1 "Behold, my servant, whom I uphold,
my chosen, in whom my soul delights:
I have put my Spirit on him.
He will bring justice to the nations.
2 He will not shout,
nor raise his voice,
nor cause it to be heard in the street.
3 He won’t break a bruised reed.
He won’t quench a dimly burning wick.
He will faithfully bring justice.
4 He will not fail nor be discouraged,
until he has set justice in the earth,
and the islands wait for his law."
5 God Yahweh,
he who created the heavens and stretched them out,
he who spread out the earth and that which comes out of it,
he who gives breath to its people and spirit to those who walk in it, says:
6 "I, Yahweh, have called you in righteousness.
I will hold your hand.
I will keep you,
and make you a covenant for the people,
as a light for the nations,
7 to open the blind eyes,
to bring the prisoners out of the dungeon,
and those who sit in darkness out of the prison.
8 "I am Yahweh.
That is my name.
I will not give my glory to another,
nor my praise to engraved images.
9 Behold, the former things have happened
and I declare new things.
I tell you about them before they come up."
10 Sing to Yahweh a new song,
and his praise from the end of the earth,
you who go down to the sea,
and all that is therein,
the islands and their inhabitants.
11 Let the wilderness and its cities raise their voices,
with the villages that Kedar inhabits.
Let the inhabitants of Sela sing.
Let them shout from the top of the mountains!
12 Let them give glory to Yahweh,
and declare his praise in the islands.
13 Yahweh will go out like a mighty man.
He will stir up zeal like a man of war.
He will raise a war cry.
Yes, he will shout aloud.
He will triumph over his enemies.
14 "I have been silent a long time.
I have been quiet and restrained myself.
Now I will cry out like a travailing woman. I will both gasp and pant.
15 I will destroy mountains and hills,
and dry up all their herbs.
I will make the rivers islands,
and will dry up the pools.
16 I will bring the blind by a way that they don’t know.
I will lead them in paths that they don’t know.
I will make darkness light before them,
and crooked places straight.
I will do these things,
and I will not forsake them.
17 "Those who trust in engraved images,
who tell molten images,
‘You are our gods,’
will be turned back.
They will be utterly disappointed.
18 "Hear, you deaf,
and look, you blind,
that you may see.
19 Who is blind, but my servant?
Or who is as deaf as my messenger whom I send?
Who is as blind as he who is at peace,
and as blind as Yahweh’s servant?
20 You see many things, but don’t observe.
His ears are open, but he doesn’t listen.
21 It pleased Yahweh, for his righteousness’ sake, to magnify the law
and make it honorable.
22 But this is a robbed and plundered people.
All of them are snared in holes,
and they are hidden in prisons.
They have become captives, and no one delivers,
and a plunder, and no one says, ‘Restore them!’
23 Who is there among you who will give ear to this?
Who will listen and hear for the time to come?
24 Who gave Jacob as plunder,
and Israel to the robbers?
Didn’t Yahweh, he against whom we have sinned?
For they would not walk in his ways,
and they disobeyed his law.
25 Therefore he poured the fierceness of his anger on him,
and the strength of battle.
It set him on fire all around, but he didn’t know.
It burned him, but he didn’t take it to heart."
1 Ímé az én szolgám, a kit gyámolítok, az én választottam, a kit szívem kedvel, lelkemet adtam õ belé, törvényt beszél a népeknek.
2 Nem kiált és nem lármáz, és nem hallatja szavát az utczán.
3 Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertya belet nem oltja ki, a törvényt igazán jelenti meg.
4 Nem pislog és meg nem reped, míg a földön törvényt tanít, és a szigetek várnak tanítására.
5 Így szól az Úr Isten, a ki az egeket teremté és kifeszíté, és kiterjeszté termésivel a földet, a ki lelket ád a rajta lakó népnek, és leheletet a rajta járóknak:
6 Én, az Úr, hívtalak el igazságban, és fogom kezedet, és megõrizlek és népnek szövetségévé teszlek, pogányoknak világosságává.
7 Hogy megnyisd a vakoknak szemeit, hogy a foglyot a tömlöczbõl kihozzad, és a fogházból a sötétben ülõket.
8 Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsõségemet másnak nem adom, sem dicséretemet a bálványoknak.
9 A régiek ímé beteltek, és most újakat hirdetek, mielõtt meglennének, tudatom veletek.
10 Énekeljetek az Úrnak új éneket, és dicséretét a földnek határairól, ti, a tenger hajósai és teljessége, a szigetek és azoknak lakói.
11 Emeljék fel [szavokat] a puszta és annak városai, a faluk, a melyekben Kédár lakik, ujjongjanak a kõsziklák lakói, a hegyeknek tetejérõl kiáltsanak.
12 Adják az Úrnak a dicsõséget, és dicséretét hirdessék a szigetekben.
13 Az Úr, mint egy hõs kijõ, [és] mint hadakozó felkölti haragját, kiált, sõt rivalg és ellenségein erõt vesz.
14 Régtõl fogva hallgattam, néma voltam, magamat megtartóztatám: [most] mint a szülõ nõ nyögök, lihegek és fúvok!
15 Elpusztítok hegyeket és halmokat, és megszáraztom minden fûvöket, szigetekké teszek folyamokat, és tavakat kiszáraztok.
16 A vakokat oly úton vezetem, a melyet nem ismernek, járatom õket oly ösvényeken, a melyeket nem tudnak; elõttök a sötétséget világossággá teszem, és az egyenetlen földet egyenessé; ezeket cselekszem velök, és õket el nem hagyom.
17 Meghátrálnak [és] mélyen megszégyenülnek, a kik a bálványban bíznak, a kik ezt mondják az öntött képnek: Ti vagytok a mi isteneink!
18 Oh, ti süketek, halljatok, és ti vakok, lássatok!
19 Kicsoda vak, ha nem az én szolgám? és olyan süket, mint az én követem, a kit elbocsátok? Ki olyan vak, mint a békességgel megajándékozott, és olyan vak, mint az Úr szolgája?
20 Sokat láttál, de nem vetted eszedbe; fülei nyitvák, de nem hall.
21 Az Úr igazságáért azt akarta, hogy a törvényt nagygyá teszi és dicsõségessé.
22 De e nép kiraboltatott és eltapodtatott, bilincsbe verve tömlöczben mindnyájan, és fogházakban rejtettek el, prédává lettek és nincs szabadító; ragadománynyá lettek és nincsen, a ki mondaná: add vissza!
23 Ki veszi ezt közületek fülébe? a ki figyelne és hallgatna ezután!
24 Ki adta ragadományul Jákóbot és Izráelt a prédálóknak? Avagy nem az Úr- é, a ki ellen vétkezénk, és nem akartak járni útain és nem hallgattak az Õ törvényére?
25 Ezért ontá ki reá búsulásának haragját és a had erejét; körülte lángolt az, de õ nem értett; és égett benne, de nem tért eszére!