1 A palavra que do Senhor veio a Jeremias, dizendo:

2 Assim falou o Senhor Deus de Israel, dizendo: Escreve num livro todas as palavras que te tenho falado. 3 Porque eis que vêm dias, diz o Senhor, em que farei voltar do cativeiro o meu povo Israel, e de Judá, diz o Senhor; e tornarei a trazê-los à terra que dei a seus pais, e a possuirão.

4 E estas são as palavras que disse o Senhor, acerca de Israel e de Judá.

5 Porque assim diz o Senhor:

Ouvimos uma voz de tremor,

de temor mas não de paz.

6 Perguntai, pois, e vede,

se um homem pode dar à luz.

Por que, pois,

vejo a cada homem com as

mãos sobre os lombos como a que está dando à luz?

E por que se tornaram

pálidos todos os rostos?

7 Ah! Porque aquele dia é tão grande,

que não houve outro semelhante;

e é tempo de angústia para Jacó;

ele, porém, será salvo dela.

8 Porque será naquele dia, diz o Senhor dos Exércitos, que eu quebrarei o seu jugo de sobre o teu pescoço, e quebrarei os teus grilhões; e nunca mais se servirão dele os estrangeiros. 9 Mas servirão ao Senhor, seu Deus, como também a Davi, seu rei, que lhes levantarei.

10 Não temas, pois, tu,

ó meu servo Jacó, diz o Senhor,

nem te espantes, ó Israel;

porque eis que te livrarei de terras de longe,

e à tua descendência da terra do seu cativeiro;

e Jacó voltará, e descansará,

e ficará em sossego,

e não haverá quem o atemorize.

11 Porque eu sou contigo,

diz o Senhor, para te salvar;

porquanto darei fim a todas

as nações entre as quais te espalhei;

a ti, porém, não darei fim,

mas castigar-te-ei com medida,

e de todo não te terei por inocente.

12 Porque assim diz o Senhor:

A tua ferida é incurável;

a tua chaga é dolorosa.

13 Não há quem defenda a tua

causa para te aplicar curativo;

não tens remédios que possam curar.

14 Todos os teus amantes se esqueceram de ti,

e não perguntam por ti;

porque te feri com ferida de inimigo,

e com castigo de quem é cruel,

pela grandeza da tua

maldade e multidão de teus pecados.

15 Por que gritas por causa da tua ferida?

Tua dor é incurável.

Pela grandeza de tua maldade,

e multidão de teus pecados,

eu fiz estas coisas.

16 Por isso todos os que te devoram serão devorados;

e todos os teus adversários irão,

todos eles, para o cativeiro;

e os que te roubam serão roubados,

e a todos os que te

despojam entregarei ao saque.

17 Porque te restaurarei a saúde,

e te curarei as tuas chagas,

diz o Senhor;

porquanto te chamaram a repudiada,

dizendo: É Sião, já ninguém pergunta por ela.

18 Assim diz o Senhor:

Eis que farei voltar do cativeiro as tendas de Jacó,

e apiedar-me-ei das suas moradas;

e a cidade será reedificada sobre o seu montão,

e o palácio permanecerá como habitualmente.

19 E sairá deles o louvor e a voz de júbilo;

e multiplicá-los-ei,

e não serão diminuídos,

e glorificá-los-ei, e não serão apoucados.

20 E seus filhos serão como na antiguidade,

e a sua congregação será confirmada diante de mim;

e castigarei todos os seus opressores.

21 E os seus nobres serão deles;

e o seu governador sairá do meio deles,

e o farei aproximar,

e ele se chegará a mim;

pois, quem de si mesmo se

empenharia para chegar-se a mim?

Diz o Senhor.

22 E ser-me-eis por povo,

e eu vos serei por Deus.

23 Eis que a tempestade do Senhor,

a sua indignação, já saiu;

uma tempestade varredora,

cairá cruelmente sobre a cabeça dos ímpios.

24 Não voltará atrás o furor da ira do Senhor,

até que tenha executado e

até que tenha cumprido os desígnios do seu coração;

no fim dos dias entendereis isto.

