1 Tsophar, de Naama, prit la parole et dit:

2 C'est pour cela que mes pensées me poussent à répondre, et c'est pour cette raison que j'ai hâte de le faire:

3 J'ai entendu une leçon outrageante, mais l'esprit tire de mon intelligence une réponse.

4 Ne sais-tu pas que, de tout temps, depuis que Dieu a mis l'homme sur la terre,

5 Le triomphe du méchant est de peu de durée, et la joie de l'impie n'a qu'un moment?

6 Quand son élévation monterait jusqu'aux cieux, et quand sa tête atteindrait les nues,

7 Il périra pour toujours, comme son ordure; ceux qui le voyaient diront: Où est-il?

8 Il s'envolera comme un songe, et on ne le trouvera plus; il s'évanouira comme un rêve de la nuit.

9 L'œil qui l'a vu ne le verra plus, et son lieu ne l'apercevra plus.

10 Ses enfants feront la cour aux pauvres, et ses propres mains restitueront ses biens.

11 Ses os sont pleins de jeunesse, mais elle reposera avec lui dans la poussière.

12 Si le mal est doux à sa bouche, s'il le cache sous sa langue,

13 S'il le ménage et ne le rejette point, s'il le retient dans son palais,

14 Sa nourriture se changera dans ses entrailles, et deviendra dans son sein du fiel d'aspic.

15 Il a englouti des richesses, et il les vomira; Dieu les arrachera de son ventre.

16 Il sucera du venin d'aspic; la langue de la vipère le tuera.

17 Il ne verra plus les ruisseaux, les fleuves, les torrents de miel et de lait.

18 Il rendra le fruit de son travail, et ne l'avalera pas; il restituera à proportion de ce qu'il aura amassé, et ne s'en réjouira pas.

19 Parce qu'il a foulé, abandonné le pauvre, pillé la maison au lieu de la bâtir;

20 Parce qu'il n'a pas connu le repos dans son avidité, il ne sauvera rien de ce qu'il a tant désiré;

21 Rien n'échappait à sa voracité, c'est pourquoi son bonheur ne durera pas.

22 Au comble de l'abondance, il sera dans la gêne; les mains de tous les malheureux se jetteront sur lui.

23 Il arrivera que pour lui remplir le ventre, Dieu enverra contre lui l'ardeur de sa colère; il la fera pleuvoir sur lui et entrer dans sa chair.

24 Il fuira devant les armes de fer, l'arc d'airain le transpercera.

25 Il arrachera la flèche, et elle sortira de son corps, et le fer étincelant, de son foie; les frayeurs de la mort viendront sur lui.

26 Toutes les calamités sont réservées à ses trésors, un feu qu'on n'aura pas besoin de souffler le dévorera, et ce qui restera dans sa tente sera consumé.

27 Les cieux découvriront son iniquité, et la terre s'élèvera contre lui.

28 Le revenu de sa maison sera emporté. Tout s'écoulera au jour de la colère.

29 Telle est la part que Dieu réserve à l'homme méchant, tel est l'héritage que Dieu lui assigne.

1 Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:

2 Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.

3 Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.

4 Tudod-é azt, hogy eleitõl fogva, mióta az embert e földre helyheztette,

5 Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?

6 Ha szinte az égig érne is az õ magassága, és a felleget érné is a fejével:

7 Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van õ?

8 Mint az álom, úgy elrepül és nem találják õt; eltünik, mint az éjjeli látomás.

9 A szem, a mely rá ragyogott, nem [látja] többé, és az õ helye sem törõdik már vele.

10 Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az õ rablott vagyonát.

11 Csontjai, ha megtelnek is ifjú erõvel, de vele együtt roskad az a porba.

12 Ha édes az õ szájában a gonoszság, és elrejti azt az õ nyelve alá;

13 És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:

14 Az õ étke elváltozik az õ gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.

15 Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az õ hasából kiûzi azt az Isten.

16 A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg õt,

17 [Hogy] ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.

18 A mit [másoktól] szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az õ cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.

19 Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.

20 Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.

21 Az õ falánksága elõl semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az õ jóléte.

22 Mikor teljes az õ bõsége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.

23 Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.

24 Mikor vasból csinált fegyver elõl fut, aczélból csinált íj veri át.

25 Kihúzza és az kijön a testébõl és kivillan az epéjébõl; rettegés támad felette.

26 Mindenféle titkos sötétség van az õ vagyonán; fúvás nélkül való tûz emészti meg õt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.

27 Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.

28 Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az õ haragjának napján.

29 Ez a gonosz ember fizetése Istentõl, és az õ beszédének jutalma a Mindenhatótól.