Salmos 80

For the Chief Musician. To the tune of "The Lilies of the Covenant." A Psalm by Asaph.

1 Hear us, Shepherd of Israel,

you who lead Joseph like a flock,

you who sit above the cherubim, shine out.

2 Before Ephraim, Benjamin, and Manasseh, stir up your might!

Come to save us!

3 Turn us again, God.

Cause your face to shine,

and we will be saved.

4 Yahweh God of Armies,

how long will you be angry against the prayer of your people?

5 You have fed them with the bread of tears,

and given them tears to drink in large measure.

6 You make us a source of contention to our neighbors.

Our enemies laugh among themselves.

7 Turn us again, God of Armies.

Cause your face to shine,

and we will be saved.

8 You brought a vine out of Egypt.

You drove out the nations, and planted it.

9 You cleared the ground for it.

It took deep root, and filled the land.

10 The mountains were covered with its shadow.

Its boughs were like God’s cedars.

11 It sent out its branches to the sea,

its shoots to the River.

12 Why have you broken down its walls,

so that all those who pass by the way pluck it?

13 The boar out of the wood ravages it.

The wild animals of the field feed on it.

14 Turn again, we beg you, God of Armies.

Look down from heaven, and see, and visit this vine,

15 the stock which your right hand planted,

the branch that you made strong for yourself.

16 It’s burned with fire.

It’s cut down.

They perish at your rebuke.

17 Let your hand be on the man of your right hand,

on the son of man whom you made strong for yourself.

18 So we will not turn away from you.

Revive us, and we will call on your name.

19 Turn us again, Yahweh God of Armies.

Cause your face to shine, and we will be saved.

Könyörgés Izráelnek, Isten szőlejének megtartásáért

1 Az éneklőmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára. 2 Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, a ki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; a ki Kérubokon ülsz, jelenj meg fényeddel! 3 Efraim, Benjámin és Manasse előtt támaszd fel a te hatalmadat, és jőjj el, hogy szabadíts meg minket! 4 Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk. 5 Seregeknek Ura, Istene: meddig haragszol a te népednek könyörgésére? 6 Könyhullatásnak kenyerével éteted őket, s könyhullatások árjával itatod meg őket. 7 Perpatvarrá tevél minket szomszédaink között, és a mi ellenségeink csúfkodnak rajtunk. 8 Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk! 9 Égyiptomból szőlőt hozál ki, kiűzéd a pogányokat és azt elültetéd. 10 Helyet egyengettél előtte, és gyökeret eresztett, és ellepé a földet. 11 Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei olyanok lettek, mint az Isten czédrusfái. 12 Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig. 13 Miért rontottad el annak gyepűit, hogy szaggathassa minden járókelő? 14 Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei vad. 15 Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekből és lásd és tekintsd meg e szőlőtőt! 16 És a csemetét, a mit jobbod ültetett, a sarjat, melyet felneveltél! 17 Elégett a tűzben, levágatott; arczod haragjától elvesznek. 18 Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, a kit megerősítettél magadnak, 19 Hogy el ne térjünk tőled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet. 20 Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!