1 Alors Bildad, de Shuach, prit la parole et dit:

2 Quand finirez-vous ces discours? Ayez du bon sens, et ensuite parlons.

3 Pourquoi sommes-nous regardés comme des bêtes, et sommes-nous stupides à vos yeux?

4 O toi qui te déchires toi-même dans ta fureur, la terre sera-t-elle abandonnée à cause de toi, et le rocher sera-t-il transporté hors de sa place?

5 Oui, la lumière du méchant s'éteindra, et la flamme de son feu ne brillera pas.

6 La lumière s'obscurcira dans sa tente, et la lampe s'éteindra au-dessus de lui.

7 Ses pas si puissants seront restreints, et son propre conseil le renversera.

8 Car il sera pris dans les filets par ses pieds, et il marchera sur le piège.

9 Le lacet le tiendra par le talon, et le filet le saisira:

10 Une corde est cachée pour lui sous terre, et une trappe sur son sentier.

11 De tous côtés des terreurs l'assiégeront, et feront courir ses pieds çà et là.

12 Sa vigueur sera affamée; la calamité se tiendra prête à ses côtés.

13 Il dévorera les membres de son corps, il dévorera ses membres, le premier-né de la mort!

14 On l'arrachera de sa tente, objet de sa confiance; on l'amènera au roi des épouvantements.

15 On habitera dans sa tente, qui ne sera plus à lui; le soufre sera répandu sur sa demeure.

16 En bas ses racines sécheront, et en haut ses branches seront coupées.

17 Sa mémoire disparaîtra de la terre, et on ne prononcera plus son nom sur les places.

18 On le chassera de la lumière dans les ténèbres, et on le bannira du monde.

19 Il n'aura ni lignée, ni descendance au milieu de son peuple, ni survivant dans ses habitations.

20 Ceux d'Occident seront stupéfaits du jour de sa ruine, et ceux d'Orient en seront saisis d'horreur.

21 Tel est le sort de l'injuste. Telle est la destinée de celui qui ne connaît pas Dieu.

1 Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:

2 Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg [a dolgot], azután szóljunk.

3 Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?

4 Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kõszikla helyérõl?

5 Sõt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az õ tüzöknek szikrája.

6 A világosság elsötétedik az õ sátorában, szövétneke kialszik felette.

7 Erõs léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg õt.

8 Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.

9 A sarka tõrbe akad, és kelepcze fogja meg õt.

10 Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az õ [szokott] ösvényén.

11 Mindenfelõl félelmek rettentik õt, és üldözik õt léptennyomon.

12 Éhség emészti fel az õ erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.

13 Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.

14 Eltünik sátorából az õ bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik õ.

15 Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak.

16 Alant elszáradnak gyökerei, és felülrõl levágatik az ága.

17 Emlékezete elvész a földrõl, még az utczákon sem marad fel a neve.

18 A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségérõl elüldözik õt.

19 Sem fia, sem unokája nem lesz az õ népében, és semmi maradéka az õ tanyáján.

20 Az õ pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élõ embereket.

21 Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.