1 Az a szó, a melyet szólott az Úr Jeremiásnak, mondván: 2 Ezt mondja az Úr, Izráel Istene, mondván: Mindama szókat, a melyeket mondottam néked, írd meg magadnak könyvben; 3 Mert ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és visszahozom az én népemet, az Izráelt és Júdát, azt mondja az Úr, és visszahozom őket arra a földre, a melyet az ő atyáiknak adtam, és bírni fogják azt. 4 Ezek pedig azok a szók, a melyeket az Úr Izráel és Júda felől szólott. 5 Ezt mondta ugyanis az Úr: A félelemnek, rettentésnek szavát hallottuk, és nincs békesség. 6 Kérdjétek meg csak és lássátok, ha szűl-é a férfi? Miért látom minden férfi kezét az ágyékán, mintegy gyermekszűlőét, és miért változtak orczáik fakósárgává? 7 Jaj! mert nagy az a nap annyira, hogy nincs hozzá hasonló; és háborúság ideje az Jákóbon; de megszabadul abból! 8 És azon a napon, azt mondja a Seregek Ura, letöröm majd az ő igáját a te nyakadról, köteleidet leszaggatom, és nem szolgálnak többé idegeneknek. 9 Hanem szolgálnak az Úrnak az ő Istenöknek, és Dávidnak az ő királyoknak, a kit feltámasztok nékik. 10 Te azért ne félj, oh én szolgám Jákób, azt mondja az Úr, se ne rettegj Izráel; mert ímhol vagyok én, a ki megszabadítlak téged a messze földről, és a te magodat az ő fogságának földéből; és visszatér Jákób és megnyugoszik, és bátorságban lesz, és nem lesz, a ki megháborítsa. 11 Mert veled vagyok én, azt mondja az Úr, hogy megtartsalak téged: mert véget vetek minden nemzetnek, a kik közé kiűztelek téged, csak néked nem vetek véget, hanem megfenyítelek téged ítélettel, mert nem hagylak egészen büntetés nélkül. 12 Mert ezt mondja az Úr: Veszedelmes a te sebed, gyógyíthatatlan a te sérülésed. 13 Senki sincsen, a ki megítélje a te ügyedet, hogy bekösse sebedet, orvosságok és balzsam nincsenek számodra. 14 Elfeledkezett rólad minden szeretőd, és nem keres téged: mert megvertelek ellenséges veréssel, kegyetlen ostorozással, a te bűnödnek sokaságáért, és hogy eláradtak a te vétkeid. 15 Miért kiáltozol a te sebed miatt? veszedelmes a te sérülésed? a te bűnöd sokaságáért és vétkeidnek eláradásáért cselekedtem ezeket veled. 16 Azért mindazok, a kik benyelnek téged, elnyeletnek, és valamennyi ellenséged mind fogságra jut: és a te fosztogatóidat kifosztottakká, és minden te zsákmánylóidat zsákmánynyá teszem. 17 Mert orvosságot adok néked, és kigyógyítlak a te sérülésedből, azt mondja az Úr. Mert számkivetettnek hívtak téged, Sion; nincs, a ki tudakozódjék felőle. 18 Ezt mondja az Úr: Ímé, visszahozom Jákób sátorának foglyait, és könyörülök az ő hajlékain, és a város felépíttetik az ő magas helyén, és a palota a maga helyén marad. 19 És hálaadás és öröm szava jő ki belőlök, és megsokasítom őket és meg nem kevesednek, megöregbítem őket és meg nem kisebbednek. 20 És az ő fiai olyanok lesznek, mint eleintén, és az ő gyülekezete erősen megáll az én orczám előtt, de megbüntetem mindazokat, a kik nyomorgatták őt. 21 És az ő fejedelme ő belőle támad, és az ő uralkodója belőle jő ki, és magamhoz bocsátom őt, hogy közeledjék hozzám: mert kicsoda az, a ki szívét arra hajtaná, hogy hozzám jőjjön, azt mondja az Úr. 22 És népemmé lesztek, én pedig a ti Istenetek leszek. 23 Ímé, az Úrnak szélvésze, haragja tör elő, és a rohanó szélvész a hitetlenek fejére zúdul. 24 Nem szűnik meg az Úr felgerjedt haragja, míg végbe nem viszi, és míg meg nem valósítja az ő szívének gondolatait. Az utolsó napokban értitek meg e dolgot.