n'y a ni ténèbres ni ombre de mort, où se puissent cacher les ouvriers d'iniquité.

23 Mais il n'impute rien à l'homme contre la justice, lorsque l'homme vient à plaider avec le [Dieu] Fort.

24 Il brise, par des voies incompréhensibles, les hommes puissants, et il en établit d'autres en leur place.

25 Parce qu'il connaît leurs œuvres, il [les] renverse la nuit, et sont brisés.

26 Parce qu'ils sont méchants, il les froisse à la vue de tout le monde.

27 A cause qu'ils se sont ainsi détournés de lui, et qu'ils n'ont considéré aucune de ses voies;

28 En sorte qu'ils ont fait monter le cri du pauvre jusqu'à lui, et qu'il a entendu la clameur des affligés.

29 Que s'il donne du repos, qui est-ce qui causera du trouble? S'il cache sa face à quelqu'un, qui est-ce qui le regardera, soit qu'il s'agisse de toute une nation, ou qu'il ne s'agisse que d'un seul homme?

30 Afin que l'hypocrite ne règne point, de peur qu'il ne soit un filet pour le peuple.

31 Certes, tu devrais avoir dit au [Dieu] Fort : J'ai souffert; mais je ne pécherai plus;

32 Et toi, [Seigneur!] enseigne-moi ce qui est au delà de ce que je vois; et si j'ai mal fait, je ne continuerai plus.

33 [Mais Dieu] ne te le rendra-t-il pas, puisque tu as rejeté son châtiment, quand tu as fait le choix que tu as fait? Pour moi, je ne [saurais que dire à cela]; mais toi, si tu as quelque chose à répondre, parle.

34 Les gens de bon sens diront avec moi, et tout homme sage en conviendra,

35 Que Job n'a pas parlé avec connaissance, et que ses paroles non point été avec intelligence.

36 Ha! mon père, que Job soit éprouvé jusqu'à ce qu'il soit vaincu, puisqu'il a répondu comme les impies.

37 Car [autrement] il ajoutera péché sur péché, il battra des mains entre nous, et parlera de plus en plus contre le [Dieu] Fort.

1 És szóla Elihu, és monda:

2 Halljátok meg bölcsek az én szavaimat, és ti tudósok hajtsátok hozzám füleiteket!

3 Mert a fül próbálja meg a szót, mint az íny kóstolja meg az ételt.

4 Keressük csak magunk az igazságot, értsük meg magunk között, mi a jó?

5 Mert Jób azt mondá: Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazságomat.

6 Igazságom ellenére kell hazugnak lennem; halálos nyíl [talált] hibám nélkül!

7 Melyik ember olyan, mint Jób, a ki iszsza a csúfolást, mint a vizet.

8 És egy társaságban forog a gonosztevõkkel, és az istentelen emberekkel jár!

9 Mert azt mondja: Nem használ az az embernek, ha Istennel békességben él.

10 Azért, ti tudós emberek, hallgassatok meg engem! Távol legyen Istentõl a gonoszság, és a Mindenhatótól az álnokság!

11 Sõt inkább, a mint cselekszik az ember, úgy fizet néki, és kiki az õ útja szerint találja meg, a mit keres.

12 Bizonyára az Isten nem cselekszik gonoszságot, a Mindenható el nem ferdíti az igazságot!

13 Kicsoda bízta reá a földet és ki rendezte az egész világot?

14 Ha csak õ magára volna gondja, lelkét és lehellését magához vonná:

15 Elhervadna együtt minden test és az ember visszatérne a porba.

16 Ha tehát van eszed, halld meg ezt, [és] a te füledet hajtsd az én beszédeimnek szavára!

17 Vajjon, a ki gyûlöli az igazságot, kormányozhat-é? Avagy az ellenállhatatlan igazat kárhoztathatod-é?

18 A ki azt mondja a királynak: Te semmirevaló! És a fõembereknek: Te gonosztevõ!

19 A ki nem nézi a fejedelmek személyét és a gazdagot a szegénynek fölibe nem helyezteti; mert mindnyájan az õ kezének munkája.

20 Egy pillanat alatt meghalnak; éjfélkor felriadnak a népek és elenyésznek, a hatalmas [is] eltûnik kéz nélkül!

21 Mert õ szemmel tartja mindenkinek útját, és minden lépését jól látja.

22 Nincs setétség és nincs a halálnak árnyéka, a hova elrejtõzhessék a gonosztevõ;

23 Mert nem sokáig kell szemmel tartania az embert, hogy az Isten elé kerüljön ítéletre!

24 Megrontja a hatalmasokat vizsgálat nélkül, és másokat állít helyökbe.

25 Ekképen felismeri cselekedeteiket, és éjjel is ellenök fordul és szétmorzsoltatnak.

26 Gonosztevõk gyanánt tapodja meg õket olyan helyen, a hol látják.

27 A kik azért távoztak el, és azért nem gondoltak egyetlen útjával sem,

28 Hogy a szegény kiáltását hozzájok juttatja, és õ a nyomorultak kiáltását meghallja.

29 Ha õ nyugalmat ád, ki kárhoztatja õt? Ha elrejti arczát, ki láthatja meg azt? Akár nép elõl, akár ember elõl egyaránt;

30 Hogy képmutató ember ne uralkodjék, és ne legyen tõre a népnek.

31 Bizony az Istenhez így való szólani: Elszenvedem, nem leszek rossz többé;

32 A mit át nem látok, arra te taníts meg engemet; ha gonoszságot cselekedtem, többet nem teszem!

33 Avagy te szerinted fizessen-é [csak azért], mert ezt megveted, [és] hogy te szabd meg és nem én? Nos, mit tudsz? Mondd!

34 Az okos emberek azt mondják majd nékem, és a bölcs férfiú, a ki reám hallgat:

35 Jób tudatlanul szól, és szavai megfontolás nélkül valók.

36 Óh, bárcsak megpróbáltatnék Jób mind végiglen, a miért úgy felel, mint az álnok emberek!

37 Mert vétkét gonoszsággal tetézi, csapkod közöttünk, és Isten ellen szószátyárkodik.