1 In that day, this song will be sung in the land of Judah:

"We have a strong city.

God appoints salvation for walls and bulwarks.

2 Open the gates, that the righteous nation may enter:

the one which keeps faith.

3 You will keep whoever’s mind is steadfast in perfect peace,

because he trusts in you.

4 Trust in Yahweh forever;

for in Yah, Yahweh, is an everlasting Rock.

5 For he has brought down those who dwell on high, the lofty city.

He lays it low.

He lays it low even to the ground.

He brings it even to the dust.

6 The foot shall tread it down,

even the feet of the poor

and the steps of the needy."

7 The way of the just is uprightness.

You who are upright make the path of the righteous level.

8 Yes, in the way of your judgments, Yahweh, we have waited for you.

Your name and your renown are the desire of our soul.

9 With my soul I have desired you in the night.

Yes, with my spirit within me I will seek you earnestly;

for when your judgments are in the earth, the inhabitants of the world learn righteousness.

10 Let favor be shown to the wicked,

yet he will not learn righteousness.

In the land of uprightness he will deal wrongfully,

and will not see Yahweh’s majesty.

11 Yahweh, your hand is lifted up, yet they don’t see;

but they will see your zeal for the people and be disappointed.

Yes, fire will consume your adversaries.

12 Yahweh, you will ordain peace for us,

for you have also done all our work for us.

13 Yahweh our God, other lords besides you have had dominion over us,

but we will only acknowledge your name.

14 The dead shall not live.

The departed spirits shall not rise.

Therefore you have visited and destroyed them,

and caused all memory of them to perish.

15 You have increased the nation, O Yahweh.

You have increased the nation!

You are glorified!

You have enlarged all the borders of the land.

16 Yahweh, in trouble they have visited you.

They poured out a prayer when your chastening was on them.

17 Just as a woman with child, who draws near the time of her delivery,

is in pain and cries out in her pangs,

so we have been before you, Yahweh.

18 We have been with child.

We have been in pain.

We gave birth, it seems, only to wind.

We have not worked any deliverance in the earth;

neither have the inhabitants of the world fallen.

19 Your dead shall live.

Their dead bodies shall arise.

Awake and sing, you who dwell in the dust;

for your dew is like the dew of herbs,

and the earth will cast out the departed spirits.

20 Come, my people, enter into your rooms,

and shut your doors behind you.

Hide yourself for a little moment,

until the indignation is past.

21 For, behold, Yahweh comes out of his place to punish the inhabitants of the earth for their iniquity.

The earth also will disclose her blood, and will no longer cover her slain.

1 Ama napon ez éneket énekelik Júda földén: Erõs városunk van nékünk, szabadítását adta kõfal és bástya gyanánt!

2 Nyissátok fel a kapukat, hogy bevonuljon az igaz nép, a hûség megõrzõje.

3 [Kinek] szíve [reád] támaszkodik, megõrzöd [azt] teljes békében, mivel Te benned bízik;

4 Bízzatok az Úrban örökké, mert az Úrban, Jehovában, örök kõszálunk van.

5 Mert meghorgasztá a magasban lakozókat: a magas várost, megalázá azt, megalázá azt a földig, és a porba dobta azt;

6 Láb tapodja azt, a szegény lábai, a gyöngék talpai!

7 Az igaznak ösvénye egyenes, egyenesen készíted az igaznak útját.

8 Mi is vártunk Téged, ítéleted ösvényén, oh Uram! neved és emlékezeted után vágyott a lélek!

9 Szívem utánad vágyott éjszaka, az én lelkem is bensõmben Téged keresett, mivel ha ítéleteid [megjelennek] a földön, igazságot tanulnak a földnek lakosai.

10 Ha kegyelmet nyer a gonosz, nem tanul igazságot, az igaz földön is hamisságot cselekszik, és nem nézi az Úr méltóságát.

11 Uram! magas a Te kezed, de nem látják! de látni fogják, és megszégyenülnek, néped iránt való buzgó szerelmedet; és tûz emészti meg ellenségeidet.

12 Uram! Te adsz nékünk békességet, hisz minden dolgainkat megcselekedted értünk.

13 Uram! mi Istenünk! urak parancsoltak nékünk kívüled; de általad dicsõítjük neved!

14 A meghaltak nem élnek, az árnyak nem kelnek föl: ezért látogatád meg és vesztéd el õket, és eltörléd emlékezetöket.

15 Megszaporítád e népet, Uram! megszaporítád e népet, magadat megdicsõítéd, kiterjesztetted a földnek minden határait.

16 Oh Uram! a szorongásban kerestek Téged, és halk imádságot mondtanak, mikor rajtuk volt ostorod.

17 Miként a terhes asszony, a ki közel a szûléshez, vajudik, felkiált fájdalmiban, elõtted olyanok voltunk, Uram!

18 Mint terhesek vajudtunk, de csak szelet szûltünk: szabadulása nem lõn e földnek, és nem hulltak el a föld kerekségének lakói.

19 Megelevenednek halottaid és holttesteim fölkelnek: serkenjetek föl és énekeljetek, a kik a porban lakoztok, mert harmatod az élet harmata, és visszaadja a föld az árnyakat!

20 Menj be népem, menj be szobáidba, és zárd be ajtóidat utánad, és rejtsd el magad rövid szempillantásig, míg elmúlik a bús harag!

21 Mert ímé az Úr kijõ helyérõl, hogy meglátogassa a föld lakóinak álnokságát, s felmutatja a föld a vért, és el nem fedi megöletteit többé!