1 Behold, Yahweh’s hand is not shortened, that it can’t save;

nor his ear dull, that it can’t hear.

2 But your iniquities have separated you and your God,

and your sins have hidden his face from you,

so that he will not hear.

3 For your hands are defiled with blood,

and your fingers with iniquity.

Your lips have spoken lies.

Your tongue mutters wickedness.

4 No one sues in righteousness,

and no one pleads in truth.

They trust in vanity

and speak lies.

They conceive mischief

and give birth to iniquity.

5 They hatch adders’ eggs

and weave the spider’s web.

He who eats of their eggs dies;

and that which is crushed breaks out into a viper.

6 Their webs won’t become garments.

They won’t cover themselves with their works.

Their works are works of iniquity,

and acts of violence are in their hands.

7 Their feet run to evil,

and they hurry to shed innocent blood.

Their thoughts are thoughts of iniquity.

Desolation and destruction are in their paths.

8 They don’t know the way of peace;

and there is no justice in their ways.

They have made crooked paths for themselves;

whoever goes in them doesn’t know peace.

9 Therefore justice is far from us,

and righteousness doesn’t overtake us.

We look for light, but see darkness;

for brightness, but we walk in obscurity.

10 We grope for the wall like the blind.

Yes, we grope as those who have no eyes.

We stumble at noon as if it were twilight.

Among those who are strong, we are like dead men.

11 We all roar like bears

and moan sadly like doves.

We look for justice, but there is none,

for salvation, but it is far off from us.

12 For our transgressions are multiplied before you,

and our sins testify against us;

for our transgressions are with us,

and as for our iniquities, we know them:

13 transgressing and denying Yahweh,

and turning away from following our God,

speaking oppression and revolt,

conceiving and uttering from the heart words of falsehood.

14 Justice is turned away backward,

and righteousness stands far away;

for truth has fallen in the street,

and uprightness can’t enter.

15 Yes, truth is lacking;

and he who departs from evil makes himself a prey.

Yahweh saw it,

and it displeased him that there was no justice.

16 He saw that there was no man,

and wondered that there was no intercessor.

Therefore his own arm brought salvation to him;

and his righteousness sustained him.

17 He put on righteousness as a breastplate,

and a helmet of salvation on his head.

He put on garments of vengeance for clothing,

and was clad with zeal as a mantle.

18 According to their deeds,

he will repay as appropriate:

wrath to his adversaries,

recompense to his enemies.

He will repay the islands their due.

19 So they will fear Yahweh’s name from the west,

and his glory from the rising of the sun;

for he will come as a rushing stream,

which Yahweh’s breath drives.

20 "A Redeemer will come to Zion,

and to those who turn from disobedience in Jacob," says Yahweh.

21 "As for me, this is my covenant with them," says Yahweh. "My Spirit who is on you, and my words which I have put in your mouth shall not depart out of your mouth, nor out of the mouth of your offspring, nor out of the mouth of your offspring’s offspring," says Yahweh, "from now on and forever."

1 Ímé, nem oly rövid az Úr keze, hogy meg ne szabadíthatna, és nem oly süket az õ füle, hogy meg nem hallgathatna;

2 Hanem a ti vétkeitek választanak el titeket Istenetektõl, és bûneitek fedezték el orczáját ti elõttetek, hogy meg nem hallgatott.

3 Mert kezeitek bemocskolvák vérrel, és ujjaitok vétekkel, ajkaitok hazugságot szólnak, nyelvetek gonoszt suttog.

4 Nincsen, a ki az igazság mellett szólna, és nincsen, a ki igazságosan perelne, haszontalanban bíznak és hazugságot beszélnek, gonoszt fogadnak és vétket szûlnek.

5 Vipera tojásait költik ki, és pókhálót szõnek; a ki tojásaikból eszik, meghal, és ha egyre rátapodsz, vipera kél ki.

6 Pókhálójukból nem lesz ruha, csinálmányok nem felvehetõ; cselekedeteik hamisságnak cselekedetei, és erõszak tette van kezeikben.

7 Lábaik a gonoszra futnak; és sietnek, hogy ártatlan vért ontsanak; gondolataik hamisságnak gondolatai, pusztítás és romlás ösvényeiken.

8 A békesség útját nem ismerik, és nincsen jogosság kerékvágásukban, ösvényeiket elgörbítik, a ki azon jár, nem ismeri a békességet.

9 Ezért van távol tõlünk az ítélet, és nem ér el minket az igazság, várunk világosságra, és ímé, sötétség, és fényességre, és ímé, homályban járunk!

10 Tapogatjuk, mint vakok a falat, és tapogatunk, mint a kiknek szemök nincs, megütközünk délben, mint alkonyatkor, és olyanok vagyunk, mint a halottak az egészségesek közt.

11 Morgunk, mint a medvék mindnyájan, és nyögvén nyögünk, mint a galambok, várjuk az ítéletet és nem jõ, a szabadulást [és] távol van tõlünk.

12 Mert sokak elõtted gonoszságaink, és bûneink bizonyságot tesznek mi ellenünk, mert gonoszságaink velünk vannak, és vétkeinket ismerjük:

13 Elpártoltunk és megtagadtuk az Urat, és eltávozánk a mi Istenünktõl, szóltunk nyomorgatásról és elszakadásról, gondoltunk és szóltunk szívünkbõl hazug beszédeket.

14 És eltávozott a jogosság, és az igazság messze áll, mivel elesett a hûség az utczán, és az egyenesség nem juthat be.

15 És a hûség hiányzik, és a ki a gonoszt kerüli, prédává lesz. És látta ezt az Úr és nem tetszék szemeinek, hogy jogosság nincsen.

16 És látá, hogy nincsen senki, és álmélkodott, hogy nincsen közbenjáró; ezért karja segít néki, és igazsága gyámolítja õt.

17 És felölté az igazságot, mint pánczélt, és a szabadítás sisakja van fején; felölté a bosszúállás ruháit, mint köpenyt, és búsulással vevé magát körül, mint egy palásttal.

18 A cselekedetek szerint fog megfizetni: haraggal ellenségeinek, büntetéssel szorongatóinak, büntetéssel fizet a szigeteknek.

19 És félik napnyugottól fogva az Úrnak nevét, és naptámadattól az õ dicsõségét, mikor eljõ, mint egy sebes folyóvíz, a melyet az Úr szele hajt.

20 És eljõ Sionnak a megváltó, és azoknak, a kik Jákóbban megtérnek hamisságokból, szól az Úr.

21 És én õ velök ily szövetséget szerzek, szól az Úr: lelkem, a mely rajtad nyugoszik, és beszédeim, a melyeket szádba adtam, el nem távoznak szádból, és magodnak szájából, és magod magvának szájából, így szól az Úr, mostantól mind örökké!